A 4,3 milliárd dolláros űrtávcsövet a tervek szerint augusztus 30-án bocsátják fel, ami az univerzum tágulásáról, és rengeteg távoli csillag körül keringő bolygóról fog információkat gyűjteni a küldetése során.

Az űreszköz a NASA első vezető csillagászáról kapta a nevét, és a fő küldetése az lesz, hogy az eddiginél jóval részletesebb képet adjon a csillagászoknak a Világegyetem és a sötét anyag eddig feltáratlan működéséről.

A NASA eddigi legnagyobb teljesítményű űrtávcsövét a floridai Kennedy Űrközpontból állítják majd Föld körüli pályára, ahol akár negyvenszer több exobolygót is észlel majd, mint amennyit a kutatók jelenleg számon tartanak.

A Roman fő célja az lesz, hogy a Tejútrendszer összes csillagát feltérképezze: nagy teljesítményét jól szemlélteti, hogy egy havi megfigyeléséhez a Föld körül keringő Hubble teleszkópnak egy évszázadra lenne szüksége.

Bár az új űreszköz látásélessége megegyezik a Hubble űrtávcsőével, felépítéséből adódóan jóval gyorsabban képes elvégezni a felfedezéseket – mondta Julie McEnery, a Roman projekt kutatója az NPR-nek.

A Roman három bolygómegfigyelési stratégiát fog alkalmazni, hogy alaposan beazonosítsa az exobolygókat: az egyik legfontosabb kvalitása az úgynevezett átvonulásos módszer, amivel egy adott csillagot többször is megfigyel majd, az égitest előtt elhaladó bolygók után kutatva.

A Roman 12 percenként több száz millió csillagot fog pásztázni, és az égitestek árnyékának megfigyelésével várhatóan százezer exobolygót fedez majd fel.

Ehhez képest a csillagászok eddig hatezer megerősítetten exobolygónak számító objektumot regisztráltak. „Egyesével találjuk meg a bolygókat, és amennyire csak tudjuk, tanulmányozzuk őket.

De egyetlen bolygó mindig csak egy pillanatfelvételt ad.

Ahhoz, hogy filmet lássunk, hatalmas felmérésre van szükségünk a csillagokról mindezekben a különböző környezetekben” – mondta Jessie Christiansen, a kaliforniai pasadenai NASA Exoplanet Science Institute vezető kutatója a Conversationnek.

Ugyanakkor az a módszer, amivel a Roman óriási mennyiségű csillagot és exobolygót fog felfedezni torzíthatja is a képet: ha például a saját Naprendszerünket az átvonulásos módszerrel figyelné meg, „valószínűleg egyik bolygóját sem látná, mert nem megfelelő a méretük és a távolságuk” – mondta Dominic Benford, a Roman programkutatója a lapnak.

E torzítások csökkentéséhez az űrtávcső mikrolencsézéses technikát is alkalmazni fog, amivel egy bolygót az alapján azonosít be, hogy a gravitációja hogyan hajlítja meg és erősíti fel egy távoli csillag fényét.

Kapcsolódó cikk: ]]>