„A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége és tagsága komoly várakozással tekintett a kormányváltásra.

Az elmúlt években számos formában és fórumon megfogalmaztuk, hogy a politika nem erőszakolhat ideológiai elvárásokat a művészekre, nem határozhatja meg, mit tekint művészetnek, nem jelölhet ki követendő irányvonalat.

Az a feladata, hogy megteremtse a kultúra működésének demokratikus feltételeit, a döntéshozatal folyamatába súlyuknak megfelelő mértékben vonja be a szakmai szervezeteket, és a kultúrára fordítható forrásokat értékalapú támogatási rendszerben ossza szét.” Így kezdte a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia – aminek a tagjai nemzetközileg elismert képzőművészek, film- és színházi rendezők, építészek, zeneszerzők és írók (köztük Kurtág György és Krasznahorkai László) – a nyilatkozatát , ami „szerint sürgetőnek tartja státuszának rendezését, hogy végre elfoglalhassa rangjához méltó helyét a hazai művészeti életben”.

Azt írják, „elengedhetetlen, hogy az előző kormány által kialakított torz, politikai kapcsolatokon nyugvó és párthűséget jutalmazó kultúratámogatási szerkezet teljesen átalakuljon”.

Úgy fogalmaznak: „Az átalakulásnak része kell, hogy legyen a NER kiszolgálására létrehozott, aránytalan anyagi forrásokhoz juttatott, nem akadémiaként működő, hanem miniszteriális feladatokkal felruházott Magyar Művészeti Akadémia közhatalmi szerepének megszüntetése.” A problémát ebben látják: „Fél évvel a választások után azonban azt látjuk, hogy az MMA szerepe csorbítatlan.

Az MMA-t illető egyetlen kormányzati megnyilatkozás továbbra is a Magyar Közlöny 2026. május 13-ai számában megjelent, a kormánytagok feladat- és hatásköreit szabályozó kormányrendelet, amely az MMA-t jelöli meg egyedüli partnerként a Kormány kultúrpolitikájának kidolgozásában.

A rendelet megjelenése után a művészi szervezetek tiltakozására Tarr Zoltán facebook oldalán május 14-én azt írta, hogy »Az új kormány visszaadja a döntést az érintettek kezébe, és velük együtt fogunk dönteni az MMA sorsáról is«.” Csakhogy ennek eddig nem tapasztalták a jelét, és bár tisztában vannak a jogi problémákkal, azt kérik a kormánytól, hogy: „tegye egyértelművé elkötelezettségét, fogalmazza meg konkrét elképzeléseit arról, hogyan kívánja a kulturális életet megtisztítani a NER súlyos károkat okozó, de jelenleg is tovább élő szervezeti maradványaitól”. ]]>