Árfolyamválság és rekordinfláció, emiatt extrém magas jegybanki kamatszintek, ebből fakadó jelentős GDP-növekedési áldozat, elszálló kamatkiadások, növekvő államadósság – így foglalhatók össze az elmúlt évek gazdaságpolitikájának azok az elemei, amik miatt a magyarországi közbeszédben téma lett és láthatóan jelentős támogatottságnak örvend az euró bevezetése, hangzott el az Equilor csütörtök reggeli sajtótájékoztatóján.

Az euró elleni és melletti érvek egyensúlya ezeknek a folyamatoknak a hatására elmozdult, az euróbevezetés elleni érvek – monetáris szuverenitás hiánya és a közös fiskális, illetve koordinált jövedelempolitika hiánya – már kevesebbet nyomnak a latban, mint az előnyök, amik többsége a nemzetközi pénzügyi hierarchiában való feljebb lépésből fakad, mondta Aradványi Péter vezető elemző.

Az euró bevezetésének lehetőségeit vizsgáló elemzésében az Equilor azzal számol, hogy az euró bevezetése nagyobb árfolyamstabilitást, alacsonyabb kamatprémiumot eredményezne, valamint tovább javítaná a beágyazottságunkat az Európai Unió gazdaságába.

A magyar euró kedvező hatása között említették a beszélgetésben azt is, hogy a nagy mennyiségű, „nem mindig legális tevékenységgel összefüggő” forintos készpénzállománynak meg kell mozdulnia, vagyis az euróbevezetés a gazdaság fehéredéséhez is hozzájárulhat.

Az euróbevezetéshez vezető úton azonban korántsem lesz könnyű végigmenni.

Tavaly Magyarország az euró bevezetéséhez szükséges egyetlen konvergenciakritériumot sem teljesített, és idén is csak az inflációs cél jöhet össze, köszönhetően a kedvező inflációs folyamatoknak, illetve a csökkenő országkockázati prémiumnak.

De most is „nagyon messze vagyunk a kritériumok teljesítésétől”.

A legnagyobb nehézséget az államháztartási elvárások jelentik – 3 százalékos GDP-arányos deficit és GDP-arányosan 60 százalékos vagy csökkenő pályán lévő államadósság –, mivel a magas államadósság és annak magas kamatterhe miatt a költségvetés kényszerpályán mozog.

Az Equilor várakozása szerint a következő két évben 2,5 százalék körüli gazdasági növekedés, 76,5 százalékra csökkenő államadósság, 4 százalékra mérséklődő alapkamat és 360-370 forint közötti euró árfolyam várható.

A saját makropálya-számításukon túl több lehetséges forgatókönyvet is készítettek, illetve bemutattak, ezek egyike volt az a külön intézkedések nélküli kormányzati számítás, ami szerint az éves hiány 2029-re csökken a GDP 4 százalékára, majd 2030-ra 3 százalékra, míg az államadósság 2028-ban 79,9 százalékon tetőzik, innen csökken 2030-ra 78,3 százalékra.

Bár mutattak egy optimista szcenáriót, ami szerint akár 2029-re is teljesülhetnek a kritériumok, reálisnak azt tartják, hogy 2030-ra sikerül is teljesíteni a feltételeket, és akkor sem lesz gyorsan magyar euró. „Még hosszú időre van szükség ahhoz, hogy alapjaiban megváltozzon az ország befektetői megítélése” – fogalmazott Aradványi Péter.

Ezért ők azzal számolnak, hogy Magyarország legkorábban 2033-ban vezetheti be az eurót.

Azért is indokolt a hosszabb, az euró előszobájának is hívott ERM-II. rendszerben eltöltött „türelmi idő”, hogy olyan árfolyamon csatlakozzunk az eurózónához, ami évek alatt bizonyította, hogy megfelel a magyar gazdaság érdekeinek.

Buró Szilárd pénzügyi innovációs vezető szerint talán a mostani 360-370 forintos euróárnál valamivel gyengébb forintárfolyam lehetne szerencsés.

A hiánycél eléréséhez szükség van a hazai vállalati szektor, illetve a külföld nagyfokú alkalmazkodására is, de arra is, hogy az állam hozzányúljon egyes államháztartási szent tehenekhez.

Kérdésre válaszolva megerősítették, hogy ilyen lehet például az úgynevezett rezsicsökkentés rendszere.

A cég magyar euróval kapcsolatos elemzése és a magyar gazdaságpolitikáról kiadott előrejelzése azért is érdekes, mert a Bloomberg április végi beszámolója szerint az egyébként részben a Tiborcz István által tulajdonolt Equilor-csoport vagyonkezelő alapja a választás előtt a Fidesz vereségére játszva üzletelt, és abból komoly profitra tett szert.

A választás előtti időszakban az akkori tájékoztatásuk szerint „jelentős túlsúlyt” épített ki magyar állampapírokból, illetve közvetlenül a választás előtt részvényekből is. „A választások előtt, és különösen az elmúlt négy-nyolc évben egyre nagyobb szkepticizmus uralkodott a magyarországi vállalkozók és a pénzügyi elit körében” – nyilatkozta a Bloombergnek akkor Szabó Attila befektetési igazgató.

A stratégia bevált, mivel a Tisza Párt győzelme tovább erősítette a magyar eszközöket. ]]>