A légszennyezés világszerte évente közel 7 millió idő előtti halálesethez járul hozzá, miközben tízből kilenc ember a WHO ajánlásainál szennyezettebb levegőt lélegzik.

A szeptember 7-i Tiszta levegő a kék égboltért nemzetközi nap alkalmából Varga Judit , a HungaroMet Magyar Meteorológiai Szolgáltató Nonprofit Zrt. levegőminőség-védelemmel foglalkozó munkatársa a Másfélfokon bemutatta, hol tart Európa és Magyarország a légszennyezés visszaszorításában.

A szakértő szerint a legsúlyosabb teher világszerte az alacsony és közepes jövedelmű országokat sújtja, ahol a szennyezéssel összefüggő halálesetek mintegy 89 százaléka történik – azonban az Európai Unióban és hazánkban is van még mit javítani a helyzeten.

Ahogy azt a legfrissebb levegőminőségi elemzésében az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) is leszögezi, az elmúlt évtizedekben a légszennyezettség folyamatosan csökkent Európa-szerte, de az EU levegőminőségi előírásai még mindig nem teljesülnek teljes mértékben.

Bár 2011 óta minden ország csökkentette az ezen szennyezőanyagnak való kitettséget, az EU városi lakosságának túlnyomó többsége (94 százaléka) továbbra is a WHO irányértékeit meghaladó PM2,5-koncentrációjú helyen él.

A helyzet Magyarországon is javul, de messze van még a WHO által ajánlott értékektől.

Sőt, az EEA által vizsgált 761 város közül a magyarországiak a felsorolás szennyezettebb felében vannak, Sopront leszámítva.

A légszennyezőanyagok közül nálunk is a kisméretű részecskék (PM10, PM2,5), a nitrogén-oxidok és nyári időszakban az ózon okoz kiemelt gondot.

Bár akadnak olyan kivételes évek, mint például 2023, amikor nem történt határérték-túllépés – legtöbbször a szennyezettség meghalad bizonyos, az EU szabályozásban megadott értékeket, amelyek 2030-tól jelentősen szigorodnak majd.

A friss EEA-jelentés szerint hazánk azon 6 tagállam között szerepel, melyeknél még nem teljesül a nemzeti kibocsátáscsökkentési kötelezettségekről szóló ún.

NEC irányelvben megadott, 2020-tól érvényes kibocsátáscsökkentési kötelezettség.

Esetünkben az ammónia tekintetében van szükség további 1,14 százalékos csökkenést hozó intézkedések bevezetésére.

A 2030-tól életbe lépő kibocsátáscsökkentési kötelezettségek teljesítéséhez pedig további jelentős erőfeszítések lesznek szükségesek és nemcsak az ammónia, de az illékony szerves vegyületek, a nitrogén-oxidok és főleg a kiméretű részecskék (PM2,5) emissziójának csökkentése érdekében is.

Eközben több olyan ország is van, amely már teljesítette a 2030-as célokat is: ilyen például Belgium, Észtország, Finnország, Görögország, Hollandia és Szlovákia is.

Kapcsolódó A hulladékégetés és az autózás okozza az aggasztó magyarországi levegőminőséget Budapest – más magyar városokkal együtt – az Európai Környezetvédelmi Ügynökség jelentése szerint a rosszabb levegőminőségű városok közé tartozik.

A Levegő Munkacsoport szakértői szerint az eredmény ráadásul csalóka, a régiónkban a mértnél is károsabb lehet a levegő.

The post Ebben a magyar városban a legtisztább a levegő first appeared on 24.hu .