Az emberiség évtizedek óta küzd már az ózonlyuk-problémával .

Ennek állapota folyamatosan változik: az Európai Unió földfigyelő programja, a Copernicus szerint idén szeptember végére mintegy 25 millió négyzetkilométeres kiterjedést ért el, ami nagyjából 5 millió négyzetkilométerrel haladja meg az ilyenkor megszokott átlagot.

Az előre jelzések szerint az ősz folyamán még ennél is tovább tágulhat, és akár minden eddiginél nagyobbra is nőhet .

Pánikra azonban nincs ok, az Antarktisz feletti ózonlyuk jellemzően szeptember közepe és október eleje között éri el legnagyobb kiterjedését, majd decemberben eltűnik.

Az előző esztendő átlagát nézve pedig rendkívül ígéretes a helyzetünk, írja az IFLScience . 2025-ben az ózonlyuk az egyik legkisebbre zsugorodott az elmúlt évtizedek adataihoz képest.

A Meteorológiai Világszervezet (WMO) friss jelentése szerint ez már a második egymást követő év, hogy a lyuk kiterjedése jelentősen elmarad az 1990 és 2010 közötti átlagtól, ami egyértelműen a globális összefogás sikerét igazolja.

Az egész világ összefogott Az ózonréteg elvékonyodását főleg az 1970-es évek közepén az aeroszolokban és hűtőszekrényekben használt klórozott-fluorozott szénhidrogének (CFC-k) okozták, amelyek úgynevezett ózonlyukakat hoztak létre, köztük egy különösen nagyot az Antarktisz felett.

Az elvékonyodást a kutatók szerint az okozta, hogy a magasabb légkörbe eljutva a CFC-k klóratomokat szabadítanak fel, amelyek katalizálják az ózonmolekulák bomlását.

A világ vezetői azonban példátlan módon reagáltak a fenyegetésre. 1987-ben – mindössze két évvel a felfedezést követően – 197 ország és az Európai Unió aláírta a montreali jegyzőkönyvet , amelynek célja a CFC-k fokozatos kivezetése volt.

Az egyezmény ráadásul olyan rugalmas mechanizmusokat is tartalmazott, amelyek lehetővé tették a még fel sem fedezett, ózonkárosító vegyi anyagok tiltását is.

Az ózonréteget lebontó vegyi anyagok fogyasztása és termelése mára több mint 99 százalékkal csökkent.

A WMO a 2025-ös antarktiszi ózonlyukat a negyedik vagy ötödik legkisebbként tartja számon azóta, hogy 1992-ben megkezdték a rendszeres, visszatérő zsugorodás mérését.

Celeste Saulo , a WMO főtitkára hangsúlyozta: ez egy környezetvédelmi sikertörténet, és a jelek szerint az ózonréteg teljes felépülése a század második felére, nagyjából 2050-re várható.

Kapcsolódó Hatalmasra nőtt az ózonlyuk idén Az előrejelzések szerint az ózonlyuk mérete 2026 őszén akár rekordot is dönthet.

The post Évtizedek óta nem volt olyan kicsi az ózonlyuk, mint 2025-ben first appeared on 24.hu .