Nemcsak a tudás, az önbizalom is hiányzik Az OECD 2025-ös PISA-felmérésének eredményei arra figyelmeztetnek, hogy Európában és Magyarországon is nagyobb figyelmet kell fordítani a fiatalok alapkompetenciáinak fejlesztésére és tanulási lehetőségeik bővítésére.

Az OECD-országokban a 15 éves diákok természettudományos, szövegértési és matematikai teljesítménye egyaránt visszaesett.

A cikk alapjául szolgáló adatok szerint 2015 és 2025 között a szövegértési eredmények 28, a matematikai eredmények pedig 22 ponttal romlottak.

A számok azonban csak a probléma egyik oldalát mutatják.

A tanulmányi teljesítmény mellett az is meghatározó, hogy a fiatalok mennyire hisznek a saját képességeikben, és kapnak-e megfelelő támogatást a környezetüktől.

A nemzetközi adatok valójában azt mutatják, hogy Magyarországon is vannak gondok a szövegértéssel és a matematikával.

Ugyanakkor ezek a felmérések csak az aktuális teljesítményt mérik.

Ennél jóval nagyobb problémának látjuk, hogy a diákok csupán töredéke hisz abban, hogy rendelkezik a szükséges potenciállal, és képes megoldani az elé kerülő feladatokat.

Ráadásul a környezetük sem mindig nyújt ehhez segítséget – mondta Gergely Orsolya , aki az UniCredit Bank oktatási szakértő partnere is.

A PISA eredményei arra is rámutatnak, hogy összefüggés van a tanulók fejlődésről alkotott szemlélete, a lehetőségeikbe vetett hite és a tanulmányi nehézségekkel szembeni ellenálló képessége között.

Az OECD-országokban a tanulmányilag reziliens diákok közel négyötöde fejlődési szemlélettel rendelkezik, vagyis hisz abban, hogy képességei tanulással és kitartással fejleszthetők.

A tanulók több mint 70 százaléka pedig úgy gondolja, hogy társadalmi helyzete élete során megváltozhat.

Mindez azt jelzi, hogy az iskoláknak nemcsak a tudás átadásában van szerepük.

Olyan környezetet is kell teremteniük, amelyben a fiatalok megtapasztalhatják saját fejlődésüket, és megtanulhatnak bízni a képességeikben.

A sikerélmény önbizalmat ad Hogyan lehet erősíteni a fiatalok önbizalmát?

Gergely Orsolya szerint mindenekelőtt pozitív tapasztalatokra van szükség.

A gyerekeknek olyan helyzeteket kell átélniük, amelyekben kiderül számukra: többre képesek, mint korábban gondolták.

Ehhez lehetőséget kell adni nekik arra, hogy kipróbálják magukat új feladatokban, fejlesszék kreatív problémamegoldó képességüket, és megtapasztalják a kitartás jelentőségét.

Így olyan erősségeiket is felismerhetik, amelyek az iskolai teljesítményükből nem feltétlenül derülnek ki.

Pexels Az ilyen élmények nemcsak pillanatnyi sikerélményt jelentenek.

Önbizalmat adhatnak, és olyan fejlődési folyamatot indíthatnak el, amely az iskolai munkájukra és teljesítményükre is hatással lehet.

A Junior Achievement Magyarország kompetenciafejlesztő programjai ezért túlmutatnak a hagyományos tanulmányi eredményeken: abban is segítik a fiatalokat, hogy elhiggyék, képesek leküzdeni a kihívásokat, és aktívan alakíthatják a saját jövőjüket.

Az elmúlt három évben Magyarországon 350 iskolában több mint 31 ezer, 5–12. évfolyamos diák vehetett részt a JAM programjaiban.

A megújított együttműködés további 42 ezer tanuló, valamint még több pedagógus bevonását teszi lehetővé.

A programok egyik sajátossága, hogy nem egyetlen, minden intézményben és minden helyzetben alkalmazható módszerre épülnek.

A szakemberek az adott térség, iskola és tanulói közösség igényeihez igazítják a fejlesztéseket, a programok mögött pedig komoly szakmai munka áll.

Különösen fontos, hogy a lehetőségek azokhoz a fiatalokhoz is eljussanak, akik társadalmi vagy gazdasági helyzetük miatt kevesebb támogatáshoz és fejlődési lehetőséghez férnek hozzá.

A hátrányos helyzetű fiatalokhoz is el kell jutni Az UniCredit Foundation és a JA Europe partnerségében megvalósuló Re-Power Your Future program az elmúlt három évben több mint 390 ezer diákot és 5900 iskolát ért el Európa-szerte.

A részt vevő iskolák 86 százaléka a magas lemorzsolódási kockázatú kategóriába tartozik.

A Magyarországon a JAM által koordinált programsorozat szintén kiemelt figyelmet fordít azokra a fiatalokra, akik az oktatásban a legnagyobb akadályokkal szembesülnek.

Az elmúlt három évben elsősorban Kelet-Magyarországon alakítottak ki együttműködéseket, többek között Heves, Nógrád, Borsod, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés és Bács-Kiskun vármegyében.

Gergely Orsolya szerint azonban a Dunántúlon is vannak olyan térségek, ahol komoly problémát jelent az iskolai lemorzsolódás.

Fejér, Tolna és Baranya vármegye is ezek közé tartozik, ezért a tervek szerint a következő három évben ezekre a területekre is kiterjesztik a programokat.

A kezdeményezésekben mintegy 600 vállalkozó és munkaerőpiaci szakember vesz részt önkéntesként.

Előadásokat tartanak az iskolákban, és mentorként is támogatják a fiatalokat.

Szerepük különösen fontos abban, hogy összekapcsolják az iskolában megszerezhető elméleti tudást a munka világának gyakorlati tapasztalataival.

A kezdeményezésben az UniCredit Bank szakemberei is mentorként vesznek részt.

Hogyan készítsük fel a fiatalokat az AI korára?

A jövőre való felkészítés ma már egy újabb kérdést is felvet: milyen készségekre lesz szükségük a gyerekeknek egy olyan világban, amelyet a mesterséges intelligencia gyorsan és nehezen előre jelezhető módon alakít át?

Gergely Orsolya szerint a mesterséges intelligencia új dimenziót ad az oktatás kihívásainak.

Miközben a technológia egyre több területen jelenik meg, felértékelődnek azok az emberi készségek, amelyekre az UniCredit Foundation által támogatott oktatási kezdeményezések is hangsúlyt helyeznek.

Ilyen az önálló gondolkodás, a kreativitás, az együttműködés, a problémamegoldás és a kezdeményezőkészség.

Az OECD-országok tanulóinak 46 százaléka legalább hetente használ mesterséges intelligencián alapuló chatbotokat tanulási célokra.

A technológiához való hozzáférés azonban önmagában nem elegendő: az is fontos, hogy a fiatalok megtanulják tudatosan és megfelelően használni ezeket az eszközöket, miközben kialakítják azokat a készségeket és azt az önbizalmat, amelyek segítenek eligazodni a gyorsan változó környezetben.

Az tény, hogy a gyerekek már most használják az AI-t.

A mi feladatunk az, hogy megtanítsuk őket jól használni – fogalmazott Gergely Orsolya.

The post Nem elég a tudás: önbizalomra is szükségük van a fiataloknak a jövőhöz first appeared on 24.hu .