„Bár Netanjahu és szövetségesei várhatóan relatív többséget szereztek az izraeli törvényhozásban, mégsem tudni, ki alakít kormányt, új választásokra is sor kerülhet, érezhetően közeledik a Netanjahu-korszak vége” – erről beszélt Csicsmann László , a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő az MTI érdeklődésére szerdán.

Kedden előrehozott parlamenti választásokat tartottak Izraelben.

Szerda délelőtt, 66 százalékos feldolgozottságnál úgy tűnik, Benjámin Netanjahu jelenlegi miniszterelnök pártja, a Likud nyerte a választásokat, ám nincs kormányalakításhoz szükséges abszolút többsége.

A kneszet, az izraeli törvényhozás 120 tagú, a kormánytöbbséghez tehát 61 képviselő kell.

Az arányos, listás választási rendszerben csak pártokra lehet szavazni, 3,25 százalékot meghaladó eredmény kell a törvényhozásba kerüléshez, így többnyire csak pártok koalíciója tud kormányt alakítani.

Izraelben több tucat párt szokott indulni a választáson, általában 10-12 kerül be a törvényhozásba.

A két szembenálló oldalt a mostani kampányban Netanjahu miniszterelnök és szövetségesei, illetve a Gadi Ejzenkot volt vezérkari főnök vezette ellenzéki pártok alkották.

A szavazatok 66 százalékos feldolgozottságánál a Likudnak 28 mandátuma van, a Netanjahut támogató pártoknak összesen 56, Ejzenkot pártjának (Egyenesen) 21, az ellenzéki oldalnak összesen 48.

Rajtuk kívül két arab párt jutott még a kneszetbe, amelyek összesen 16 mandátumot szerezhettek.

Végleges eredmény néhány nap múlva várható – ismertette a szakember.

Patthelyzet jöhet, amit nehéz lesz feloldani Az arab pártokkal a mindenkori izraeli kormányoldal, illetve ellenzék hagyományosan kizárja az együttműködést.

Egyszer, 2021-22-ben előfordult, hogy a Netanjahut rövid időre leváltó erők arab párttal biztosították a parlamenti többséget, de erre most, a Hamász 2023. október 7-ei, több mint ezer áldozatot követelő támadása után aligha kerülhet sor – tette hozzá. „A patthelyzet feloldásának másik útja lehet, ha a szembenálló pártok közül valamelyiknek sikerül a 61 fős többség megszerzéséhez elegendő képviselőt átcsábítania a túloldalról.

Ez nem lenne példátlan az izraeli belpolitikában, ám Netanjahu személye miatt már ez sem valószínű.

Elvileg megoldás lehet az október 7-ei támadás után egyszer már létrejött, politikai oldalakon átívelő egységkormány, ezúttal Netanjahu nélkül, vagy éppen egy kisebbségi kormány alakítása, ám a jelenlegi politikai helyzetben egyik sem reális lehetőség” – közölte Csicsmann László.

Az új kneszet összetétele alapján valószínűsíthető, hogy hónapokig tartó koalíciós tárgyalások következnek: az államfő minden bizonnyal először Netanjahunak ajánlja fel a kormányalakítás lehetőségét, amire 28 plusz 14 nap áll rendelkezésre.

Ha nem sikerül összehozni a 61 fős többséget, akkor a másik oldal következik, és ha ők is eredménytelenek maradnak, akkor könnyen lehet, hogy végül új választások kiírására kerül sor valamikor jövő év elején.

Addig Netanjahu marad az ügyvezető miniszterelnök, ami lehetőséget adhat népszerűségnövelő katonai akciókra Iránnal szemben, vagy akár Gázában – mondta a szakember.

Az izraeli választások kulcskérdése és vezető témája nem elsősorban az oktatás, az egészségügy, az árak, a bérek vagy a nyugdíjak, hanem a biztonság.

E téren az ellenzék sem ígér mást, mint Netanjahu: kérlelhetetlen harcot Izrael külső ellenségei ellen, további erőfeszítéseket Izrael védelmében.

Ejzenkot ugyanúgy megkérdőjelezi a lakosság 21 százalékát alkotó több mint 2 millió arab származású izraeli állampolgár lojalitását Izrael államhoz, mint Netanjahu.

A politikai oldalak közötti döntő különbség a személyekben van, nagyrészt erről szólt a keddi választás.

Az évtizedek óta legmagasabb, 77,7 százalékos választási részvétel jelzi az izraeli társadalom felfokozott hangulatát, a politikai patthelyzethez vezető választási eredmény pedig a végletes megosztottságot – mutatott rá az elemző. „Az izraeli politika egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudja a veterán politikust” A választási kampányban az ellenzék elsősorban Netanjahu felelősségét firtatta az október 7-ei támadás bekövetkezése, illetve a feltételezett mulasztások kivizsgálásának elmaradása miatt.

Régóta napirenden vannak a miniszterelnök korrupciós ügyei, továbbá 2023 óta folyamatosak a tömegtüntetések az izraeli Legfelsőbb Bíróság hatásköreinek szűkítése miatt.

Az ellenzék szerint Netanjahu rongálta az izraeli demokráciát, például a Legfelsőbb Bíróság hatásköreinek csorbításával, hosszantartó személyes hatalma pedig autoriter tendenciákat indított el.

Netanjahu körül fogy a levegő a nemzetközi térben is: háborús bűncselekmények, népirtás miatt nemzetközi elfogatóparancs van ellene érvényben, személye megosztja az EU-t, ráadásul az őt támogató szélsőséges izraeli pártok egyes vezetői ellen európai szankciók vannak érvényben – emlékeztetett Csicsmann László.

Az izraeli választások, az izraeli politika a biztonsági kérdések mellett már egy ideje nagyrészt Netanjahuról, az ő politikai jövőjéről szól: megy vagy marad.

A 79 éves Benjámin Netanjahu három évtizede fontos szerepet játszik az izraeli belpolitikában, Izrael állam leghosszabb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke, 1996 óta megszakításokkal csaknem két évtizeden át töltötte be ezt a pozíciót.

Egyre inkább a politikai kifáradás, elhasználódás jeleit mutatja, személye egyre több nehézséget jelent Izrael bel- és külpolitikai viszonyrendszereiben, a belpolitikai koalícióalkotásban és a nemzetközi kapcsolatokban.

A kérdés láthatóan a mostani választáson sem jutott nyugvópontra, az izraeli politika egyelőre se kiköpni, se lenyelni nem tudja a veterán politikust – jegyezte meg a szakember.

Kapcsolódó Szalai Máté: Netanjahu már azzal nyert, hogy nem veszített Eizenkottal feküdtünk le aludni, és Netanjahu mellett ébredtünk.

Legtömörebben így lehetne összefoglalni az október 27-i izraeli választási éjszaka eseményeit.

The post Elemző: közeledik a Netanjahu-korszak vége first appeared on 24.hu .