Az Allianz Hungária megbízásából a SteiGen Research 2025 decembere és 2026 januárja között 1001, 18–69 éves magyar felnőtt megkérdezésével (reprezentatív minta), valamint 16 mélyinterjú elvégzésén keresztül vizsgálta, mit jelent a biztonság a Z, Y, X generációnak és a baby boomereknek.

Az eredményeket bemutató sajtóeseményen Steigervald Krisztián generációkutató, Almási Kitti klinikai szakpszichológus, Trunk Tamás újgenerációs tanácsadó és szerző, valamint Vámos Levente , az Allianz Hungária értékesítési és hálózatirányítási divízióvezetője osztotta meg a kutatás generációs, pszichológiai és biztosítói tanulságait.

Steigervald Krisztián szerint a generáció nem doboz, amely eldönti a viselkedésünket, hanem közös tapasztalati háttér: segít megérteni, honnan indulunk, de nem dönti el, hogyan cselekszünk.

Az idősebbek számára a biztonság elsősorban a kiszámíthatóságot és az állandóságot jelenti: azt, hogy az életük fontos keretei ne változzanak meg váratlanul.

A fiatalabb generációk ezzel szemben inkább abban érzik magukat biztonságban, ha képesek gyorsan alkalmazkodni a változásokhoz.

A szakértők szerint ebben szerepet játszik az is, hogy az elmúlt 50-60 évben átalakultak a szülői szerepek: a tudásátadást a kapcsolódás és a bizalom építése váltotta fel.

A kutatása alapján a baby boomerek biztonságérzetének alapját elsősorban az állandóság adja, ami számukra a saját otthont (58 százalék), a család támogatását (51 százalék) és a megszokott napirendet (44 százalék) jelenti.

Az X generáció számára a helytállás, az Y generációnak pedig az élet feletti kontroll érzése a meghatározó, miközben mindkét korosztálynál a saját otthon jelenti a legfontosabb kapaszkodót.

A Z generáció ezzel szemben a rugalmasságot helyezi előtérbe, de számukra a biztonságot leginkább az adja, ha számíthatnak a családjukra (35 százalék), egészségesnek érzik magukat (34 százalék), illetve rendelkeznek pénzügyi tartalékkal (29 százalék).

Aggódunk, de nem biztosítunk A félelmek is generációnként más képet mutatnak: a baby boomereket a betegség és az otthon féltése, az X-et a munkaképesség elvesztése, az Y-t a munkahely, az eladósodás és a kiégés, a Z-t a klímaváltozás, az adatbiztonság és a társadalmi instabilitás foglalkoztatja leginkább.

A 18–69 évesek 81 százaléka rendelkezik valamilyen biztosítással (Z: 71, boomer: 88 százalék).

A lakásbiztosítássa a Z-k negyede(25%), a boomerek 68 százaléka rendelkezik; a Z generáció 43, a boomerek 80 százaléka él saját ingatlanban.

A digitális térben a fiatalok vannak elöl: cyberbiztosítása a Z-k 9, a teljes népesség 4 százalékának van.

A legnagyobb a rés az aggodalom és a cselekvés között van: a megkérdezettek közül az egészség miatt 88, az online veszélyek miatt 83 százalék aggódik, de egészségbiztosítása 23, cyberbiztosítása 4 százalékuknak van.

A Z generáció közel fele (49%) szerint elég odafigyeléssel megőrizheti az egészségét, 47 százalékuk pedig úgy véli, a körültekintéssel elkerülhetők a balesetek.

A szakértők szerint a felkészültséghez az is kell, hogy végiggondoljuk: mi lesz, ha mégis baj történik.

Az eredményekből nem az következik, hogy a fiatalabb generáció kevésbé tudatos, inkább az, hogy máshogyan gondolkodik a felkészültségről.

Sok fiatal számára a tudatosság elsősorban azt jelenti, hogy figyel a körülményekre, informálódik, és képes alkalmazkodni a váratlan helyzetekhez.

A kockázatok egy része azonban még a leggondosabb tervezés mellett sem küszöbölhető ki.

A biztosítás éppen ezekre a helyzetekre ad védelmet.

A valódi biztonság nem abból ered, hogy kizárjuk a baj lehetőségét, hanem abból, hogy van tervünk arra az esetre is, ha mégis bekövetkezne. – tette hozzá Vámos Levente.

A biztosítási döntést leggyakrabban mégis egy konkrét életesemény indítja el.

A legerősebb kiváltó ok a saját otthon (20%), utána a váratlan kiadás (19%) és a gyermek születése (17%).

A lakásvásárlók mintegy kétharmada tett emiatt biztosítási vagy pénzügyi lépést; a Z-knél az alacsonyabb arány főleg abból adódik, hogy sokaknál ezek még nem történtek meg.

Pszichológiai nézőpont Almási Kitti klinikai szakpszichológus szerint a biztonság alapvető mozgatórugó.

Korábban a biztonság felé haladtunk (ház, munka, család), ma a mindennapi rutint stresszorok váltották fel, és a figyelmi válság miatt extrém inger kell ahhoz, hogy valamire koncentráljunk.

A stressz akkor csökken, ha úgy érezzük, kézbe vettük az irányítást: a kapaszkodók megszűnése szorongást okoz, a váratlan tehetetlenséget, ami viszont várható, arra fel tudunk készülni.

Hozzátette: sokszor csak akkor foglalkozunk egy kockázattal, amikor személyessé válik.

A biztonságérzet nem kizárólag attól függ, objektíven mekkora veszélyben vagyunk.

Legalább ilyen fontos, hogy mennyire érezzük úgy, van ráhatásunk a helyzetre.

Sokszor csak akkor kezdünk el foglalkozni egy kockázattal, amikor az személyessé válik, és saját vagy közvetlen környezetünk tapasztalatává lesz – vélte.

Nem információ-, hanem megértéshiány Trunk Tamás úgy fogalmazott, a hiperkulturalitás korában a kiszámítható életpálya a Z generációra nem alkalmazható, rájuk a folyamatos változás és az adaptáció jellemző.

Szerinte ma nem információhiányos, hanem megértéshiányos korban élünk. „A fiatalabbaknak a biztonság nem feltétlenül azt jelenti, hogy minden változatlan marad.

Inkább azt, hogy ha valami történik, legyen mozgástér, lehessen gyorsan reagálni és továbbmenni” – tette hozzá.

Közös minták Generációtól szinte függetlenül a válaszadók 69 százaléka kényelmesnek tartja a teljesen online biztosításkötést, 74 százalékuknak fontos a dedikált kapcsolattartó, és 74 százalék a kötés előtt összehasonlítja az ajánlatokat.

Vámos Levente szerint a közös igény a kiszámíthatóság és a nyugodt tervezés, a biztosítónak pedig az a dolga, hogy az élethelyzethez igazodjon.

Elismerte: időnként a valódi igények felülírják, hogy melyik korosztályhoz, milyen csatornán és hangnemben szóljanak.

A biztonság iránti igény generációtól függetlenül közös.

Ami változik, az az, hogy mit tekintünk biztonságnak, milyen kockázatokat érzünk személyesen relevánsnak, és melyik élethelyzetben válik fontossá számunkra a védelem.

A fiatalok, a családosok és az idősebb korosztályok más-más kihívásokkal szembesülnek, de ugyanazt keresik: kiszámíthatóságot, nyugalmat és segítséget a váratlan helyzetekben.

Biztosítóként az a feladatunk, hogy megértsük ezeket az eltérő igényeket, és minden generációnak az élethelyzetéhez illeszkedő, valódi védelmet nyújtó megoldásokat kínáljunk – összegezte a kutatás legfontosabb biztosítói tanulságát.

The post Generációnként másképp értelmezzük a biztonságot first appeared on 24.hu .