Kutatóknak most először sikerült a borderline személyiségzavar (BPD) genetikai rizikófaktorait azonosítani, ami a Nature hírportáljának nyilatkozó szakemberek szerint komoly előrelépést jelenthet a BPD kialakulásához vezető tényezők megértésében.

A borderline személyiségzavar a nyugati országokban élő emberek 2 százalékát érinti és nőknél háromszor olyan gyakori, mint férfiaknál.

A BPD diagnózisát az érzelmi instabilitás, a kognitív és észlelési torzulások, valamint a másokkal kialakított instabil kapcsolatok hosszú távú mintázatai alapján állítják fel.

Az eddig is ismert volt, hogy a BPD kialakulásához genetikai és környezeti rizikófaktorok is hozzájárulnak.

De a személyiségzavart a pszichiátriai genetika szempontjából eddig viszonylag kevéssé kutatták, mondta a Nature Genetics folyóiratban hétfőn közölt kutatás egyik szerzője, Fabian Streit.

A Mannheimi Központi Mentálhigiénés Intézet pszichológusa és kollégái a BPD genetikai rizikófaktorainak feltárását célzó eddig legnagyobb genom-szintű asszociációs vizsgálatot (GWAS) folytatták le.

A kutatásban 27, borderline személyiségzavarral élő embereket bevonó vizsgálat eredményeit összesítették.

Így összességében hatmillió genetikai markert elemeztek, ami 12 339, BPD-vel élő embertől és további 1 millió, kontrollként használt embertől származott (ezen túl egy kisebb mintán egy replikációs vizsgálatot is lefolytattak, eredményeik ellenőrzésére).

A kutatók 11 olyan genomi helyet (lókuszt) és 9 gént találtak az emberi genomban, ami összefüggést mutat a borderline személyiségzavarral.

Az újonnan azonosított genetikai variánsok a BPD öröklött kockázatának 17 százalékáért felelősek.

Ez arra utal Streit szerint, hogy a személyiségzavar kialakulásában a genetikai tényezők elég fontosak, de nem képes a teljes képet megmagyarázni. ]]>