„A kormány álláspontja szerint a meglévő intézményrendszer maradéktalanul ellátja a korrupciós kockázatok kiszűrését és kezelését.

Emiatt további kormányzati szervek felállítását a kabinet nem tartja indokoltnak.” Ezt a választ kaptuk arra a kérdésre, hogy holt tart a TISZA Párt programjában megígért Korrupciómegelőzési Felügyelet létrehozása.

A K-Monitor és TI Magyarország részben egyetért azzal, hogy nincs szükség egy újabb intézményre, ugyanakkor a NER-ben kompromittálódott vezetők lecserélését, és a feladatok összehangolását kikerülhetetlennek tartják.

Egy felmérés szerint a lakosság a harmadik legnagyobb problémának tartja a korrupciót, de 69,2 százalékuk nem ismer olyan intézményt, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna.

A TISZA Párt választási programjában ígéretet tett egy, a kormánytól független Korrupciómegelőzési Felügyelet létrehozására.

Azt ugyanakkor nem részletezték, hogy pontosan mi lenne az új intézmény feladata, és az elmúlt hónapokban nem is lehetett róla hallani semmit.

Megkérdeztük ezért a Miniszterelnökséget, hogy hol tart a folyamat.

Kérdésünkre a következő választ kaptuk: „A közelmúltban alakult meg a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési Hivatal (NVVH), hogy biztosítsa a visszaélések elleni fellépést.

A kormány álláspontja szerint a meglévő intézményrendszer – köztük a megerősített Integritás Hatóság – maradéktalanul ellátja a korrupciós kockázatok kiszűrését és kezelését.

Emiatt további kormányzati szervek felállítását a kabinet nem tartja indokoltnak.” Vagyis a Felügyelet már biztosan nem jön létre.

A NER-ben nem kompromittálódott vezetőkre van szükség Megkérdeztük a döntésről a K-Monitort , amely évtizedek óta küzd a közpénzek átlátható felhasználásáért és a korrupció visszaszorításáért, és amely már májusi összefoglalójában is feltette a kérdést, hogy valóban indokolt-e egy újabb szervezet felállítása.

Lapunk kérdésére Vincze Orsolya jogász elmondta, egy korrupcióellenes felügyelet létrehozása, aminek a fő feladata a megelőzés, valóban fontos cél és logikus vállalás volt, mivel egyelőre nincs elég magas szinten képviselve ez a téma a magyar intézményrendszerben.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy „már az NVVH felállítása előtt is nagyon töredezett volt a magyar antikorrupciós intézményrendszer (ld. ügyészség, rendőrség, Belügyminisztérium, Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ), NAV – Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Kormányzati Ellenőrzési Hivatal stb.), ezért abszolút nem lenne hatékony még egy hivatal felállítása – tehát érthető a kormány álláspontja ebben a kérdésben.” A K-Monitornál úgy vélik, inkább integrálni kellene feladatokat a mostani szereplők között, illetve rendbe tenni azokat az intézményeket, amiket megszállt a NER, és még nem újultak meg, így például a Gazdasági Versenyhivatalt vagy az Állami Számvevőszéket. „Egy általunk elképzelt Korrupciómegelőzési Felügyelet feladatait jelenleg az NVSZ látja el többnyire – az biztos, hogy ha ott marad a téma, akkor nagyobb súlyt, láthatóságot kellene neki adni.

De működőképes megoldás lenne ezt a feladatot az Integritás Hatósághoz vagy az NVVH-hoz rendelni.

Előbbi már most is végez ilyen feladatokat és rendelkezik megfelelő állománnyal, utóbbinál pedig kevés intézmény fog átfogóbb képpel rendelkezni a magyarországi korrupcióról, így annak az ellenszeréről is kézenfekvő lenne ott gondolkodni.

Röviden: mindenképp fontos és aktuális feladat, hogy intenzívebben foglalkozzon az állam korrupciómegelőzéssel, de álláspontunk szerint ehhez nem szükséges új intézményt létrehozni, sokkal hatékonyabb azt a meglévő intézményrendszerbe magas szinten beágyazni” – írta a civil szervezet.

Az Átlátszó, a K-Monitor és a Transparency idén sem fogadta el a Korrupcióellenes Munkacsoport éves jelentését Hasonlóan vélekedik a Transparency International (TI) Magyarország független szakmai szervezet is, amely a korrupció megfékezéséért, az átláthatóságért és a számonkérhetőségért dolgozik 2007 óta.

Mint írták, véleményük szerint – bár a kampányban valóban elhangzott a Tisza Párt részéről egy korrupciómegelőzési intézmény felállítása – a meglévő intézményrendszernek képesnek kell lennie arra, hogy ellássa a korrupciómegelőzés feladatait.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója lapunk kérdésére kifejtette: „olyan munkamegosztást kell kialakítani az Integritás Hatóság (IH), a most felálló Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, a Közbeszerzési Hatóság és a korrupció elleni startégiáért felelős Belügyminisztérium között, hogy ezek a szervezetek hatékonyan el tudják látni a korrupció megelőzésének feladatát.

Új intézményre nincs szükség, hiszen a kormányzati szervezetek mellett mind az IH, mind pedig az NVVH jelentős állománnyal és erőforráskészlettel gazdálkodhat, így meg tudják oldani ezt a feladatot is.

Martin József Péter, a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Fotó: TI Magyarország/Facebook A TI Magyarország ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a hazai intézményrendszer teljes spektrumán helyre kell állítani a függetlenséget, vagyis az olyan ellenőrzőszervek, mint például a Gazdasági Versenyhivatal vagy az Állami Számvevőszék élén is új, a NER-ben nem kompromittálódott vezetőkre van szükség.

A fékek és ellensúlyok rendszerének megteremtése a legfontosabb korrupció elleni feladat a jelenlegi demokratikus átmenet időszakában” – véli a TI Magyarország ügyvezető igazgatója.

Hozzátette: ez vet véget a büntetlenség időszakának, ráadásul így az egyes intézmények nemcsak a kormányt, hanem egymást is ellenőrzik majd.

A TISZA-kormány egyébként már több lépést is tett a korrupció felszámolására, így például elindította az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamatát, és egy új, független főügyész kiválasztásán is dolgozik.

A korrupció az egyik legnagyobb probléma Arra, hogy a feladat mennyire sürgető, egy, az Integritás Hatóság által nemrég publikált felmérés is rámutat.

Eszerint a lakosság a korrupciót az infláció/megélhetési költségek és a közegészségügy után a harmadik legégetőbb problémának tartja Magyarországon: 41,6 százalékuk jelölte meg a három legfontosabb probléma egyikeként.

A válaszok alapján a leggyakrabban az egészségügyben találkoznak az emberek korrupcióval, ezt követik a szociális intézmények, majd a helyi önkormányzatok.

Öt javaslat a civil árnyékjelentésből, amelyekkel csökkenteni lehetne a korrupció kockázatát Magyarországon A felmérés szerint a magyarok leginkább a kormánnyal, az állami egészségüggyel és a pénzügyi intézményekkel szemben bizalmatlanok.

A médiát tekintve a válaszadók bizalmát leginkább a kormánykritikus sajtó élvezi, de a média egészébe vetett bizalom általánosságban alacsony.

A felmérés szerint a lakosság 69,2%-a nem ismer olyan intézményt, ahová korrupciógyanú esetén fordulhatna.

Ahol viszont van ilyen intézményismeret, ott a jelzési szándék 48%, szemben az intézményt nem ismerők 19,5%-ával.

Mindkét csoportban (intézményt ismerők és nem ismerők) a rendőrség a meghatározó bejelentési csatorna.

Az IH 2025-ben végzett felmérése szerint a magyarok több mint 80 százaléka nem számít életminősége javulására a következő időszakban, és egy külön kérdésben a lakosság 73,6%-a úgy vélte, az állami intézmények „egyáltalán nem” vagy „inkább nem” képesek megvédeni a lakosságot a korrupció káros hatásaitól.

Az Integritás Hatóságnak adott válaszai alapján a TISZA-kormány sem sieti el a közbeszerzési rendszer átfogó reformját Katus Eszter Nyitókép: Magyar Péter miniszterelnök (b2) szavaz az Országgyűlés plenáris ülésén 2026. szeptember 15-én.

Mellette Orbán Anita külügyminiszter.

Fotó: MTI/Hegedüs Róbert Source