A mohácsi csatában elvesztettük a királyunkat, elveszett az ország politikai egysége.

Olyan évszázadok következtek, amelyekben sokszor maga a magyar államiság fennmaradása is kérdésessé vált.

De Magyarország nem tűnt el, mi nem tűntünk el – mondta Magyar Péter a mohácsi csata ötszázadik évfordulóján tartott megemlékezésen Mohácson.

Szerinte Mohács legfontosabb üzenete az, hogy a vereség ellenére Magyarország és a magyar közösség megmaradt. „Itt vagyunk 500 évvel később ugyanazon a földön, ugyanannak az országnak a polgáraiként, ugyanazon a nyelven emlékezve, de nincsenek már itt azok a birodalmak, amelyek akkor Európa sorsáról döntöttek” – mondta Magyar.

Szerinte nem azért maradtunk meg, mert mindig mi voltunk a legerősebbek vagy a leggazdagabbak, hanem mert minden történelmi törés után voltak, akik azt mondták: folytatjuk, és ha kell, újjáépítjük a hazát.

Hozzátette: újra felépítették a házakat, felszántották a földeket, kinyitották az iskolákat, templomokat, városokat és országot építettek.

Ez a megmaradás titka, emberek millióinak mindennapi döntése, hogy dolgoznak, cselekszenek és gyarapodnak.

Arról beszélt, hogy az 1526-os csata szinte kettévágja a magyar államiság ezeréves történetét: az egyik oldalon az Árpádok, az Anjouk, Hunyadi János és Mátyás király Magyarországa áll, a másikon pedig „három részre szakadt ország”, török uralom, szabadságharcok, megszállások, világháborúk, Trianon és diktatúrák.

Hangsúlyozta, hogy a magyar történelem nem a veszteségeink, hanem a talpra állások története: a megmaradásé, az újrakezdésé, annak a makacs, néha megmagyarázhatatlan képességnek a története, hogy amikor úgy tűnik, mindennek vége, mi mégsem mondjuk azt, hogy vége.

A miniszterelnök elsősorban nem a hadvezérekre és uralkodókra, hanem a csatában részt vevő névtelen emberekre emlékezett. „Arra, aki félt.

És mégis ott maradt.

Arra, aki tudta, hogy túlerő áll vele szemben.

És mégsem fordult meg” – mondta.

Hozzátette, hogy Mohácsnál magyarok mellett németek, csehek, lengyelek, horvátok és szerbek is harcoltak: „Ők is Mohács.

Talán mindenekelőtt ők Mohács.” Az összefogás szükségességéről is beszélt. „Egy kis nemzetnek nincs olyan luxusa, hogy önmagát gyengítse.

Nincs olyan luxusunk, hogy magyar embert magyar ember ellen fordítsunk” – mondta, majd hozzátette: természetes, hogy az emberek másként gondolkodnak és más pártokra szavaznak, de „van egy pont, amelyen túl mindannyian ugyanazon az oldalon állunk.

Ez pedig Magyarország.” Magyar végül úgy fogalmazott: „Mohács üzenete nem az, hogy a magyar sors a vereség.

Hanem az, hogy egyetlen vereség sem a magyar történet vége.” Beszédét azzal zárta: „Egy nemzet erejét nem az mutatja meg igazán, hogy soha nem bukik el.

Hanem az, hogy fel tud-e állni.

Mi felálltunk.” Magyar mellett Baka András is megemlékezett az 1526. augusztus 29-i csatára, Facebook-posztjában a csata történelmi jelentőségét emelte ki. „Az 500 évvel ezelőtti mohácsi csata a magyar történelem egyik legmeghatározóbb és legdrámaibb mérföldköve” – írta, majd hozzátette: „Emlékezzünk hős áldozatainkra!” Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője arról írt , hogy Mohácsnál ötszáz évvel ezelőtt „a magyar történelem sorsfordító ütközetére” került sor, amely után Magyarország „két birodalom közé szorulva elvesztette szuverenitását”, területe pedig másfél évszázadra állandó háborúk színterévé vált. „Augusztus 29-e nemzeti gyásznap.

Emlékezünk a hősökre, akik felvették a küzdelmet az országot pusztító, egész vármegyék népét legyilkoló ellenséggel” – írta.

Szerinte „nemzetünk megmaradásához az ő áldozatukon keresztül vezetett az út”.

Bóka külön köszönetet mondott a csatatér kutatóinak, a tömegsírok feltáróinak és a levéltári kutatóknak, akik munkájukkal pontosabb képet adtak a csatáról és „500 év után újra arcot adtak az ismeretlen harcosoknak”.

Bóka szerint „a közös emlékezés kiállás a sorsáról önállóan döntő, a boldogulásáért dolgozni, a szabadságáért küzdeni kész magyar nemzet mellett”.

Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom elnöke az X-en azt írta, a „magyarság olyan súlyos sebeket, veszteségeket szenvedett el a mohácsi vész során, amelyeket a mai napig nem tudott pótolni, feldolgozni”.

Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke posztjában arra emlékeztetett, hogy augusztus 29. nemcsak Mohács miatt tragikus dátum a magyar történelemben. 1521-ben ezen a napon foglalták el Nándorfehérvárt az oszmánok, majd 1541-ben ugyancsak augusztus 29-én szerezték meg csellel Budát. „Mohács 500 éves emléke és üzenete számunkra nemcsak a történelmi veszteség, hanem az, hogy a magyar nemzet mindig képes felállni a nehézségekből, és összefogva újjáépíteni az országot” – írta.

Forsthoffer azt kívánta, hogy a következő ötszáz év történelmi tragédiáktól mentes legyen, és „nemzetünk felemelkedéséről, erősödéséről, összetartásáról” szóljon. „Kívánom, hogy legyünk képesek ezekre mindig kellő bölcsességgel választ adni, hogy utódaink 500 év múlva is büszkék lehessenek arra, hogy Magyarország megmaradt hitben, hazaszeretetben, nemzeti öntudatban és egységben” – fogalmazott.

Zárásként az áldozatokra emlékezett: „Nyugodjanak békében, emlékük legyen áldott!” – zárta bejegyzését.

A hivatalos program keretében délután az egykori csatatér közelében a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen állami és katonai tiszteletadást követően megáldották az ott újonnan megépített emlékkápolnát, majd annak altemplomában elhelyezték a tömegsírokból feltárt, szórvány aprócsont-maradványokat. ]]>