Jogerősen pert nyertünk az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházzal szemben, így végre megkaptuk, hogyan kezelik a védett személyek egészségügyi adatait.

Azokat, amelyről Ruszin-Szendi Romulusz állítólagos zsírleszívása kapcsán a Fidesz-sajtó a választások előtt hosszasan cikkezett.

Az kiderült, hogy a KEHI kérte az érzékeny adatokat az intézménytől, de az nem, hogy ki engedélyezte a kiadásukat. 2025 tavaszán kezdett az akkori kormánypárti sajtó Ruszin-Szendi állítólagos zsírleszívásáról cikkezni.

Az azóta megszűnt Bors azt írta: „akárcsak közel 1 milliárdos villája esetében, ez esetben is »visszautasíthatatlan kérésként« fogalmazta meg igényeit Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök, ezúttal a katonaorvosoknak”.

Ezt követően a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI) vizsgálatot indított, majd egy jelentést is publikált .

Az anyagban azt állították, hogy „A volt vezérkari főnökön a beavatkozást ezért nem a Honvédkórház saját eszközével, hanem egy, a beavatkozás időpontjában éppen a Honvédkórházban lévő, »ingyenes kipróbálásra« átadott eszközzel végezték el.

Az eszközt ugyanaz a magánegészségügyi intézmény bocsátotta a Honvédkórház rendelkezésére, amely a volt vezérkari főnökön végrehajtott egészségügyi beavatkozást végző orvost plasztikai sebészként is foglalkoztatja, és az eszköz kipróbálásra történő átvételét is ő javasolta”.

Azt is leírták a KEHI-jelentésben, hogy „a Honvédkórház főigazgatójának nyilatkozata értelmében a beavatkozás a kórház betegnyilvántartó rendszerén belül egy úgynevezett »VIPGuard« rendszerbe került rögzítésre, amely titkosított adatként kezeli és tárolja az egészségügyi és a kapcsolódó személyes adatokat, illetve az érintett személy TAJ számát annak érdekében »maszkolja«, hogy az egészségügyi beavatkozás ne legyen beazonosítható”.

A cikk nem arról szól, hogy Ruszin-Szendi Romulusz végeztetett-e szépészeti beavatkozást a Honvédkórházban – mert erről a hatályos törvények szerint kizárólag ő nyilatkozhatna –, hanem arról, hogy a védett személyek adatai hogyan kerülhetnek egy nyilvános jelentésbe.

Közadat, hogy hogyan kezeli az adatokat a kórház Az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórház közérdekű adatigénylésünkre nem árulta el, hány esetben használták az úgynevezett VIPGuard megoldást, illetve hogy abban hogyan kezelik az adatokat.

Pert indítottunk, és nyertünk a kórház ellen, így megkaptuk az adatkezelési tájékoztatót.

Eszerint „a VIPGuard célja, hogy a védett személyek és kijelölt intézmények védelméről szóló jogszabály szerinti személyek egészségügyi adatainál fokozott hozzáférés-védelmet és adatbiztonságot biztosítson.

A dokumentum hangsúlyozza, hogy a rendszer nem új adatkezelési célt hoz létre, hanem a MedWorks egészségügyi informatikai rendszerben már kezelt adatokhoz való hozzáférést korlátozza és naplózza.” A kapott tájékoztató szerint a védett/VIP-betegek egészségügyi adataihoz való hozzáférést külön korlátozza, naplózza, és az adatokat nem továbbítja az EESZT-be.

Pert nyertünk a Honvédkórház ellen a VIP-betegek nyilvántartásával kapcsolatban További védett személyek adatai is a VIPGuardba kerültek A kórház ellen megnyert perünket követően az intézmény által kiadott közérdekű adatokból kiderül, hogy 61 alkalommal rögzítettek adatot a VIP Guard rendszerben 2022. január 1. és 2025. augusztus 18. között.

Ez alapján azonban nem tudni, hogy ez 61 különböző személy egészségügyi ellátása során történő adatrögzítést jelentett-e.

Az viszont nem derült ki, hogy miként került a KEHI-jelentésbe a volt vezérkari főnök, vagyis egy védett személy adata.

Újabb kérdésünkre a kórház azt írta, a KEHI-nek azért adhattak át egészségügyi adatokat, mert a hivatal jogszabály alapján kormányzati ellenőrzést folytatott Ruszin-Szendi Romulusz ellátásainak jogszerűsége ügyében.

A kórház ugyanakkor nem árulta el, hogy pontosan ki, mikor és milyen betegadatokhoz fért hozzá, és nem adott érdemi választ arra sem, ki rendelte el az érintett beavatkozás beazonosíthatatlanná tételét.

A kórház nem válaszolta meg érdemben , hogy pontosan ki, mikor, milyen betegadatokhoz fért hozzá, ki engedélyezte ezt, és ki rendelte el, hogy a beavatkozás ne legyen beazonosítható.

Ehelyett általánosan azt írták, hogy a jelölt rögzítések kapcsán „nem történt adattovábbítás”, illetve, hogy nem merült fel jogosulatlan nyilvánosságra kerülésre vagy adatvédelmi incidensre utaló információ.

Tudomásunk szerint soha nem történt olyan korábban, hogy a KEHI védett személy ellátásával kapcsolatos egészségügyi adatot hozott volna nyilvánosságra, ahogy azt sem sikerült kiderítenünk, hogy a Fidesz-kormány egyik propagandalapja hogyan jutott hozzá védett személy különleges adataihoz.

Ebből úgy tűnik, hogy ha a KEHI egy propagandakampányt kommunikációsan meg akart támogatni, akkor azt megtette korábban – bízunk benne, hogy a jövőben ilyenre nem kerül sor.

Sem arra, hogy egy kórházból akár védett személy, akár egyszerű civil(ek) adatai jutnak el a sajtóhoz, sem arra, hogy egy állami szerv – legyen az akár a KEHI, akár más – jelentésében közzétesz egy magyar állampolgár egészségügyi ellátásával kapcsolatos információt az érintett hozzájárulása nélkül.

Ruszin-Szendi Romuluszék nem reagáltak Felmerülhet a kérdés, hogy ennek az ügynek vannak-e személyi következményei.

A kórház válasza szerint nincsenek, és arról sincs szó benne, hogy egyáltalán vizsgálta-e valaki a történteket.

Ez viszont azt is jelentheti, hogy a 2022-től 2025. augusztus 18-ig 61 alkalommal használt rendszerben tárolt védett személyek egészségügyi adatai további szabályozás vagy intézkedés hiányában nyilvánosságra kerülhetnek, vagy azokat a KEHI nyilvánosságra hozza a jövőben – ahogy azt már megtette Ruszin-Szendi Romolusz esetében.

Így akár az sem elképzelhetetlen, hogy a sajtóban olvashatja vissza akár Orbán Viktor, hogy mivel kezelték, ha kezelték az Észak-Pesti Centrumkórház-Honvédkórházban.

Kerestük a Honvédelmi Minisztériumot és Ruszin-Szendi Romuluszt is, hogy megtudjuk, miképp nyilatkozott a főigazgató a KEHI-nek Ruszin-Szendi állítólagos ellátásáról, hogyan és ki engedélyezte az adatokhoz való hozzáférést, illetve ki fért az adathoz, a további 60 rögzítésből hány alkalommal és kivel közöltek részleteket védett személyek egészségügyi ellátásáról, indult-e a kórházban vizsgálat a fiktív TAJ-szám miatt, ha adatszivárgás történt, akkor indult-e vizsgálat, és mi garantálja, hogy a védett személyek egészségügyi adatai nem kerülnek nyilvánosságra.

Egyik kérdésünkre sem válaszoltak.

Segesvári Csaba Címlapkép: Átlátszó-montázs Source