Az idei európai hőség és szárazság már nem egyszerű időjárási szélsőség, hanem több csatornán keresztül ható gazdasági sokk.

A tartós kánikula csökkenti a munkaerő termelékenységét, rontja a terméshozamokat, korlátozza a folyami áruszállítást, szűkíti az energiatermelést, és közben növeli az inflációs, költségvetési és biztosítási kockázatokat.

A kárbecslések szerint a hőhullámok és az aszály akár az Európai Unió idei növekedésének jelentős részét is elvihetik.

Magyarország számára mindez nem távoli klímakockázat: a Duna alacsony vízállása közvetlenül érinti a Paksi Atomerőmű működését, vagyis az ország egyik legfontosabb energiatermelő kapacitását.

A kérdés már nem az, hogy lesz-e ára a forróbb és szárazabb nyaraknak, hanem az, hogy Európa ezt előre, alkalmazkodási beruházásokban fizeti meg, vagy utólag, termeléskiesésben, drágább energiában és költségvetési nyomásban.