1974-es felfedezésük óta rengeteg kérdésre kaphattunk választ a kínai agyaghadseregről, így többek közt arra is, hogyan maradhattak fenn évezredeken át kifogástalan állapotban .
A legnagyobb kérdés, vagyis hogy kik készíthették ezeket a szobrokat, mindezidáig rejtély volt.
Egy friss kutatásnak azonban sikerült választ adnia erre, a szobrokon felfedezett 2200 éves ujjlenyomatok segítségével, írja a Science Alert.
A régészek sokáig azt feltételezték, hogy a teljes sereget felnőtt férfiak építették, ez azonban úgy tűnik, téves megállapítás volt.
A Journal of Cultural Heritage című folyóiratban megjelent kutatás szerint a szobrászok – akik munkássága jóval az általuk szolgált császár után is fennmaradt – ujjlenyomataikat a még nedves agyagban hagyták, ezek az ujjlenyomatok pedig arra utalnak, hogy férfiak, nők és gyermekek is besegítettek az agyaghadsereg felépítésében. 5 fotó Mit lehet tudni?
A Csin Si Huang-ti császár sírjától mintegy másfél kilométerre található agyaghadsereg méretének feltérképezése évekig tartott: ez idő alatt 8000 harcost, 130 szekeret és további 670 lovat találtak.
A császár hatalmas nekropoliszának nagy része azonban továbbra is feltáratlan.
Az is rejtély, pontosan kik építették ezeket az életnagyságú szobrokat.
Az agyaghadsereggel kapcsolatos korábbi tanulmányok ugyanis nagyrészt arra összpontosítottak, hogyan készült, nem pedig arra, hogy ki készítette.
A mostani tanulmány egyetlen ásatási gödörből származó 36 harcos leletén alapul.
A kezdeti felmérés 91 ujjlenyomatot dokumentált – ezek közül 12-t később kizártak, mivel voltak, akik több ujjlenyomatot hagytak hátra.
Így 79 ujjlenyomat maradt a teljes elemzéshez.
Ezek a lenyomatok mindenütt megtalálhatóak a harcosokon – fejeken, karokon, páncélokon, kezeken, gallérokon, lábakon is –, ám a jelek szerint csak a készítési folyamat melléktermékei.
A 79 lenyomat többsége – egészen pontosan 73 ujjlenyomat az agyagharcosok fején és karján található meg, míg 6 darab a páncélzaton.
Azt gondolhatnánk, hogy egyetlen ujjlenyomat nem sokat árul el egy személyről.
A kutatók azonban ahelyett, hogy megpróbálták volna elemezni az egyes ujjlenyomatokat, és hozzájuk rendelni a kort és a nemet, egy algoritmust használtak a különböző demográfiai csoportok arányának becslésére.
A szakemberek a méréseiket a populációk közötti ujjlenyomatméret-különbségek, valamint a szárítás és égetés során fellépő agyagzsugorodás figyelembevételével is módosították.
A modell megoldása szerint az ujjlenyomatoknak csupán 45 százaléka származott felnőtt férfiaktól, míg a lenyomatok közel harmada – 32,7 százalék – felnőtt nőktől, 22,3 százalék pedig 15 év alatti gyermekektől.
A megállapításoknak azonban vannak fontos korlátjai.
A 79 ujjlenyomat mindössze 36 harcostól származik a hatalmas régészeti lelőhely egyik részéről, az arányok tehát nem biztos, hogy feltétlenül tükrözik a teljes hadseregben tetten érhető egészét.
A tapasztalatlan munkások például több ujjlenyomatot hagyhattak, mint a képzett kézművesek, akik jobban bántak az agyaggal.
Az viszont immáron biztos, hogy nem csak férfiak keze munkájának köszönhető az agyaghadsereg létezése.
Kapcsolódó Halálos csapdákat rejthet az első kínai császár sírja Egyes szakértők a csapdáktól való félelem miatt nem mernek belépni a nyughelybe.
The post Ősi ujjlenyomatok fedhetik fel, kik építették a kínai agyaghadsereg katonáit first appeared on 24.hu .
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.