Maratoni, több mint kétórás beszédben részletesen ismertette Magyar Péter a 2027-es költségvetést, mi pedig igyekeztük összeszedni a lényegi állításokat.

A javaslatot az elmúlt hetekben-hónapokban dolgozták ki, a hónap végén kerülhet az Országgyűlés elé.

Kezdjük a száraz számokkal: A Fidesz által tavaly nyáron elfogadott 2026-os költségvetés ugyan még 3,7 százalékos hiánnyal számolt, ezt már az év elején tarthatatlannak tartotta a volt kormány, a kormányváltás után pedig a Pénzügyminisztérium inkább a 7,5 százalékot tartotta reálisnak.

Magyar kormánya ehhez képest 2027-re azt ígérte, hogy a GDP-arányos hiányt 4,9 százalékra csökkentik.

Hogy ez hogy jön össze?

A miniszterelnök szerint 1,4 százalékkal javít az, hogy nem osztogatnak majd úgy és annyit, mint a Fidesz a választások előtt. 1 százalékot javít majd az „igazságosabb közteherviselés, a milliárdosok vagyonadója, a szennyezők és a bányák adóztatása”, míg a korrupció és a „felesleges vízfej” visszavágása 1,5 százalékot.

Ehhez jönnek még a kamatkiadások és egyéb tételek mérsékléséből fakadó 0,1-0,2 százalékpontok.

Ez Magyar szerint 4 százalék mozgásteret jelent, amiből 1,4 százalékot közvetlenül „visszaadnak a magyar embereknek”, a fennmaradó 2,6 százalékból „letörjük az önök által keletkeztetett költségvetési hiányt”, miközben „egy jelentős, 300 milliárd forintos biztonsági tartalékot” is létrehoznak váratlan helyzetekre.

A nagyobb bejelentések, emelések Magyar a beszéde elején jelentette be, hogy 2027-től 9 százalékra csökkentik a minimálbér személyi jövedelemadóját (SZJA), ami nagyjából 1 millió embert érint, 680 ezer forintos jövedelem alatt mindenkinek csökkenni fog az SZJA-ja, ez szerinte közel 2,5 millió embert érint.

Emellett megduplázzák a családi pótlékot; több mint négyszeresére, 28 ezer forintról 120 ezerre emelik a minimálnyugdíjakat, és sávosan megemelik az alacsony nyugdíjakat is; 10 százalékkal emelik a rokkantsági és a rehabilitációs ellátásokat, és biztosítják, hogy az ezekben részesülő 65 év felettiek legalább havonta 120 ezer forintot kapjanak, 50 százalékkal emelik az otthonápolási díjakat, egy többéves program első lépéseként jövőre gyógyszerre, pihenésre vagy élelmiszerre fordítható SZÉP-kártyát adnak az 500 ezer forint alatti nyugdíjban részesülő magyaroknak, de az árvaellátás minimumát is megemelik 20 százalékkal.

SZJA-mentesség marad, a TAO és a megyei közgyűlések mennek Magyar többször utalt arra, hogy a Fidesz kampánybeli állításaival ellentétben egy sor támogatási formát megtart a kormány jövőre is.

Ilyen például a 13. havi nyugdíj, és a 14. havi nyugdíj első hetét is kifizetik, továbbá minden nyugdíjasnál sor kerül az éves, rendes nyugdíjemelésre.

Marad a 25 év alattiak SZJA-mentessége, ahogy a 30 év alatti édesanyák, a 40 év alatti kétgyermekes, illetve a többgyermekes anyák adómentessége is – de csak 1 millió forintig, mert felette Magyarék szerint igazságtalan, nem hatékony és fenntarthatatlan volna megtartani.

A 40 év feletti kétgyermekes anyákra viszont már nem fogják bővíteni a kedvezményt, holott a Fidesz ezzel tervezett.

Magyar azt ígérte, megtartják a sport állami támogatását, de megszüntetik a sport TAO-finanszírozási rendszerét, helyette 150 milliárd forintos közvetlen állami támogatást adnak, mert szerinte nem a Mészáros Lőrinc-féle vállalkozók feladata, hogy eldöntsék, melyik csapatok kapjanak támogatást.

Az önkormányzatokról is beszélt, amelyeket szerinte a Fidesz-kormányok hűbérként kezelték.

A miniszterelnök bejelentette, hogy 2027-ben 64 milliárddal növelik az önkormányzatok támogatását, 62 milliárddal, 15 százalékkal csökkentik a szolidaritási hozzájárulás terhét.

Emellett 50 milliárdot biztosítanak a BKK-n keresztül a budapesti közösségi közlekedésre, miközben a vidéki városok helyi közlekedését is támogatják összesen 10 milliárddal. „Politikai kifizetőhelyekre” Magyar szerint nincs szükség az önkormányzati világban sem, ezért jelenleg is „zajlik a teljesen feleslegessé vált megyei közgyűlések gyors megszüntetése”.

Egyeztetések után kivezetik az árrésstopot, amit Magyar propagandafogásnak nevezett, amivel a „nagyrészt általuk előidézett drágulást” próbálták hibásan orvosolni.

Szerinte a teljes élelmiszerláncot érintette a Fidesz gazdasági dilettantizmusa, Magyar szerint a multik a veszteséget rögtön ráterhelték más termékek árára, tehát nem lettek olcsóbbak a bevásárlások.

Igazságtételt ígért a szociális, egészségügyi és oktatási ágazatokban Magyar a beszéde elején azt ígérte, teljes rendszereket alakítanak át, hogy a Fidesz kivételezettjeire szabott ország helyén egy igazságos, fejlődő országot építsenek.

Magyarok millióinak jóvátételét ígéri, „azokért az igazságtalanságokért, amiket az elmúlt évtizedekben elszenvedtek”.

Szerinte mindenki ismer valakit, akit sújtott az elmúlt 16 év, mint egy bölcsődei dadust, aki saját pénzből vesz eszközöket a gyerekeknek, vagy olyan fiatalt, aki szereti a hazáját, mégis külföldön keres boldogulást, esetleg a három műszakban dolgozó édesapát a szomszéd házban. „Ők tartották, tartják működésben ezt az országot.

Ők mentek be hajnalban dolgozni, ők gondoskodtak azokról, akikről az állam lemondott” – sorolta Magyar, mi mindent csináltak azok, akiknek az állam tartozott, miközben az „orbáni hatalom visszaélt a türelmükkel”, és egyre nagyobbra növekedett.

Magyar többször is elismételte, hogy bár ilyen rossz költségvetési helyzet mellett sokak szerint nem kéne a gazdaság rendbehozatala mellett még az igazságtalanságok orvoslásával is foglalkozniuk, ők ezt fontosnak érezték.

Azt mondta, az összes cserben hagyott ágazatot egyszerre nem tudják kártalanítani, de mindent tőlük telhetőt megtesznek, és ott próbálnak először segíteni, ahol a legnagyobb a tűz.

Hosszan sorolta: Az SZJA-csökkentésnek és a béremelésnek köszönhetően az egészségügyi szakdolgozók bérét átlagosan 17 százalékkal emelik, a szociális ágazatban dolgozókét átlagosan 17,8 százalékkal.

A rendvédelmisek bére átlagosan 15 százalékkal nő, de az adókedvezmények miatt a bérük ennél többel fog nőni.

Átlagosan 21 százalékkal növelik a nevelést és oktatást segítő (NOKS-os) dolgozók nettó bérét. 10,7 százalékkal emelik a múzeumokban, könyvtárakban, azaz a közművelődésben dolgozók bérét. 10 milliárd forintot különítenek el a költségvetésből az állami fenntartású egyetemeken dolgozó oktatók bérének rendezésére – mondta Magyar, aki megalázónak nevezte az ELTE-s oktatók bérét.

Folytatódik a pedagógusok bérfejlesztése, jövőre 6 százalékos emeléssel.

Legalább 600 ezer állami alkalmazott bérét emelik meg most, ez 670 milliárd forintot emészt majd fel.

Ez az összeg nagyjából annyi – mondta Magyar –, mint amennyit az Orbán-kormányok az autópálya-koncessziókon keresztül Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségeinek juttattak volna.

Készülnek arra, hogy egyes ágazatok dolgozói elégedetlenek lesznek a béremelés mértékével, ahogy arra is, hogy egyes közgazdászok szerint nem jó döntés ebben a helyzetben ennyit költeni ilyesmikre.

Azt is tudják, hogy vannak ágazatok, amelyek nem szerepeltek a felsorolásokban, ezeknél egyedi megállapodások mentén lesznek béremelések.

Emellett iskolafejlesztést, a gyermekvédelmi intézmények bővítését a kórházak klimatizálását és egy rakás új fejlesztést is megígért.

Bérlakásépítés, energiatakarékossági támogatás A már sokszor emlegetett Wekerle-programról is megtudhattunk részleteket.

Átalakítják a lakástámogatások rendszerét, hogy a források ne a legjómódúbbakhoz kerüljenek.

Wekerle+ Vásárlási és Építési Hitelt vezetnek be az Otthon Start program helyett: a 18 és 41 év közötti fiatalok életkezdését segítenék ezzel.

Csökkentik a bankok jutalékát is, mert az Otthon Starton szerinte a bankok nyertek.

A Wekerle+ program új építésű lakás vásárlása esetén fix 3 százalékos kamattal kínál hitelt az érintett korcsoportnak, míg használt ingatlan esetében fix 5 százalékos a kamat.

Emellett a hitellel vásárlóknak kötelező 5 éves bentlakást írnak elő, ezzel garantálva, hogy ne befektetésre vásárolják az emberek a lakásokat.

A korábban megkötött szerződések ettől még érvényben maradnak.

Létrehozzák a Wekerle+ lakástakarékot is: az állam 5 év gyűjtögetés után 10 százalékkal, 20 év után 20 százalékkal dobja meg az önerőt.

Energetikai támogatást és hitelt is ígér, amit kifejezetten az ingatlanok energetikai korszerűsítésére adnak.

A programot minden településen elérhetővé teszik feltételek nélkül.

A hitel mértéke 15 millióra nő fix 3 százalékos kamattal.

A kölcsönhöz 30-tól akár 50 százalékig terjedő, vissza nem térítendő állami támogatást is adhatnak az elért energiamegtakarítástól függően.

Miből mindezt?

Adóemelések és költségcsökkentések Adócsökkentésre, a családi pótlék megduplázására, nyugdíjemelésre, ágazati béremelésekre, egészségügyi programra összesen több mint 2100 milliárd forintot költenek.

Magyar szerint mindezt úgy teszik, hogy stabil maradjon a költségvetés – a miniszterelnök szerint a NER fenntartása évente több mint 2000 milliárd forintjába került a magyar embereknek.

Az idei költségvetésből állítása szerint már kivezettek mintegy 700 milliárd forintnyi „pazarlást”, amit 2027-ben további 1500 milliárdos kiadáscsökkentéssel egészítenek ki.

Túlárazott beszerzésekre, koncessziókra, kormányzati kommunikációra és KEKVA-k (közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok) fenntartására feleslegesen ment el az emberek pénze – mondta Magyar.

Forrást teremt Magyar szerint az is, hogy bevezetik a milliárdosok vagyonadóját, amitől évi 200 milliárd forintot várnak.

Ez a 15 ezer embert érintő adó szerinte szinte teljesen fedezi a 250 milliárd forintos SZJA-csökkentést, ami több mint 2 millió embert érint.

A nagyvállalatoktól is számítanak bevételre: az évi 180 milliárd forint feletti árbevételű cégek a 9 helyett 11 százalékos társasági adót fizetnek majd.

A társasági adók rendszerét alapból átalakítják, minden kedvezményt célzottá tesznek, a kkv-ket támogatják és ösztönzik a hozzáadott érték behozatalát.

Az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kereskedelmi láncoktól is nagyobb hozzájárulást várnak.

A dohány mellett az égetett szeszek adóterheit növelik, és nagyobb adóterhet rónak a környezetszennyező vállalatokra is.

A bányajáradékot is növelik, amiből 37 milliárd forinttal több bevételt várnak – mondta Magyar Orbán Viktor apjának bányájára utalgatva.

Magyar emlékeztetett, hogy a piacot uraló médiacégek 0 százalékos reklámadót fizetnek, de ennek mostantól vége van, 3,75 százalékra emelik ezt – 14 milliárdot várnak ettől. ]]>