Ügyvédjén, Horváth Lóránton keresztül kedden reggel nyílt levelet tett közzé Fürcht Pál, a júniusban lemondott főügyész.

Ebben igen erős, büntetőjogi értelemben is releváns. állításokat tesz többek között Orbán Viktor volt miniszterelnökről és kőkemény feltételezést oszt meg Lajtár István legfőbbügyész-helyettesről, aki az új vezető kiválasztásáig a legfőbb ügyész jogkörében jár el, illetve Baka András köztársasági elnökről is.

A szöveg indításából az derült ki, hogy Fürcht a levéllel Baka András köztársasági elnök hétfői sajtótájékoztatóján elmondottakra reagál, azokat összefüggésben hozva az ellene az ügyészségen folyó fegyelmi vizsgálattal.

A sztori megértéséhez három dolgot érdemes tudni.

Ki Fürcht Pál?

Lemondásáig négy éven ár ő volt a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF), vagyis a büntető igazságszolgáltatás nyomozati csúcsszervének vezetője.

Az elmúlt négy év politikusokat érintő, botrányos ügyeiben Fürcht szinte kivétel nélkül nyomozott.

Az általa 2022 óta vezetett KNYF vitte többek között Orbán Viktor öccse, Orbán Áron nepáli munkaerő-kölcsönzéses ügyét, az MNB-alapítványok ügyét, a zuglói parkolási maffia ügyét, a Schadl-Völner-ügyet és ezzel összefüggésben Magyar Péter Varga Juditról készített hangfelvételének ügyét, az újdörögdi kézigránátbaleset ügyét, végül pedig az aranykonvojügyet és a Gundalf-Henry-ügyet is.

Miért mondott le?

Szerinte az Orbán-kormány utolsó ciklusában politikailag érzékeny ügyek nyomozását befolyásolták a Legfőbb Ügyészségen.

Az aranykonvoj-ügyet külön is megemlítette a lemondását magyarázó, hétoldalas dokumentumban, amit a 444 ismertetett először .

Miért folyik ellene fegyelmi vizsgálat az ügyészségen?

A Legfőbb Ügyészség - azon belül személyesen Lajtár István ideiglenes legfőbb ügyész – által indított fegyelmi eljárás alapja, hogy Fürcht még a lemondása előtt több levelet és két belső iratot is elküldött főügyésztársainak az aranykonvojügyről, amelyeket a Legfőbb Ügyészség szerint a címzettek nem láthattak volna.

És mit ír ebben a friss nyílt levelében, amit a fegyelmi ügyben őt képviselő ügyvéd publikált?

A szöveget Baka András köztársasági elnök azon nyilatkozatának felidézésével kezdi, miszerint „a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell.” A szerző ezzel egyetértve rögzíti, hogy „Amennyiben egy nyomozó ügyész (ez ő maga, Fürcht, a szerk.) az eljárása során bűncselekménnyel kapcsolatban a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese, a Legfőbb Ügyészség két főosztályvezetője, titkosszolgálati vezető, akár a Legfőbb Ügyészség felsővezetőjének testvére cselekvőségének kivizsgálása szükségességét észleli, akkor ennek a nyomozó ügyésznek ezen vizsgálatot el kell végeznie.

Baka András köztársasági elnök mondta, a jognak a hatalmon levőkre is vonatkoznia kell.” A Legfőbb Ügyészség felsővezetőjének testvére itt Szathmáry Zoltán testvérét jelenti.

Szathmáry Zoltán volt Baka András sikertelen jelöltje a legfőbb ügyészi posztra.

Annak, hogy a parlamentben végül senki sem szavazott rá, a Telex múlt heti cikke szerint az állhat a hátterében, hogy Szathmáry Zoltán testvére, István, az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) főosztályvezetőjeként érintett az úgynevezett. aranykonvoj-ügyben, sőt emiatt a múlt héten meg is gyanúsíthatták közokirat-hamisítással.

Fürcht ezek után felidézi az aranykonvoj-ügyet. „A Fővárosi Nyomozó Ügyészség tapasztalt ügyészei 2026. május hónapban az addig beszerzett bizonyítékok alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az ún. aranykonvoj ügy egy politika által kreált ügy.

Történt mindez akkor, amikor a köztársasági elnököt dr.

Sulyok Tamásnak hívták és nem Dr.

Baka Andrásnak, a legfőbb ügyész dr.

Nagy Gábor Bálint volt, és nem a jelenleg a legfőbb ügyész jogkörében eljáró dr.

Lajtár István legfőbb ügyész helyettes.” Ezt - mármint azt, hogy az akkori politikai vezetés kreálta az aranykonvoj-ügyet - Fürcht le is jelentette a legfőbb ügyésznek, a legfőbb ügyész helyettesének, és két legfőbb ügyészségi főosztályvezetőnek. „Pályafutásom egyik legnehezebb pillanata volt.” - írja most erről.

Ezután kemény állítás következik Orbánról: „A nyomozás akkori állása szerint látható volt, hogy 2026. március 3. napján maga Orbán Viktor miniszterelnök adta ki a feladatot a titkosszolgálatnak, hogy 2026. március 5. napján az ukrán pénzszállítókat fogják el.

A titkosszolgálat a politika által meghatározott feladatot végezve, 2026. március 4. napján egyeztetett egy legfőbb ügyészségi főosztályvezetővel, és magával a legfőbb ügyésszel is.” A volt főügyész azt is felidézi, hogy „2026. március 5. napján a titkosszolgálat feljelentése rekordidő alatt – a legfőbb ügyész, a legfőbb ügyész helyettese és egy másik főosztályvezető ügyész közreműködésével – a törvényben biztosított 3 nap helyett mintegy 4-5 órán belül ott volt a nyomozó hatóságnál azzal az ügyészi utasítással, hogy a nyomozást el kell rendelni.” Ezután jelzi, hogy az ügyészek lelkes asszisztálása mennyire fontos volt ahhoz, hogy össze sikerüljön hozni a koholt aranykonvoj-ügyet: „Ez az átirat még így is majdnem elkésett, mert az aranykonvoj elleni akció akkor már javában zajlott.

Ha a Legfőbb Ügyészség vezetése akárcsak fél nappal később küldi meg a nyomozás elrendelésére és a szükséges intézkedésekre felszólító intézkedését, az ukrán pénzszállítók már biztonságban hazaérkeznek, és a miniszterelnök feladatszabása nem teljesíthető.” Ezután oldalvágás következik, az aranykonvoj-ügy egyik titkosszolgálati főszereplőjének testvérét legfőbb ügyésznek jelölő köztársasági elnöknek címezve: „2026. május hónapban főügyészként nem azzal az előrelátással tettem jelentést feletteseimnek, hogy ezzel akadályozzam Dr.

Baka András köztársasági elnök jelöltjének legfőbb ügyésszé történő megválasztását 2026. szeptember 28. napján.

Hangsúlyozom: ekkor a köztársasági elnököt dr.

Sulyok Tamásnak, a legfőbb ügyészt dr.

Nagy Gábor Bálintnak hívták.” Fürcht nem is fogja visssza magát abban, hogy a Baka-jelölt Szathmáry Zoltán testvére, Szathmáry István szerepét részletezze az akcióban: „Az aranykonvoj pénzszállítóit elfogták, megbilincselték, fejükre csuklyát húztak.

A helyszínen volt egy ún. irányítási törzs titkosszolgálati felsővezetőkkel, köztük Dr.

Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének testvérével.

A foglyok között volt, akit meztelenre vetkőztettek, volt, akinek ismeretlen eredetű szert adtak be, amitől olyan rosszul lett, hogy kórházba kellett szállítani.

A diplomáciai képviselőjüknek és az ügyvédjüknek nem engedték, hogy segítséget nyújtsanak nekik.

A stáb úgy rendelkezett, hogy a titkosszolgálat emberei is hallgassák ki a foglyokat, még a nyomozók előtt. ” Fürcht ezen a ponton megjegyzi, hogy „Ezen tényekre már akkor is volt bizonyíték, amikor még főügyészként rálátásom volt az ügyre, vagyis nem a médiából tudom.” A szöveg nem sokkal később a legfőbb ügyészi jogköröket ideiglenesen betöltő Lajtár Itsvánra kezd fókuszálni, a szerző ugynis megjegyzi, hogy „Dr.

Baka András köztársasági elnök által meghallgatott dr.

Lajtár István legfőbb ügyész helyettesnek és vezetőtársainak lett volna lehetősége hivatalból kivizsgáltatni a történteket ugyancsak a választások előtt." Fürcht ezután azt taglalja, hogy az ő fellépése után hogyan tussolták el az ügyészek szerepét az ranykonvoj-ügyben: „A jelentésemnek az lett a következménye, hogy „irányba” állítottak.

Az utasítás szerint a Legfőbb Ügyészség vezetőit tanúként sem lehetett megszólítani. (...) Dr.

Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje testvérének felelősségét sem lehetett vizsgálni, őt tanúként kellett volna kihallgatni, hogy segítse a nyomozást.

Nemcsak szóban, de írásban is tiltakoztam ez ellen, ennek közokiratba foglalt nyoma van, igaz, dr.

Lajtár István legfőbb ügyész helyettes engedélye kellene ahhoz, hogy bárki megtekintse.” Fürcht a nyílt levélben leszögezi, hogy „nem menekülésből mondtam le, és főleg nem azért, hogy Dr.

Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltjének megválasztását akadályozzam, hanem azért, mert nem volt vállalható többé számomra a helyzet.” A fegyelmi ügyére tér át ezek után, igen súlyos gyanút meglebegtetve.

Azzal kezdi ezt a részt, hogy sokáig nem értette, hogy Lajtár István miért pont miért 2026. szeptember 9.-én rendelt el fegyelmi eljárást ellene.

Azért nem értette, mert ha tényleg fegyelmi vétség volt, hogy június 10-én a főügyésztrásait is értesítette az aranykonvoj-ügyről, akkor miért nem indítottak ellene eljárást már júniusban vagy utána júliusban vagy augusztusban?

Miért szeptember 9-én, egyetlen nappal ezelőtt, hogy lejárt volna a fegyelmi eljárás elindítására nyitva álló háromhónapos határidő?

És miért személyesen Lajár lépett és nem egy fősozstályvezetőt jelölt ki?

Fürcht megoldása kőkemény: „Sajnos nem tudok annál észszerűbb magyarázatot találni, minthogy dr.

Lajtár István legfőbb ügyész helyettes megtudta, hogy a köztársasági elnök dr.

Szathmáry Zoltánt fogja legfőbb ügyésznek jelölni, és így a fegyelmi büntetést már dr.

Szathmáry Zoltán legfőbb ügyész szabhatta volna ki velem szemben, az, aki testvérének felelősségét az aranykonvoj ügyben feszegetni mertem még május hónapban.

Ha ez így van, akkor nem találok szavakat erre.” Fürcht ezután arról írt, hogy amikor megbízta Horváth Lórántot, hogy ügyvédként képviselje a fegyelmi ügyben, fogalma sem volt arról, hogy Baka kit jelölt legfőbb ügyésznek. „Nem azért hatalmaztam meg Önt, hogy ezáltal megakadályozzam a köztársasági elnök jelöltjének megválasztását.” - fordul Fürcht Horváth-hoz a levélben. „Nem tudtam arról, hogy Dr.

Baka András köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje dr.

Szathmáry Zoltán, nem tudtam arról, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség a jelölt testvérét kihallgatta gyanúsítottként, így azt sem, hogy ez mikor történt.

Mivel én már nem a Központi Nyomozó Főügyészségen teljesítek szolgálatot, hónapok óta nincs se rálátásom, se ráhatásom az ügyre.

Igen valószínűtlennek tartom azt, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség ügyészeit bárki előre tájékoztatta arról, ki lesz a köztársasági elnök legfőbb ügyész-jelöltje, és ennek tudatában idézték volna gyanúsítotti kihallgatásra a jelölt testvérét. “ - írja a szerző.

Frücht úgy gondolja, hogy egyet biztosan tud: „Azáltal, hogy dr.

Baka András köztársasági elnökként az ügyészségen egy belső vizsgálat szükségességére tett utalást, azokat az ügyészeket, akik kihallgatták a legfőbb ügyész-jelölt testvérét, meg fogják rángatni, igazoló jelentések sorát kell írniuk.” A volt főügyész ezek után pikáns ügyészségi pletykákat idéz fel Baka Andrásról: „Nem vitatom, hogy a köztársasági elnöknek joga van dr.

Lajtár István legfőbb ügyész helyettestől tájékozódni az új legfőbb ügyész személyével kapcsolatban.

Az ügyészségen elterjedt, hogy Dr.

Baka András köztársasági elnök az aranykonvoj ügyben eljárt két főosztályvezető ügyészt is meghallgatta ebben a tárgyban.

Hogy ez megfelel-e a valóságnak, azt csak a köztársasági elnök és az érintettek tudhatják, az információ forrása mindenesetre állítólag maga az egyik érintett főosztályvezető ügyész.

Tehát ha ez igaz, a köztársasági elnök az aranykonvoj ügy három érintettjét is megkérdezte arról, ki lenne alkalmas legfőbb ügyésznek.

Az is elterjedt, hogy sikerült Dr.

Baka András köztársasági elnököt meggyőzniük arról, hogy ők, mint legfőbb ügyészségi felsővezetők – a sajtóhírekkel ellentétben – mindig pártatlanul és törvényesen jártak el.” Fürcht így fejezi be hosszú nyílt levelét: „Most meg fognak hallgatni egy fegyelmi eljárás keretében, azért, mert főügyész kollégáimnak jeleztem az integritási problémát.

Ezzel nincs is bajom, én is a hatalom része voltam lemondásomig, és a jognak a hatalmon lévőkre is vonatkoznia kell.

Állok elébe." ]]>