Hetven éve, 1956. október 25-én történt a két nappal korábban kirobbant forradalom legnagyobb vérontása.

A véres csütörtök néven elhíresült eseménynek a becslések szerint legalább 75–100 halálos áldozata, és több száz sebesültje lett.

A magyar párt- és állami vezetést meglepetésként érte az 1956-os forradalom kitörése, az első napokban egymásnak igencsak ellentmondó megoldási javaslatok születtek – ezekről a napokról részletesen írtunk a Kádár János életét feldolgozó cikksorozatunkban .

Október 25-én délelőtt a tüntetők a Parlament előtti Kossuth téren gyülekeztek, többezres tömeg jött össze, többen összebarátkoztak a kivezényelt szovjet tankok legénységével, akik magyar zászlót tűztek a harckocsijukra.

A hangulat azonban egyik pillanatról a másikra megváltozott, amikor váratlanul tüzet nyitottak a fegyvertelen tömegre a Földművelésügyi Minisztérium és a környező épületek tetejéről.

Máig nem tudni, hogy pontosan mi történt, ki és milyen okból kezdte el a lövöldözést.

Egyesek szerint talán a szovjet katonák és a tüntetők közötti barátkozás „rémisztette” meg annyira a KGB helyszínen tartózkodó elnökét, Ivan Alekszandrovics Szerovot , hogy kiadja a tűzparancsot, míg mások úgy vélik, ÁVH-sok lőttek elsőként.

Akárhogy is kezdődött, délelőtt 11 óra után egyszer csak elszabadult a pokol.

A szovjet tankok is tüzet nyitottak a fegyvertelen emberekre: sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a téren állókba, a becslések szerint mintegy száz ember vesztette életét a helyszínen.

Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amely véres csütörtök néven vonult be a történelembe.

Az utcán hamar terjedni kezdett, miszerint az államvédelmisek akciója áll a háttérben, ettől kezdve a népharag teljes erővel zúdult a karhatalmistákra, miközben végleg a fegyveres harc felé sodorta az eseményeket.

The post Szovjet tankok tüzeltek fegyvertelen magyarokra a véres csütörtökön first appeared on 24.hu .