Megszerezte a 444.hu az ukrán pénzszállítók tanúvallomásait, amelyekben részletesen beszélnek arról, mi történt, miket kérdeztek tőlük, hogyan beszéltek velük a magyarok.

Az őrizetben tartott ukárn pénzszállítók eszerint nem tudták, miért intézkednek velük szemben, nem kaptak megfelelő tájékoztatást, és többen megalázónak, indokolatlanul keménynek érezték a bánásmódot.

A hét ukrán állampolgár a bécsi Raiffeisen bankból felvett, Ukrajnába tartó készpénz- és aranyszállítmányt kísérte idén március 5-én.

A rakomány értéke a hatóságok szerint mintegy 27 milliárd forint volt.

Az ukránok állítása szerint minden szükséges vám- és szállítási dokumentummal rendelkeztek.

A rajtaütés egy Vecsés melletti MOL-kútnál történt.

A csoport vezetője, Hennagyij Kuznyecov nyugalmazott ukrán titkosszolgálati tábornok vallomásában így idézte fel a jelenetet: Az ukránok beszámolói szerint a kommandósok a földre fektették őket, hátrabilincselték a kezüket, majd fordított kámzsát húztak rájuk, hogy ne lássanak.

Többen azt állították, hogy hosszú időn át így kellett várakozniuk.

Egyikük szerint: „Amikor levették rólam a golyóálló mellényt, akkor ráléptek a fejemre.

Leguggolt mellém valaki, és a fejemre térdelt.” Egy másik pénzszállító arról beszélt, hogy a bilincs rendkívül erősen szorította: „A hátul megbilincselt kezeimre a bilincs úgy ráfeszült, hogy végig ordítottam, mert csontig szorította a csuklóimat.” A TEK Zách utcai központjába szállított ukránokat ezután külön helyiségekben őrizték.

A vallomások alapján több körben hallgatták ki őket.

A kérdések nemcsak a szállítmányra, hanem korábbi katonai, rendőrségi vagy titkosszolgálati múltjukra is kiterjedtek.

Kuznyecov szerint kihallgatói különösen arra voltak kíváncsiak, kikből áll a csoport és miért nincs náluk fegyver.

Több vallomás szerint a kihallgatók azt is firtatták, nem térnek-e le időnként a hivatalos útvonalról, illetve nem adnak-e le pénzt más országokban, például Szerbiában.

Az egyik pénzszállító még súlyosabb állítást fogalmazott meg.

Elmondása szerint a tolmács azt mondta neki: Nem Ukrajnába visszük a pénzt, hanem Magyarországon készítünk elő forradalmat.

Többen azt is állították, hogy a konzuli segítségre vonatkozó kéréseiket elutasították vagy figyelmen kívül hagyták.

Egyes vallomások szerint azt közölték velük, hogy „Ukrajna lemondott” róluk.

A legsúlyosabb állításokat Kuznyecov fogalmazta meg.

A volt ukrán titkosszolga szerint a fogva tartás során rosszul lett, gyógyszereihez nem jutott hozzá, majd amikor ellenállt az egészségügyi ellátásnak, bántalmazták.

Állítása szerint ezt követően kórházba szállították, és később pedig Ukrajnában is kezelésre szorult.

A többi pénzszállító ugyanakkor általában nem számolt be fizikai bántalmazásról.

Többen inkább a hosszan tartó bilincselést, a kámzsa használatát, az alvás és a mosdóhasználat körülményeit, illetve a pszichés nyomást sérelmezték.

Hol tart most az ügy?

Mióta a Fidesz elbukta a választásokat, az ügy komoly jogi és politikai következményekkel járt.

Amint arról korábban a 244.hu is beszámolt, a Fővárosi Nyomozó Ügyészség 2026. június 29-én gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost , a TEK volt főigazgatóját.

A gyanú hét rendbeli, a sértettek sanyargatásával elkövetett jogellenes fogvatartás.

Az ügyészség szerint Hajdu utasítására az ukránokat bilincsben és látást akadályozó textíliával tartották fogva annak ellenére, hogy a NAV tanúként kezelte őket.

Hajdu nem ismerte el a bűncselekményt, panaszt tett a gyanúsítás ellen.

Az ügyészségi nyomozás során már több mint harminc tanút hallgattak ki, és az eljárás továbbra is folyamatban van.

A pénzmosás gyanúja miatt indult eredeti NAV-nyomozás szintén nem zárult le.

A Legfőbb Ügyészség júniusban azt közölte, hogy a felderítési szakasz még tart, több nemzetközi jogsegélykérelem is folyamatban van.

Közben az ukránokkal szemben korábban elrendelt kiutasítást és hároméves beutazási tilalmat visszavonták, miután az Alkotmányvédelmi Hivatal már nem tartotta fenn korábbi nemzetbiztonsági kifogásait.

A kiutasítások jogszerűségéről külön közigazgatási eljárások is indultak.

Az aranykonvoj-ügyben jelenleg egyfelől tart a NAV pénzmosással kapcsolatos nyomozása, másfelől a hatóságok azt vizsgálják , jogszerű volt-e az ukrán pénzszállítók elfogása, fogva tartása és kezelése Magyarországon.

The post Aranykonvoj-ügy: „Amikor levették rólam a golyóálló mellényt, akkor ráléptek a fejemre” first appeared on 24.hu .