A megannyi sajtószereplés, Facebook-posztolás és kommentelés után törvénytervezeteket is benyújtott a kormány, de bármi is hangzik el vagy szerepel a papíron, a végén egyetlen kérdés számít: mennyi pénz marad az emberek zsebében?

A kampányban megígérték, hogy minden jót megtartanak az Orbán-kormány intézkedései közül, s ami nem volt jó, azokat kijavítják.

Az elmúlt fél évben ebből az ígéretből semmi nem valósult meg, s a jelek szerint ezután is csak annyi történik majd, hogy egy kis csoportnak adnak és jóval többektől sokkal többet visszavesznek.

Adócsökkentésről sokat lehetett hallani, de lényegében csak három érdemi konkrétumot lehet kiemelni.

A minimálbér személyi jövedelemadója 9 százalék lesz a mostani 15 százalék helyett, ami 20 ezer forintos tétel, s összesen van hazánkban 200-300 ezer minimálbéres honfitársunk.

Emellett 680 ezer forint bruttó keresetig csökken majd kicsit az szja úgy, hogy 500 ezernél körülbelül 10 ezer forinttal, 600 ezernél 3-4 ezer forinttal, s 680 ezertől 0 forinttal.

Emellett a tűzifa áfáját csökkentik 5 százalékra, ami egyáltalán nem zárja ki, hogy ezentúl is növekedjenek a fogyasztói árak.

Végül a vényköteles gyógyszerek forgalmi adóját törlik el, ami átlagos család esetén egy-két gombóc fagyinak megfelelő megtakarítás havonta.

Ezeken túl megduplázzák a családi pótlékot, ami egy gyermek esetén havi 12 200 forint, két gyermeknél 26 600 forint.

De mit fizetünk ezért?

Jövőre sem lesz védett üzemanyagár: most 50 forinttal drágább a benzin és 100 forinttal a dízel, mint a kormányváltáskor, így aztán egy átlagos család havonta 5-10 ezer forinttal költ többet üzemanyagra.

Kivezetik az árrésstopot is, ami miatt havi 20-30 ezer forinttal többet költhetünk az alapvető élelmiszerekre.

Az első lakást vásárlók köre szűkül, a használt lakás esetén nőnek a kamatok, így 55 ezer forinttal emelkedik a törlesztőrészlete egy 50 milliós 25 évre felvett hitelnek.

Nem kapnak egymillió forintos támogatást a közszféra dolgozói a lakáshiteleikre, miközben nőnek majd a banki és a biztosítói díjak.

Ezek mellett legalább 18-féle adót megemelnek, így nőnek a szeszes italok és a dohányáruk adói, maximálják az anyák szja-mentességét, és a kétgyermekeseknek nem jár már a támogatás 40 éves kor felett, duplázódik a kata, jön a vagyonadó és a kiskereskedelmi különadó is emelkedik.

Sorolhatnánk napestig.

Az egyenleg csak mínusz lehet.

Sokan lesznek, akiknek havi több százezer forint mínuszuk lesz, egész évben pedig milliók.

Mindegy, hogy egyszemélyes háztartásról vagy gyermekes családról, alkalmazottról, vállalkozóról, nyugdíjasról beszélünk.

A béremelések a kampányban ígértek töredékét sem érik el.

Az egészségügyi szakdolgozók 17,7 százalékot, a rendőrök 15 százalékot, a szociális ágazat dolgozói 17,8 százalékot, a közművelődésben 10,7 százalékot, a pedagógusok 5,5 százalékot kaphatnak nettóban, a bruttó emelésük ennél alacsonyabb lesz.

Ez a költségvetés nemcsak az uniós vállalásunkat nem fogja teljesíteni, hisz a pedagógusok jövőre először nem érik majd el a diplomás átlagbér 80 százalékát, hanem ismét sokan lecsúsznak majd a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatával élők közé. 2010 és 2024 között 1,3 millió honfitársunk tudott belépni a középosztályba a kockázattal élők közül.

Most fordulhatnak vissza!

S már nő a munkanélküliség, országszerte elbocsátásokról, gyárbezárásokról hallunk.

Ne feledkezzünk meg róla, hogy idén június 30-án 75,1 százalék volt a GDP-arányos államadósság.

Még nem tudjuk a pontos számokat, de szinte biztos, hogy a jövő év végén ennél csak magasabb lesz.

Már júliustól veszi fel a hiteleket a kormány, ismét elindultunk az eladósodás útján.

Ezek után egyetlen kérdés marad.

Tényleg ezt akarták, akik a Tiszára szavaztak tavasszal? (MNO)