Több intézkedést vagy azok előkészítését tervező közleményt adott ki kedden a kulturális minisztérium.

A lépések többsége az irodalmat, a könyvpiacot, illetve a könyves szakmát érinti.

A legfontosabb minden bizonnyal az, hogy folyik a könyvkereskedelmet érintő szabályozás felülvizsgálata is, összhangban az új gyermekvédelmi törvény előkészítésével. „A módosítások során a gyermekek tényleges védelmét tartjuk szem előtt, politikai és ideológiai szempontoktól mentesen” – írták.

A hatályos szabályozás, egy 2021-es kormányrendelet értelmében „a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, a nemváltást vagy a homoszexualitást megjelenítő, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló termékeket” csak zárt csomagolásban lehet árusítani, és azok iskolák, templomok 200 méteres körzetében nem helyezhetők ki.

Az Európai Unió Bírósága idén áprilisban kimondta, hogy uniós jogot sért ez a magyar jogszabály.

A további bejelentések: Elkészült a könyvek árkötöttségének megszüntetését szolgáló jogszabály-módosítás tervezete, a javaslat hamarosan a kormány elé kerülhet. (A mostani szabályozás értelmében a megjelenés utáni első évben legfeljebb 10 százalék kedvezmény adható egy könyv árából.) Megkezdik, és 2027-ben végigviszik a Nemzeti Kulturális Alap átfogó reformját. „Ennek keretében a minisztérium a szakmai döntéshozatal függetlenségének megerősítésén, a Magyar Művészeti Akadémia különleges jogosítványainak kivezetésén és a miniszteri döntési keret csökkentésén dolgozik” – írja a közlemény.

Jövőre megkezdődik egy könyvutalvány-rendszer kidolgozása, amely pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók könyvvásárlását támogathatja.

Megkezdődik a Nemzeti Olvasásstratégia előkészítése, ami „az olvasóvá nevelést, az olvasási szokások fejlesztését, az aktív olvasók számának növelését és a funkcionális analfabetizmus visszaszorítását egyaránt szolgálja”.

Az előkészítésben az oktatási és a szociális minisztérium, valamint a könyvtárak, a közművelődési intézmények és a könyvszakma képviselői is részt vesznek.

A létrehozni tervezett Magyar Irodalom Háza „szakmai és módszertani háttérintézményként támogathatja az olvasáskutatást, az olvasásnépszerűsítő programokat és a szakmai továbbképzéseket”.

A kortárs magyar irodalomnak nagyobb szerepet szánnak az oktatásban, a könyvtárakban, a művelődési házakban és a helyi közösségi programokban.

Dolgoznak a magyar irodalom külföldi megjelenését segítő műfordítási támogatási program újraindításán.

A minisztérium ezek mellett bejelentette, hogy több kulturális intézmény és szervezet működésének átvilágítását végzi.

A vizsgálatok többek között a Demeter Szilárd-féle Petőfi Kulturális Ügynökséget, a Pro Cultura Alapítványt és az Orbán János Dénes-féle Kárpát-medencei Tehetséggondozót ( KMTG ) érintik; ez utóbbi Orbán-féle kifizetései miatt nyomozás folyik .

Feltehetően ezeket később egybeolvasztják, egy részüket esetleg megszüntetik, erre utal legalábbis a közleményből az, hogy „a cél a közpénzfelhasználás ellenőrizhetőségének javítása, az indokolatlan párhuzamosságok megszüntetése és a szakmai feladatok hatékonyabb ellátása.

A vizsgálatok lezárását követően születhetnek meg a szükséges intézményi döntések”.

Bár a Libri nevét nem írták le, utaltak a könyvpiacon a Libri-tulajdonos, korábbi Fidesz-elitképző Mathias Corvinus Collegium (MCC) Alapítvány megszüntetésével kialakult sajátos helyzetre is, azaz arra, hogy a legnagyobb könyvkereskedői és könyvkiadói csoport most már állami kézben van. „A tárca a jogszabály erejénél fogva megszűnt közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz kapcsolódó kulturális feladatok rendezését is végzi.

A folyamat során kiemelt szempont a jogszerűség, a közfeladatok folytonossága és a kulturális értékek megőrzése” – írja a közlemény, semmi érdemit nem elárulva abból, hogy mi lesz vagy mik a tervek a Librivel. ]]>