Szerdán megkezdte munkáját az MNB-botrányt, a több százmilliárdos közvagyon alapítványokba kiszervezését, majd eltűnését vizsgáló parlamenti bizottság, miután tervezett működésük főbb irányait délelőtt már bemutatta Csőszi Attila, a testület tiszás elnök.

A hattagú vizsgálóbizottságnak három kormánypárti tagja van (Csőszi mellett Sopov Ildikó és Weigand István), valamint mindhárom ellenzéki frakcióból egy-egy tag, Tuzson Bence (Fidesz), Hargitai János (KDNP) és Apáti István (Mi Hazánk), aki helyett az alakuló ülésen Novák Előd vett részt. „Másfél évvel az ÁSZ jelentése és a feljelentése után sincs egyetlen gyanúsítottja az ügynek, de április 12-én új korszak kezdődött” – mondta Csőszi Attila.

A képviselő a bevezetőjében a délelőtt elmondottakat ismételte meg, miszerint a felelősséget akarják feltárni, megmutatni, hogyan zajlott a kezdetektől „a történelem legnagyobb bankrablása”, de nem feladatuk az, hogy nyomozzanak.

Kitért arra is, akárcsak délelőtt, hogy a bizottságban is ott ülnek olyanok – Tuzson és Hargitai –, akik megszavazták a „közpénz-jelleg elvesztő” törvényt 2016-ban.

A vizsgálóbizottság ülése a Fidesz-KDNP nagy párosának újraéledésével és mesteri obstrukcióval kezdődött: több mint félóráig vitatkoztak arról, hogy foglalkozzanak-e Tuzson 19 pontban felsorolt módosítási javaslataival, amiket a bizottsági elnök által megszabott határidő után, 38 perccel az ülés előtt adott be.

Csak Hargitai János percekig beszélt arról, hogy nem ilyen technikai kérdésekkel kellene az időt húzni, hiszen rengeteg dolguk van (a vizsgálóbizottságnak december 31-ig kell elkészítenie a jelentését).

Ennyi idő alatt az nem derült ki - egyetlen pont kivételével -, hogy miket is javasolt pontosan Tuzson, aki végül azt mondta, hogy oké, akkor hagyják most ezt az egészet, és majd tűzzék napirendre a következő ülésen.

Csőszi bizottsági elnök viszont több képviselőhöz csatlakozva azt kérte, hogy Tuzson foglalja össze, mi van a javaslatában, mire Tuzson azt mondta, hogy de tényleg nem szeretné.

Majdnem megszavazták, hogy szavazzanak arról, hogy Tuzson összefoglaljon, de ő azt mondta, hogy inkább mégis módosítja a módosítóját, és csak arról szavazzanak, ki (ő) legyen az elnököt első helyen helyettesítő alelnök.

Erről végül szavaztak, ketten támogatták, hárman nem, így ezt a javaslatot elutasították.

Végül 4 igen szavazattal és 1 tartózkodással úgy fogadták el az eredeti ügyrendet, mintha ez a kis 34 perces intermezzo meg sem történt volna.

Az ügyrend után a vizsgálóbizottság munkarendjéről tárgyaltak, amihez Tuzson szintén benyújtott egy vaskos módosítójavaslat-csomagot.

Ennek azonban ismertette is a tartalmát: a bizottság elnök által benyújtott munkaterv teljes átdolgozását javasolta, többek között azt kifogásolva, hogy abban prejudikáló kijelentések vannak.

Hargitai János tovább ment ennél, abbéli aggályát fogalmazta meg, hogy talán már az ítélet is megvan, ezért inkább újra kellene gondolni a munkatervet, különben bele fognak fulladni a feladatba.

A kereszténydemokrata politikus a politikai felelősség feltárása kapcsán azt tartotta legfontosabbnak, hogy kiderüljön: a jogalkotó arra gondolt-e a Pallas Athéné alapítványok kapcsán, ami az MNB-törvényben van, miszerint a jegybank létrehozhat céget vagy alapítványt (az akkori parlamenti többség tagjaként azt állítja, hogy nem arra gondolt).

Végül Tuzson módosító javaslatot nem nyújtott be, csak azt javasolta, hogy ne fogadják el a munkatervet ebben a formában; ezt 2 igennel és 3 nemmel nem fogadták el.

Így aztán szavaztak a benyújtott munkatervről, ezt hárman megszavazták, ketten tartózkodtak.

Hargitai János javasolta, hogy nézzék meg az MNB-székházat, amit Novák Előd látványpékségnek nevezett, míg Csőszi elmondta, hogy a munkaterv egyik blokkja szerint tervben vannak helyszíni vizsgálatok, de a konkrét helyszínekről később döntenek.

A KDNP-s politikus szerint fontos az is, hogy az MNB és az EKB között milyen kommunikáció folyt a bizottság által vizsgált ügyekről, erről kérjenek ki a jegybanktól egy összefoglalót.

Végül erről most nem szavaztak, hanem majd jövő hétre írásban megfogalmazzák a pontos javaslatot.

A vizsgálóbizottság most döntött viszont arról - egyhangú szavazással -, hogy kikéri az Állami Számvevőszék tavaly március óta egyébként nyilvános jelentését, valamint az azt megalapozó, nyilvánosságra nem hozott dokumentumokat.

Arról, hogy milyen más szervektől milyen adatokat kérnek be, a jövő heti ülésen döntenek.

Szintén később döntenek arról, hogy ki legyen a vizsgálóbizottság szakértője, a nem tag Novák Előd azt javasolta, hogy a korábban az MNB monetáris tanácsába általuk javasolt Csath Magdolnát kérjék fel a bizottság szakértőjének, de ezt a javaslatit formálisan Apáti Istvánnak kell majd megtennie.

Az előzmények Az MNB-botrány tavaly márciusban robbant ki , amikor az Állami Számvevőszék nyilvánosságra hozta a Magyar Nemzeti Bank, valamint a kecskeméti egyetem Neumann alapítványa és a jegybanki PADME Alapítvány - ebbe olvadt össze 2019-ben a 2014-ben gründolt több MNB-alapítvány - gazdálkodásáról szóló jelentését.

A számvevőszék szerint az alapítvány és azok vagyonkezelője, az Optima Befektetési Zrt. egy nagyon összetett, valószínűleg szándékosan átláthatatlan és megfelelő kontrollrendszer nélkül működő vagyonkezelői céghálózat közreműködésével eltapsolta az alapításkor kapott 266 milliárd forintot és a Neumann Egyetemet fenntartó alapítvány további 127,5 milliárdját.

A számvevőszék gazdasági bűncselekmények gyanújával feljelentést is tett , a rendőrségtől kedden kapott tájékoztatás szerint hűtlen kezelés gyanúja miatt folyik nyomozás, igaz, az ügyben még nincs gyanúsított, és az eddig nyilvános információk szerint Matolcsy Györgyöt például ki sem hallgatták.

Hogy milyen durva hiányosságokat és szabálytalanságokat találtak, arról már pár nappal az ÁSZ-jelentés publikálása előtt megtudott és közölt néhány részletet a Direkt36.

Ebben a cikkünkben pedig azt mutattuk meg , hogyan kapcsolódik össze az MNB és a jegybanki alapítványok elveszett pénzeinek története egy emberben, a jegybankelnök fiának, Matolcsy Ádám barátjának, Somlai Bálintnak a személyében. ]]>