Az Országgyűlés tiszás többsége kedden megválasztotta Fejes Pétert legfőbb ügyésznek.
A jelöltet Baka András köztársasági elnök terjesztette a parlament elé, miután az államfő korábbi jelöltje, Szathmáry Zoltán nem kapta meg a szükséges támogatást.
A történtek politikai és közjogi hátteréről az Origo ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogászt kérdezte, aki szerint a legfőbb ügyész megválasztásának körülményeit a Tisza-kormány működésének általa illegitimnek tartott jellege határozta meg.
Az alkotmányjogász felidézte, hogy Nagy Gábor Bálint korábbi legfőbb ügyész 2026 júliusában mondott le, miután Magyar Péter miniszterelnök többször is távozásra szólította fel az általa „Orbán-báboknak” nevezett közjogi méltóságokat, köztük a legfőbb ügyészt.
Lomnici szerint ezeket a felszólításokat bizonyos értelmezésben fenyegetésként is lehetett értékelni.
A tisztség ezt követően hónapokig betöltetlen maradt.
Az augusztusban, a Tisza kétharmados parlamenti többségével megválasztott Baka András októberben jelölte Fejes Pétert, miután első jelöltjét a parlamenti többség elutasította.
Ifjabb Lomnici hangsúlyozta, hogy Fejes Péter közel négy évtizedet töltött az ügyészségen, és jelentős büntetőügyekben képviselte a vádat.
Ezek között említette a körmendi gyermekgyilkosság ügyét és az ajkai vörösiszappert.
Az új legfőbb ügyész emellett tudományos fokozattal, PhD-vel és oktatói tapasztalattal is rendelkezik.
Az alkotmányjogász szerint szakmai múltja és rangja alapján a hagyományos ügyészi mércével alkalmasnak tekinthető a legfőbb ügyészi tisztség betöltésére.
Az alkotmányjogász ugyanakkor különbséget tett a jelölt személyes szakmai alkalmassága és a megválasztás politikai körülményei között.
Álláspontja szerint ugyanis Fejes Pétert olyan pozícióra jelölték, amely politikai nyomás következtében üresedett meg, a jelölést pedig olyan köztársasági elnök tette meg, akit kizárólag a 2026-os választásokat követően létrejött parlamenti többség juttatott hivatalba.
Az alkotmányjogász úgy értékelte, hogy miközben a Tisza a történteket a jogállamiság helyreállításaként mutatja be, a folyamat szerinte valójában a közjogi intézmények vezetőinek politikai szempontú lecseréléséről szól.
A jogász azt állította, hogy a legfőbb ügyészi tisztség politikai nyomásra szabadult fel, a jelölő államfőt a Tisza kétharmada választotta meg, és végül ugyanez a parlamenti többség döntött a jelölt sorsáról is.
A szakértő szerint ezért a történtek egészét áthatja a Tisza kormányzásának általa illegitimnek nevezett jellege.
Az alkotmányjogász kitért arra is, hogy Baka András a megválasztás után a jogállamiság helyreállítása felé tett fontos lépésként értékelte a döntést, és az ügyészség függetlenségének megerősödéséről beszélt.
Lomnici szerint azonban ez a megfogalmazás politikai kommunikáció, amelynek célja a történtek legitimálása.
Úgy vélte, ellentmondás feszül a függetlenség hangsúlyozása és aközött, hogy a jelölő államfő megválasztása a Tisza kétharmadán múlott, a legfőbb ügyészi jelölt pedig ugyanezen politikai erő támogatásával szerezhette meg a tisztséget.
Az alkotmányjogász szerint a közjogi intézmények „felszabadításáról” és a „tiszta lapról” szóló kormányzati kommunikáció mögött valójában a politikai többség által ellenőrzött személycserék húzódnak meg.
Álláspontja szerint ezek alkotmányellenes külső nyomásgyakorlással valósulnak meg.
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.