Életbe lépett a törvény, ami alapján az állam visszafizeti az érintett cégeknek a korábban befizetett szén-dioxid-kvóta-adójukat, összesen 289 milliárd forintot, miótán ez az adófajta visszamenőleges hatállyal megszűnik.

A 2023 óta fizetendő közteher azt jelentette, hogy az érintetteknek a kibocsátott szén-dioxid tonnája után 36 eurót kellett fizetniük, ha a kibocsátásuk az előző három évben meghaladta a 25 ezer tonnát.

Plusz a kvóták kereskedelme után is 15 százalékos tranzakciós díj fizetésére kényszerültek.

A g7 szerint a legnagyobb adófizetők között volt a Mol és a Nitrogénművek, illetve a királyegyházi cementgyár üzemeltetője, a svájci Holcim, valamint a váci és beremendi cementgyárak üzemeltetője, a – német Heidelberg Materials és a Schwenk Zement 50-50 százalékos tulajdonában lévő – Duna-Dráva Cement Kft.

Ez extrém mértékű büntetőadófajta volt, amivel a kormány egyszerre fegyelmezte Bige László Nitrogénművekjét és azokra a külföldi tulajdonú építőanyaggyártókat, akiket nem is leplezetten ki akart szorítani az országból.

A becélzott cégek esetében az adó irreálisan magas volt: a G7 becslése szerint 2024-ben a Nitrogénművek esetében 12, a Holcimnál 8 és a Duna-Dráva Cementnél 14 százalékot jelentett az árbevételre vetítve. ]]>