Krónikus tüdőbetegségben szenvedő páciensek légzése nagyot javult két hónapnyi nevetésterápiát követően, állítja egy egyelőre kis mintán elvégzett kutatás.

Az eredmények nyomán azonban elkezdhetik kutatni az olcsó terápiás lehetőség további lehetőségeit – írja a New Scientist.

Krónikus obstruktív (azaz légút-szűkülettel járó) tüdőbetegség (COPD) esetén kilégzéskor a levegő nem ürül ki teljesen a tüdőből, hanem egy része bent reked.

Az ezzel a betegséggel élők gyakran még egyszerű, mindennapi tevékenységek közben is légszomjat éreznek.

A betegség ellen eddig többnyire hörgőtágító gyógyszereket és kortikoszteroidokat, valamint speciális légzőgyakorlatokat használtak.

Az ilyen gyakorlatok közé közé tartozik a csücsörített ajkakon keresztüli légzés, amelynek során a beteg az orrán keresztül lélegez be, majd lassan, összeszorított ajkakon keresztül fújja ki a levegőt.

Ez enyhe nyomásnövekedést hoz létre, ami elősegíti a tüdőben rekedt levegő egy részének távozását.

A török Goncaul Aldan, az ankarai Hacettepe Egyetem kutatója azonban azt feltételezte, hogy a nevetésterápia, amely ígéretes eredményeket mutatott cukorbetegségben, veseelégtelenségben és daganatos megbetegedésekben szenvedőknél, a COPD-ben szenvedőknek is segítséget nyújthat, úgy fizikailag, mint mentálisan.

Kollégáival 63 olyan embert vont be egy vizsgálatba, akiket COPD miatt már kezeltek.

Három csoportra osztották őket, randomizált, kontrollált vizsgálatban minden résztvevő folytatta a gyógyszeres kezelését, de az egyik csoport tagjai emellett a csücsörített ajkakon keresztüli légzőgyakorlatokat is végezték, egy másik csoport pedig nevetésterápiában részesült.

A harmadik, azaz a kontrollcsoport tagjai egyik módszert sem alkalmazták.

A nevetésterápia nem a humorra adott egyszerű reakcióról szól, hanem játékos hangképző gyakorlatokat tartalmaz, például egy motor beindításának vagy egy oroszlán üvöltésének utánzását.

A hangadást ritmikus tapsolással kísérve, mindezt pedig nyugodt légzéssel, relaxációval kiegészítve.

A résztvevők ezeket a gyakorlatokat végezték heti három alkalommal, 30 percig.

Nyolc hét elteltével a nevetésterápiában és a speciális légzőgyakorlatokat végző csoport tagjainak kevésbé okozott nehézséget a légzés, és általános egészségi állapotuk is jobb volt, mint a kontrollcsoport tagjaié.

Aldan szerint ezek a hatások még egy hónappal a vizsgálat befejezése után is fennálltak.

Bár további kutatások kellenek a nevetésterápia hatásmechanizmusának megértéséhez, Aldan szerint a módszer megmozgatja a légzőizmokat, elősegíti a mélyebb kilégzést, javítja a nyirokkeringést és serkenti az endorfinok felszabadulását, miközben csökkenti a stresszhormonok szintjét.

Ugyanakkor fontos, hogy a nevetésterápia különbözik a spontán nevetéstől, amely akár kedvezőtlen hatásokat, például akut légúti összeesést vagy fizikai megterhelést is kiválthat.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: ]]>