Középosztályi miliőben, Győr kertvárosi részében működik – az önkormányzat szerint jogsértő módon – egy szálláshely, ahol az üzemeltető szerint 30 ember lakik, ám a szomszédok a duplájára teszik az ott élők számát.

A környéken élők petíciót írtak, mert szerintük a tömegszállás az epicentruma a rendszeres csendháborításoknak, a drogproblémáknak, a terjedő bűznek és a megszaporodott lopásoknak.

A ház tulajdonosa szerint azonban nem lehet a környéken történt összes bűncselekményt az ott lakók nyakába varrni.

Úgy látják, hogy előítélet is szerepet játszik a lakók megítélésében, és olyanok bérelnek szobát, akik – bár rászorulnának – nem kapnak szociális bérlakást. „A közbiztonsági és szociális problémákra az államnak kell megfelelő választ adnia”, az önkormányzat nem tudja ezt egyedül megoldani – hangsúlyozta a polgármester.

Balog-Farkas Renáta alpolgármester ehhez hozzáfűzte: a problémát a szabályozásban lévő joghézagok okozzák.

Ugyanis papíron ez a hely nem szálloda vagy munkásszálló (ilyenek ebben a falusias lakóövezetben nem is működhetnek), hanem sima családi ház, melynek helyiségeit tartós bérletbe adják a szokásosnál jóval nagyobb létszámú lakóközösség tagjainak.

Valamint ilyenkor az illetékes szakhatóság személyhez kötött szankciókkal élhet, melyek viszont tulajdonos-, vagy üzemeltetőváltással kikerülhetőek.

Így a folyamatban lévő eljárások sokáig elhúzódhatnak.

Az alpolgármester elmondta: az önkormányzat a joghézagok bezárásának érdekében felterjesztéssel élt az állam felé.

A szerző felvétele Pintér Bence, Balog-Farkas Renáta és Diószegi Judit.

A Széchenyi Egyetem jogi karának épületében rendezett fórumon felszólaló lakók állandó szemetelésről, az épületbe ki-be mászkáló, hangoskodó emberekről, gyakori lopásokról, az utcán – vélhetően drog hatása alatt – magatehetetlenül fekvő emberekről számoltak be a fórumon.

Éjjel is felébredek a trágár üvöltözésre – mondta az egyik Zólyom utcai lakó. „Nem vagyok rasszista.

Több roma család is lakott itt a környéken, de velük semmi problémánk nem volt” – hangsúlyozta a férfi.

Korábban a ház üzemeltetője arról beszélt: faji előítélet áll a velük szembeni indulatok hátterében.

Egy másik lakó azt vetette fel: a bérlők viselkedéséért a bérbeadót kellene felelősségre vonni.

Kálmán János , a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal vezetője szerint azonban ez nem lehetséges, hisz egy jogállamban „az individuum magáért felel”, senki nem vonható felelősségre más cselekedetéért.

Az utcától nem messze lakó Szabó Gyula okleveles építészmérnök, az Arrabona Városvédő Egyesület elnöke is azt mondta: a jelenlegi szabályozás nem elég, mert a házaknak illeszkedniük kell az emberi méltósághoz és létezéshez szükséges terekbe. „Mikor hazaérek, az az első, hogy megnézem a patkánycsapdát, hányat fogtunk ma?” – mondta az egyik tömegszállás közvetlen szomszédságában lakó háztulajdonos. „Aztán megnézem a kislányom szobájában a csótánycsapdát, és azon gondolkodom, felébred-e az éjszakai üvöltésre?

Ki sem merem engedni az udvarunkba, mert nemrég egy 30 centis csontozókés repült át a kerítésen” – ecsetelte a férfi.

A másik ott lakó szerint a tömegszálláson élők vérszemet kaptak, és már akkor sem hagyják abba az üvöltözést, ha kijönnek a rendőrök.

Schiech Martin ellen született meg ez a határozat – hangzik el (először, de nem utoljára) a tulajdonos neve.

A szerző felvétele Egy másik felszólaló azt kérdezte: egy ilyen családi házban, (szakszóval lakóegységben) hányan lakhatnak?

Mint az önkormányzat illetékes főosztályvezetőjének válaszából kiderült: ezt a jogszabály nem határozza meg.

Ahány kiskapu van, azt ez a tulajdonos mind megtalálta – fogalmazott a polgármester.

Hozzátéve: nehéz a jogszabályokat érvényesíteni „ha egy rosszhiszemű fél van a másik oldalon”.

Pintér Bence szerint a legnagyobb probléma az, hogy „az önkormányzati rendszer leépült, elvonták a forrásokat.

Ezek a problémák egy folyóparttal arrébb nem szokatlanok” – utalt Győr első embere az észak-dunántúli megyeszékhely Újváros és Sziget negyedeire, ahol ilyen lakókörnyezeti problémák (mint azzal a cikkíró is foglalkozott korábban ) sokkal gyakoribbak.

Az önkormányzat szociális illetékese azt is hozzátette: laknak a Zólyom utcai házban olyan családok is, akik nem tudják megfizetni a piaci alapú lakásbérleti díjakat.

Az egyik környékbeli idős nő azt mondta: ő még segíteni is próbált az egyik földön fekvő emberen.

Mások ugyancsak arról beszéltek, ők is szeretnének segíteni az ott lakókon, sajnálják őket, de nem tudják megoldani ezt a helyzetet.

Diószegi Judit , a választókerület tiszás országgyűlési képviselője elmondta: a Miniszterelnökség a konkrét ügyben tett észrevételeket szétküldte a minisztériumoknak.

Ő is úgy vélte: szükséges a törvénymódosítás, illetve a kábítószerügyben is előrelépés kellene.

A rendőrség mindenesetre nemrég két új járőrautót és négy új készenléti rendőrt is kapott az ügy fokozott kezelésére. „Ezek az emberek nem győriek, nagyon más életvitelűek.

Olyan zenét hallgatnak, mintha Szarajevóban lennénk.

A rendőrfőnöknek mondom: tudjuk, hogy kedden és szerdán hozzák az anyagot” – intézte szavait az egyik lakó Torma Tamás győri rendőrkapitányhoz, a helyszínen vélelmezett drogügyletekre utalva.

A rendezvény végére forrpontig hevültek az indulatok.

Az egyik hozzászóló „hazug szélhámosnak” nevezte az ingatlan tulajdonosát, Schiech Martint.

Hargitai István korábbi polgármesteri biztos (aki Pintér Bence csapatában ebben a körzetben indult önkormányzati képviselőjelöltként) „végtelenül pofátlan embernek” tartja a tulajdonost.

Hargitai feltette a kérdést: mi lehet az oka, hogy Schiech „rendkívül magabiztos?” Van valaki a városházán, aki belülről segíti őt?

A szerző felvétele Korábban az egyik lakó is felvetette a gyanút, hogy az illetékes szervek tehetetlenségének hátterében korrupció van – ám ez nem bizonyosodott be, nincs semmi erre utaló konkrét adat. „Ha nem korrekt ez az ember, akkor nem kell korrektnek lenni vele” – mondta Pintér Bence egykori politikustársa.

A városvezető Hargitai István mondatára reagálva azt válaszolta: „nekünk mindenkivel korrektnek kell lenni”.

Amikor emiatt újabb felszólaló bírálta, Pintér annyiban korrigálta ezt, hogy a jogszabályokat mindenkivel szemben be kell tartani.

Az egyik lakó szerint ez a helyzet „önbíráskodásba fog torkollni, itt vér fog folyni, és az az önök lelkén fog száradni” – vetette a jelen lévő illetékesek szemére, tapsot váltva ki a hallgatóságban.

Ha egy emberrel szemben nem tud a közösség fellépni, akkor ott az állam csődöt mondott.

Ha azt akarjuk, hogy ne legyenek no-go zónák, akkor elrettentésre van szükség – mondta egy másik ott lévő.

Antal Imre , a választókörzet fideszes képviselője szerint „a taps nem az önbíráskodásnak szólt”, ugyanakkor egyetértett Hargitai Istvánnal abban, hogy „összehangolt intézkedéssorozatot kell végrehajtani”, s meg kell nézni, hogyan lehet fellépni a fenti jelenségek ellen.

A fideszes politikus azt is hozzátette: leült Schiech Martinnal, de nem sikerült meggyőznie.

Szerinte ha valaki így áll hozzá a közösséghez, akkor azt végső esetben „el kell utálni a városból”.

A szerző felvétele Schiech Martint ezúttal is megkerestük, így reagált: „Tekintettel arra, hogy a Zólyom utcai ingatlannal kapcsolatos hatósági határozat jelenleg bírósági felülvizsgálat alatt áll, és a halasztó hatály iránti kérelmünkről is várjuk a bíróság döntését, jelenleg nem szeretnék részletes nyilvános nyilatkozatot tenni.

Továbbra is nyitott vagyok a városvezetéssel folytatott konstruktív párbeszédre és egy minden érintett számára elfogadható megoldás keresésére.

The post „Itt vér fog folyni, és az az önök lelkén fog száradni” – elszabadultak az indulatok a Győr kertvárosi részén lévő tömegszállás ügyében first appeared on 24.hu .