Ahogy megírtuk , Baka András köztársasági elnök nem írta alá az Országgyűlés által november 3-án elfogadott, az állami vagyon és az állami hátterű finanszírozás védelméről szóló törvénymódosítást, hanem az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy az még a törvény hatálybalépése előtt vizsgálja meg egyes rendelkezéseinek alkotmányosságát.

Baka közleményében arról ír, hogy egyetért a törvény alapvető céljával: szerinte indokolt, hogy a politikusok és hozzátartozóik vagyongyarapodását a hatóságok fokozottan ellenőrizzék, és vizsgálják, hogy eleget tesznek-e adófizetési kötelezettségeiknek.

A súlyos visszaélések nyilvánosságra hozatalát is támogatja.

A törvény jelenlegi formájával azonban több problémája van: szerinte biztosítani kellene, hogy a politikusok ne kerüljenek akár a mandátumuk lejárta után évekkel is folyamatos hatósági megfigyelés alá, és ne tekintsék őket eleve gyanúsnak.

A törvény jelenlegi formájával azonban több problémája van.

Szerinte biztosítani kellene, hogy a politikusok ne kerüljenek akár a mandátumuk lejárta után évekkel is folyamatos hatósági megfigyelés alá, és ne tekintsék őket eleve gyanúsnak.

A kisebb hibák és hiányosságok kijavítására nekik is lehetőséget kellene adni, ahogyan az más adózóknak is jár, például önellenőrzés vagy adategyeztetés útján.

Az államfő azt is kifogásolja, hogy a törvény alapján a politikusokat akkor is megbélyegezhetik, ha később jogkövető módon járnak el, vagy élnek a jogorvoslati lehetőségeikkel.

Emellett adatvédelmi aggályokat is megfogalmazott: szerinte a törvény indokolatlanul széles körű adatgyűjtést ír elő, amikor negyedévente az ingatlan-nyilvántartás gyakorlatilag teljes adatbázisát átadná az adóhatóságnak, anélkül, hogy megfelelően meghatározná az adatkezelés célját, időtartamát és a törlés szabályait.

Összességében Baka szerint a törvény célja támogatható, de a jelenlegi megfogalmazása több ponton sérti a jogbiztonság és az adatvédelem követelményeit, ráadásul ahelyett, hogy erősítené a közbizalmat, akár tovább is ronthatja azt.

Korábban a kisbefektetők kiborultak a NER-cégek miatt született új törvényen, és azt kérték az államfőtől, ne írja alá.

A villámgyorsan átvert salátatörvény ugyan megkönnyítheti például a tőzsdén jegyzett, Jászai Gellért-féle 4iG vagy például a Mészáros Lőrinc-féle MBH átvételét, a tőkepiacról szóló törvény több passzusát módosítja, így például „a zártkörű kockázati és magántőkealapok kezelőjének megváltozásával összefüggő nyilvános vételi ajánlattételi kérdéseket”.

A befektetési jegyek 60 százalékával rendelkező tulajdonos kezdeményezheti ugyanis az alapkezelő cseréjét, ami akár egy cég tulajdonosváltásával is együtt járhat.

A törvényjavaslat indokolása szerint ilyenkor „nem szándékolt részesedésszerzés” történik, így a nyilvános vételi ajánlattétel kötelezettség nem indokolható. ]]>