Az Eurostat alapforgatókönyv szerinti előrejelzése alapján Magyarország népessége 2050 elején 8,6 millió fő lesz, 10,3%-kal (986 ezerrel) kevesebb, mint 2025 kezdetén volt.

A EU-s tagállamok többségében (16 tagállamban a 27-ből) csökken a népesség száma ezen 25 év alatt, a magyarnál jelentősebb mértékben 6 országban: Lettország, Bulgária, Litvánia, Lengyelország, Görögország és Horvátország.

A születések éves átlagos számát mindössze 73 ezerre, a halálozásokét ugyanakkor 130 ezerre prognosztizálja az uniós intézmény.

A 15-64 éves korcsoportnak, azaz lényegében a munkaerőpiacot jelentő populációnak a mérete lényegesen nagyobb mértékben fog zsugorodni 25 év alatt, mint a teljes népességé.

A csökkenés 18 százalékos lehet 2050-re, ami – a legalább 65 éves népesség számának ugyanekkora mértékű növekedésével párhuzamosan – fontos tényező az idős népesség eltartottsági rátájának romlásában.

Száz aktív korúra 2050-ben már 47 időskorú juthat, szemben az ennél két és fél évtizeddel korábbi 32-vel.

A három magyarországi nagyrégió közül a legenyhébb, 4 százalékos népességcsökkenést a Budapestet és Pest megyét magában foglaló Közép-Magyarország szenvedheti el.

A Dunántúl 10,4 százalékos visszaesése szinte megegyezik az országos átlaggal, a Dél-Dunántúl közel 19 százalékos népességfogyása pedig a legjelentősebb mértékű.

Az ország Dunától keletre fekvő területének túlnyomó részére kiterjedő Alföld és Észak nagyrégió népessége mintegy 16 százalékkal eshet vissza, amelyen belül mindhárom régiót jelentős csökkenés jellemez.

A megyéket tekintve a legnagyobb népességcsökkenés Békés megyében lehet, 24,9 százalékos, amit Zala megye (-21,6 százalék) és Tolna megye (-19,7 százalék) követ.

Pest és Győr-Moson-Sopron megye népessége pedig az Eurostat prognózisa szerint növekedni fog, előbbi 0,6, utóbbi pedig 1,9 százalékkal. ( hvg.hu ) ]]>