Az immunsejtek korábban ismeretlen mechanizmusát tárták fel magyar kutatók – derül ki a HUN-REN közleményéből .

Frissen publikált tanulmányuk szerint amikor a makrofág fehérvérsejtek ellentétes hatású molekuláris jelzéseket érzékelnek a környezetükből, azok nem egyszerűen kioltják egymást, hanem egy sajátos, köztes működést eredményeznek.

A makrofágok az immunrendszer rendkívül alkalmazkodóképes sejtjei.

Érzékelik a környezetükben jelen lévő molekuláris jeleket, és ezek hatására változtatják működésüket.

Fontos szerepet töltenek be többek között a kórokozók és károsodott sejtek eltávolításában, a gyulladás szabályozásában és a szövetek működésének fenntartásában.

A makrofágok jelzőmolekulák, úgynevezett citokinek segítségével kommunikálnak egymással és más sejtekkel.

A különböző citokinek befolyásolhatják az immunsejtek aktivációját és működését is, az IFNγ és az IL-4 jelű citokinek például jellemzően ellentétes hatást váltanak ki belőlük, és különböző gének aktiválásához vezetnek.

Az IFNγ a kórokozók elpusztítására, gyulladásos reakciók kialakítására ösztönzi a makrofágokat, míg az IL-4 éppen gyulladáscsökkentő és szövetregeneráló tulajdonságokat eredményez.

Poscher, A. et al. (2026) / HUN-REN Grafikus összefoglaló: IL-4–IFNγ szinergizmus: epigenetikai együttműködés a makrofágok génszabályozásában.

A Szegedi Biológiai Kutatóközpont munkatársai arra keresték a választ, hogyan reagálnak a makrofágok, ha ez a két ellentétes hatású citokin egyszerre éri őket.

Eredményeik alapján a két citokin együttes hatására nem egyszerűen az egyik vagy a másik működési program érvényesül, hanem egy sajátos, kombinált génszabályozási program alakul ki, amely bizonyos gének összehangolt és fokozott mértékű aktiválódásához vezethet.

A felfedezés jelentősége abban rejlik, hogy a szakértők így pontosabb képet kaphatnak arról, miként viselkedhetnek a makrofágok a különböző kóros állapotok esetén.

Bizonyos súlyos asztmás állapotokban és különböző daganatokban ugyanis az IL-4- és az IFNγ-jelátvitel egyaránt alakítja az immunológiai mikrokörnyezetet.

A mechanizmusok részletesebb megismerése hosszabb távon új terápiás megközelítések azonosítását is segítheti.

További tudományos híreink alább olvashatók: Először sikerülhetett megfigyelni a sötét anyagot felépítő részecskéket Magyarázatot találtak a részecskefizika egyik legnagyobb rejtélyére Érdekes agyműködési mintázatot figyeltek meg a kutyáknál The post A fehérvérsejtek új működését fedezték fel magyar kutatók first appeared on 24.hu .