Magyarországi muszlim egyházat is felvett a hivatalos állami terrorlistájára Egyiptom, 34 másik európai iszlám szervezettel együtt.

A magyarországi szervezet a Neokohn szerint a Sulok Zoltán vezette Magyarországi Muszlimok Egyháza (MME), ezt azóta maga az egyház is megerősítette.

Az egyiptomi terroristalistának Magyarországon nincs automatikus jogi következménye, és a nyilvánosságra került beszámolókból nem derül ki, hogy az egyiptomi hatóságok milyen konkrét tevékenységgel indokolják az egyház besorolását.

A döntés háttere azonban biztosan nem érthető az egyiptomi politika egész Közel-Keletet is átható fő konfliktusa nélkül, az ugyanis a jelek szerint kevésbé a magyar szervezet konkrét tevékenységének vizsgálatáról szól, mint a regnáló egyiptomi hatalom Muszlim Testvériség elleni harcáról.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi jelenlegi elnök 2013-ban még a hadsereg vezetőjeként puccsolta meg Mohamed Morszi elnököt, aki a Muszlim Testvériség politikai mozgalmához kötődött.

Az 1928-ban alapított iszlamista mozgalom ellen ezután átfogó megtorlás kezdődött: a hatóságok betiltották, vezetőit és tagjait tömegével börtönözték be, még abban az évben terrorszervezetté nyilvánították.

A Szíszi-rendszer azóta a terrorizmus elleni fellépést politikai ellenfeleinek korlátozására is használja.

A mostani listázás középpontjában az Európai Muszlimok Tanácsa (CEM) és a hozzá kapcsolódó nemzeti szervezetek állnak.

Ennek az ernyőszervezetnek az elődjét, a FIOE-t az egyiptomi hatóságok a Muszlim Testvériség európai hálózatának részeként kezelik.

Ebben mások szerint is lehet valami: a FIOE-t a brit kormány 2015-ös vizsgálata szerint is lényegében a Muszlim Testvériség hozta létre.

Ez nem jelenti azt, hogy a szövetség minden tagszervezete a Testvériség közvetlen irányítása alatt állna.

A Magyarországi Muszlimok Egyháza a 2004-es beszámolója szerint abban az évben lett a FIOE tagja.

A mostani egyiptomi névsor összetétele alapján valószínű, hogy ez az ernyőszervezeti tagság játszhatott szerepet a magyar egyház listázásában.

A Sulok Zoltán vezette egyház közleményben utasította vissza a kairói döntést, amelyet teljesen megalapozatlannak nevezett.

A szervezet szerint 26 éves fennállása óta a magyar törvényeknek megfelelően, függetlenül működik, vallási oktatással, közösségépítéssel, családok és fiatalok támogatásával, valamint jótékonysági munkával foglalkozik, hangsúlyozzák, és azt is kiemelik, hogy fellépnek a szélsőségességgel és a gyűlöletkeltéssel szemben.

Ezen a videón Sulok Zoltán, az egyház elnöke beszél; az egyháznak négy mecsete van, a legnagyobb Budapesten, a Fehérvári úton, de Pécsen és Szegeden is jelen vannak.

Nemzetközi kapcsolataikról azt írták, azok nem jelentenek ideológiai vagy pénzügyi elköteleződést más szervezetek felé, szerintük az egyiptomi eljárás bizonyítékok nélkül próbálja lejáratni a független európai vallási és civil szervezeteket.

A magyar egyház és a Muszlim Testvériség kapcsolata korábban is felmerült a magyar sajtóban, 2012-ben az ATV és a Hetek is foglalkozott ezzel, de nyilvános bizonyítékokat nem hoztak, és a Muszlim Testvériség akkor még Egyiptomban is nemhogy legális volt, de lényegében birtokolta a hatalmat.

Sulok mindenesetre akkor tagadta, hogy egyháza a Muszlim Testvériség szervezete lenne.

Az MME korábban nyilvánosan elítélt terrortámadásokat is: 2015-ben például a Charlie Hebdo szerkesztőségében elkövetett párizsi mészárlást az egyház az iszlám tanításainak meggyalázásaként értékelte.

A Magyarországi Muszlimok Egyháza 2000-ben alakult, elsősorban arab származású, Magyarországon élő muszlimok részvételével.

A másik, régebbi és hagyományosan a magyar nemzeti identitásra erősebben építő szervezet a Bolek Zoltán vezette Magyar Iszlám Közösség, amelyet 1988-ban hoztak létre.

A két egyház pontos taglétszámáról nem találtunk megbízható, friss adatokat, de az szja egyházi egy százalékának felajánlásai alapján a Sulok-féle szervezet kisebb támogatói körrel rendelkezik: 2026-ban 2116-an ajánlották fel az adójuk egy százalékát nekik.

A Muszlim Testvériség európai hálózatának tevékenysége nemcsak Egyiptomban került napirendre.

Az Európai Parlament október 8-án fogadott el egy határozatot arról, hogy az uniós intézményeknek alaposabban kell vizsgálniuk a mozgalomhoz kapcsolódó szervezetek tevékenységét, finanszírozását és politikai befolyását.

A határozat azt is felveti, hogy a megfelelő jogi feltételek teljesülése esetén a Testvériséghez kötődő szervezetek uniós terrorlistára kerülhetnek.

Sem az EP-határozat, sem az egyiptomi terrorlistás döntés nem változtat ugyanakkor önmagában azon, hogy a vallási közösség Magyarországon törvényesen működik, és a Magyarországi Iszlám Tanács részeként bevett egyházi jogállással is rendelkezik.

Egyelőre nincs arról információnk, hogy a magyar külügyminisztérium vagy a nemzetbiztonság tájékoztatva lett-e az egyiptomi felek által a döntésükről, és hogy ők terveznek-e az ügyhöz kapcsolódóan további lépéseket.

Esz-Szíszi egyiptomi elnök mindenesetre alig két hete, október 30-án találkozott Budapesten Magyar Péterrel.

A két ország közötti diplomáciai egyeztetések azóta is folytatódtak: csütörtökön Ahmed Fahmy egyiptomi nagykövet Velkey György László külügyi államtitkárral is találkozott.

Arról nem jelent meg nyilvános tájékoztatás, hogy szóba került-e a magyarországi egyház egyiptomi terrorlistára vétele, de nehéz elképzelni ennek az ellenkezőjét. ]]>