Váratlanul teljesítette tavaly decemberi adatigénylésünket a Vas Megyei Kormányhivatal.

A megkapott határozatból kiderül: mélyfúrást tervez Bajánsenye határában a MOL.

Verőfényes őszi napon indulunk neki az eső után felfrissült erdőnek.

Béke és csönd honol az őrségi erdőkben, három órás kirándulásunk során csak az országos kéktúra útvonalán találkozunk egy maroknyi túracsapattal.

A falu közelében egy bicikliző kisfiú hangos csókolommal köszön ránk, egyébként magunk vagyunk.

A sárban vadnyomok, a cserjések, dagonyák közelében kutyatársunk izgatottan szimatol.

A fák közül felhagyott szántóra érünk ki, távolabb az országúton gyér autóforgalom.

Ezen a földterületen tervez mélyfúrást a MOL, amint azt egy véletlenül megtalált iktatószám után nyomozva megtudtuk.

A Vas Megyei Kormányhivatal határozatának címére és iktatószámára decemberben, egy informatikai hiba folytán bukkantunk rá.

A dokumentum nem volt elérhető, és közérdekű adatigénylésben is hiába kértük a hivataltól: az adatigénylés teljesítésére „nincs lehetőség”, írták akkor.

Háromnegyed év elteltével, a napokban váratlanul mégis megküldték a határozatot. „A MOL Nyrt. a Baján-É-2 jelű mélyfúrás lemélyítését tervezi a Bajánsenye 020/7 hrsz.-ú földrészleten.

A fúrás célja, hogy szénhidrogéntermelő kutat alakítsanak ki a fúrási ponton” – olvasható benne.

A határozattal a Vas Megyei Kormányhivatal – bizonyos feltételek mellett – hozzájárulását adta a mélyfúrás megvalósításához.

A beadott tervek szerint a MOL 2026-ra tervezte a fúrást, azonban a tevékenység megkezdésére ezidáig nem került sor.

Tájképvédelem A tervezett fúrótorony területe az Országos Területrendezési Terv szerinti országos tájképvédelmi övezetbe tartozik, a kormányhivatal határozata szerint azonban „egyedi tájérték nincs a területen.

A környezetében már vannak művi tájalkotó elemek, mint meglévő gázkút, gázgyűjtőállomás, erdőfelújítás miatti kerítések, vadkárelhárító kerítések”.

Mint írják, „a kutatófúrás lemélyítéséhez szükséges fúrótorony markáns megjelenésű, azonban mint ideiglenes tájképi elem a táj jellegét, esztétikai értékét csak rövid ideig befolyásolja.

A visszamaradó kútfej és kerítés a már ott lévő kút látványával gyakorlatilag azonos módon jelenik meg, illetve a környező erdőtömbök takarásával csak a közútról nagyobb távolságból (D-i nézőpontból) lesz látható, a domborzati viszonyok csökkentik a ráláthatóságot”.

A tervezett fúrási terület déli irányból, az országútról.

Fotó: Átlátszó.

Zaj Egy mélyfúrás zajjal jár, ebből a szempontból nem mindegy, lakott területektől mekkora távolságban végzik.

A tervezett fúrási terület a falu határában van: tőle 1,4 kilométerre fekszik az 500 fős Bajánsenye.

A másik irányban kb. 2,6 kilométerre Őriszentpéter-Galambosszer lakóterülete kezdődik.

Az előzetes vizsgálatok szerint a fúrásponthoz legközelebb eső, Bajánsenye, Vörösmarty utca 60. számú lakóépület előtt 30,5 dB zajterheléssel lehet majd számolni.

Ez megfelel a rendeletben előírt a nappali (60 dB) és az éjszakai (45 dB) zajterhelési határértéknek is, írja a kormányhivatal.

A fúráshoz kapcsolódó munkálatok előreláthatólag három hónapig tartanak majd, ebből maga a mélyfúrás 35-40 napot igényel, és a nap 24 órájában zajlik majd.

Élővilág A fúrási pont „környezete jellegzetes, lankás őrségi táj, nagyobb kiterjedésű erdőtömbökkel, erdősávokkal, köztük szántókkal, felhagyott és gyepesedett szántókkal”, áll a határozatban.

A területet övező nagy kiterjedésű erdőtömbök egy része megfelel a Pannon gyertyános-tölgyesek kiemelt közösségi jelentőségű élőhelytípusnak.

A tervezett fúrási területhez közeli erdő.

Fotó: Átlátszó.

Bár a terület nem része a nemzeti parknak, a kormányhivatal az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság szakmai véleményét is kikérte.

A Nemzeti Park állásfoglalásában jelezte, hogy a fúrási terület melletti bokros és fás élőhelyek fontos táplálkozó és költőhelyei számos védett énekesmadár, kisemlős, kétéltű és lepke-fajnak.

Többek között előfordul vörös kánya, rétisas, fekete gólya, tövisszúró gébics, fülemüle, sárgahasú unka, erdei béka és különböző denevérfajták is.

Az éjszakai aktivitású fajokra a fáklyaégetés és a munkaterület megvilágítása lehet különösen veszélyes.

A láng közelébe repülő rovarok és denevérek a hőhatás következtében elpusztulhatnak, megsérülhetnek.

A fényhatás következtében a munkaterületre tévedt kétéltűeket a munkagépek eltaposhatják, valamint megfelelő búvóhely hiányában kiszáradhatnak.

Az éjszakai megvilágítás a madaraknál stresszt idéz elő, melynek következtében meghiúsulhat a költés.

Határozatában a Vas Megyei Kormányhivatal megállapította, hogy a kutató mélyfúrás során nem feltételezhető jelentős környezeti hatás, ezért nem tartja indokoltnak sem környezeti hatásvizsgálati, sem egységes környezethasználati engedélyezési eljárás lefolytatását.

A gáz kitermeléséhez azonban külön, vízvédelmi, vízügyi hatásokat is bemutató környezetvédelmi engedélyezés lefolytatása lesz szükséges, írják.

A kormányhivatal összességében tehát táj- és természetvédelmi szempontból hozzájárulását adta a kutató mélyfúrás megvalósításához, bizonyos korlátozásokkal.

Például a fakivágási munkálatokat a vegetációs időn kívülre, azaz szeptember 1. után és március 1. előtti időszakra kell időzíteni.

A hideg színhőmérséklet tartományú LED világítótestek alkalmazása csak a november 1. – február 28. közötti időszakban, a fáklya szürkületi, éjjeli üzemelése pedig a november 15. – január 31. közötti időszakban történhet.

Előzmények Komoly felháborodást váltott ki 2021-ben, amikor kiderült: a MOL új olaj- vagy gázkutakat fúrna az Őrségi Nemzeti Park területén, lakóházak közelében.

A terv ellen a környékbeli lakosok és civil szervezetek is tiltakoztak: a Greenpeace és a Magyar Természetvédők Szövetsége több mint száz másik szervezettel közösen követelte a projekt leállítását.

Az Őrségi Nemzeti Park sem támogatta a terveket.

A MOL végül elállt szándékától, és az eljárás megszüntetését kérte a kormányhivataltól.

Ezt követően évekig csend volt. 2024-ben azonban újabb aggodalom támadt, amikor a Bajánsenyével szomszédos Kercaszomoron hatalmas fénnyel világító „űrleszállópálya” jelent meg az erdő mélyén, és hetekig ott maradt.

Ugyanez történt 2025 telén egy bajánsenyei területen.

Kérdésünkre akkor a MOL azt közölte, hogy a kútmunkálatok már meglévő kút további gáztermelésének fenntartása érdekében folynak, a bányafalügyelet által jóváhagyott kitermelési műszaki üzemi terv alapján.

Ismét kútmunkálatokkal borzolja a kedélyeket a MOL az Őrségben A kitermelési műszaki üzemi tervet elkértük a bányafelügyeletet ellátó Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságtól, azonban válaszukban azt közölték, hogy az adatigénylés teljesítésére „nincs lehetőség”.

Ezért bejelentést tettünk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnál, és az ügy vizsgálatát kértük.

Közel öt hónap elteltével, június közepén kaptuk meg a NAIH vizsgálati jelentését.

Ebben megállapították, hogy az általunk kért információ közérdekű adatnak minősül, és a bányafelügyelet jogsértést követett el, amikor nem adta ki azt.

Felszólították a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát, hogy teljesítse az adatigénylésünket, azonban a hatóság megismételt adatkérésünk ellenére sem adta ki a kitermelési műszaki tervet, és a MOL-tól is hiába kértük azt.

Így jelenleg nem tudjuk, Bajánsenyén kívül hol tervez még gázkitermelést a MOL.

Fülöp Orsolya Címlapkép: Átlátszó-montázs.