Az írásom hitelességét mivel jelezhetném jobban annál, ha szakértőként mutatkozom be.

Sorolom jó hírű iskoláim, a munkahelyeim, fontos pozícióim.

Aztán jöhet a name dropping: Rousseau , Diderot , Arendt , Sennett és Trilling inspirálták az alábbiakat.

Egy más platformon végül hálába csomagolva jelezném, milyen fontos vagyok: köszönöm, hogy ennyien követtek!

Megtekintések, kedvelések, megosztások – a társadalmi bizonyíték.

Ennyi ember, ugye, nem tévedhet.

A hitelesség önfelszámoló fogalom, amint céllá válik, elvész.

Az őszinteség elméletben az, hogy úgy beszélünk másokkal, ahogy érzünk.

A hitelesség ezzel szemben az önmagunkhoz való hűség lenne, ami közönyös a közönség iránt.

Független tőle, nem alkalmazkodik hozzá.

A saját sírását videóra vevő influenszer az őszinteség gesztusával igazodik a közönség hitelesség iránti igényéhez, így el is veszti valódiságát.

Az álhitelesség nem egy igény eltorzulásaként jött létre, hanem az igénnyel együtt abban a pillanatban, amikor a megbízhatóságnak, az őszinteségnek, az önazonosságnak piaci értéke lett.

Az a kultúra, amely jutalmazza a hitelességet, szerkezetileg termeli ki a hitelesség eljátszását.

Egyik sem győzedelmeskedett a másik felett, a kettő közötti különbség vált nehezen megfoghatóvá, a gyanakvás pedig általános közérzetté.

Vizsgálgatunk, kérdéseket teszünk fel.

Tényleg ilyen?

Kinek szól?

Mit akar vele elérni?

A dolgozó anyák nehéz életét pontosan ismerő, ablakot pucoló Novák Katalin tól, a vidéki élet szokásaiban otthonosan mozgó Orbán Viktor on át a fiatalokkal Pogány Induló koncerten tapsoló Karácsony Gergely ig mindenki hitelességjelölőkkel dolgozik.

Miközben Magyarország sok millió elemzője átlát a parizeres szendvicsen, lángoson, disznótoron is, tudni akarja, mit csinál a politikus szabadidejében.

Aki személytelen, hűvös, vagy elköveti az elképzelhetetlent, azaz nem oszt meg semmit magáról, az jobb esetben érdektelenné, rosszabb esetben gyanússá válik.

The post Kövesdi Veronika: A hitelesség zsarnoksága first appeared on 24.hu .