Megjelent az Egyensúly Intézet Településindexe , a lapunkhoz eljuttatott sajtóközlemény szerint a nagyobb városok között csökkentek a fejlettségi különbségek, a kisebb települések között azonban erősödtek.

Ez nem jelenti azt, hogy sok kistelepülés érdemben gyengült volna, csak néhány indult el a lejtőn 2014 óta.

Inkább a korábban jó helyzetben lévő települések hátrébb sorolódása figyelhető meg, nem a perifériák gyengülése.

Az Egyensúly Intézet 2024-ben hozta létre a Településindexet, mely 3154 magyar település és 24 budapesti kerület fejlettségét hasonlítja össze és rangsorolja 53 indikátor alapján minden évben, mutatjuk a 2026-os sorrendet.

Budapesten az V. kerület vezet, Székesfehérvár a legfejlettebb megyeszékhely A kutatás alapján elmondható, hogy a budapesti kerületek között az V. kerület került első helyre, és egyben ez a kerület fejlődött a legdinamikusabban 2014 óta.

A legfejlettebb kerületek: 1.

V. kerület 2.

VI. kerület 3.

I. kerület A megyeszékhelyek között Székesfehérvár vezet, és Miskolc fejlődött a legtöbbet 2014 óta.

A top háromba Székesfehérvár, Veszprém és Eger jutott be.

A 15 ezer fő feletti városok között Százhalombatta vezet, és a Budapesti agglomerációba tartozó Biatorbágy fejlődött a legtöbbet 2014 óta, ekkor még a 37. helyen állt, most az ötödik.

A legfejlettebb 15 ezer fő feletti városok: 1.

Százhalombatta 2.

Paks Az 5 és 15 ezer fő közötti városok között Balatonfüred vezet, és egyben ez a település fejlődött a legdinamikusabban is 2014 óta.

A sorrend: 1.

Balatonfüred 2.

Tiszaújváros 3.

Törökbálint Végül, az 5000 fő alatti kistelepülések között Felcsút, Hévíz és Tihany a top 3, Felcsút egyben a legdinamikusabban fejlődő település, 58 helyet javított 2014 óta.

Képtelen követni az infrastruktúra a népességnövekedést A közlemény kiemeli: a kutatás rávilágít arra, hogy az agglomerációban található települések infrastruktúrája nem tudja lekövetni a népességrobbanást.

Hosszú távon a települések rangsoron belüli visszacsúszását eredményezi, hogy az egészségügyi ellátás, a kiskereskedelem és a szociális ellátás egy idő után nem rendelkezik elég kapacitással.

Igaz ez úgy is, hogy ezek a települések bevonzanak magas jövedelmű, képzett lakosságot, márpedig kutatás szerint a fejlődés egyik legfontosabb előrejelzője a diplomások aránya és a település Budapesthez való közelsége.

A diplomások vonzása és megtartása az egyik legkézzelfoghatóbb eszköz lehet a települések fejlődéséhez a kutatás következtetése szerint.

Debrétén nőtt meg leginkább a bűnözés, Kóróson volt a legnagyobb javulás A Telex a kutatáshoz készült interaktív térképen megnézte, hogy miként alakult a közbiztonság a különböző településeken.

Ez alapján elmondható, hogy az ezer főre jutó bűncselekmények száma 2014 óta Debrétén (+195), Gyűrűsön (+128) és Pusztaapátin (+75) nőtt meg leginkább, a javulás pedig Kóróson (−346) Alcsútdobozon (−293) és Lendvajakabfán (−250) a legjelentősebb.

A 2025-ös Településindex adataival itt foglalkoztunk részletesen, ebből Budapest gyengülése és a Balaton erősödése rajzolódott ki.

Kapcsolódó Gyengülő Budapest, erősödő Balaton – PR-videók helyett kemény számok a magyar települések fejlettségéről Megfordultak a magyar települések fejlődésének évtizedes trendjei – derül ki az Egyensúly Intézet friss Településindexéből.

Cikkünkben infografikákkal és szakértői véleményekkel mutatjuk be a legfontosabb eredményeket.

The post Kiderült, melyik a legfejlettebb budapesti kerület, a kistelepülések között Felcsút vezet first appeared on 24.hu .