Felkerült a parlament.hu-ra a 2027-es költségvetés , vette észre a Telex.

A kormány külön oldalon részletezi , hogy hogyan épül fel a tervezet.

Miről van szó a jövő évi költségvetésben?

Több mint négyszeresére emelnék a nyugdíjminimumot, megdupláznák a családi pótlékot 2027-ben A dokumentum előszavából kiderül, a minimálbér kétszereséig csökkentené a személyi jövedelemadót, négyszeresére emelné a nyugdíjminimumot, megduplázná a családi pótlékot, és új vagyonadót vezetne be a milliárdosok számára a kormány a 2027-es költségvetés tervezete szerint.

A büdzsé a GDP-arányos hiányt a jelenlegi 7,5 százalékról 4,9 százalékra mérsékelné.

A kormány az igazságosság és a fejlődés költségvetéseként mutatta be a 2027-es büdzsét, amely az első olyan költségvetés, amelyet a 2026-ban megválasztott Országgyűlés és az új kabinet teljes egészében maga állított össze.

A tervek szerint 2027-ben a jelenlegi havi 28 500 forintról 120 ezer forintra emelkedne a nyugdíjminimum.

A családi pótlék összege megduplázódna, ami a kormány számításai szerint több mint egymillió családot és 1,7 millió gyermeket érintene.

A legalacsonyabb nyugdíjak, a megváltozott munkaképességűek ellátásai és az időskorúak járadéka szintén emelkedne.

Emellett elindulna a nyugdíjas SZÉP-kártya bevezetésének első üteme, mintegy 2,2 millió nyugdíjas támogatásával.

A minimálbér kétszereséig érvényesülő adócsökkentés a kormány szerint elsősorban az alacsony és közepes keresetűek nettó jövedelmét növelné.

A minimálbéren dolgozók éves szinten mintegy 240 ezer forinttal, vagyis körülbelül 9 százalékkal vihetnének haza többet.

A nyugdíjasok és a családok támogatásai közül megmaradna a 13. havi nyugdíj, valamint a 14. havi nyugdíj már bevezetett egyheti összege.

A rezsivédelem szintén változatlan formában folytatódna.

Új vagyonadó és magasabb vállalati terhek A költségvetés egyik fontos eleme az új vagyonadó bevezetése: az egymilliárd forintot meghaladó vagyonnal rendelkezőknek kellene arányosan hozzájárulniuk a közterhekhez.

A kormány becslése szerint az intézkedés mintegy 15 ezer adózót, a magyar háztartások kevesebb mint egy százalékát érintené.

A nagyvállalatok társasági adója a globális minimumadó szintjéhez igazodna, emellett szűkülnének az adókedvezmények és az adóelkerülési lehetőségek.

Emelkedne az innovációs járulék, a bányajáradék és a vízkészletjárulék is.

Bevezetnék a szén-dioxid-adót, korlátoznák a cégautóadó levonhatóságát, és magasabb terheket rónának a nagy teljesítményű autókra.

Alacsonyabb kulccsal ismét bevezetnék a reklámadót, miközben emelkedne a dohánytermékek, az alkoholtermékek és az egyes népegészségügyi termékek adója.

A kormány az adóintézkedésektől összesen mintegy 930 milliárd forint többletbevételt vár, a munkát terhelő adók csökkentésének figyelembevételével pedig 665 milliárd forintos nettó hiánycsökkentő hatással számol.

Béremelések az állami szférában, kevesebb pénz a közmédiának Az egészségügyi kiadások 510 milliárd forinttal növekednének.

A tervek szerint 15 százalékos bruttó béremelést kapnának az egészségügyi szakdolgozók, a szociális dolgozók, a köznevelésben és a szakképzésben dolgozó nevelő-oktató munkát segítők, valamint a rendvédelem munkatársai.

A közművelődésben dolgozók bére 10 százalékkal emelkedne.

A közszolgáltatásokban dolgozó több mint 600 ezer munkavállaló béremelésére összesen 677 milliárd forintot különítenének el.

Folytatódna a pedagógusok és az igazságszolgáltatásban dolgozók bérrendezése is.

A kiadások visszafogásából a közmédia is részesülne: költségvetési támogatása mintegy 60 milliárd forinttal csökkenne.

A kormány emellett folytatná a korábbi állami szerződések átvilágítását, és felülvizsgálná a drága vagy nem kellően megalapozott állami beruházásokat. 4,9 százalékos hiánycéllal számol a kormány A 2027-es költségvetés 2,4 százalékos gazdasági növekedéssel számol, miután a kabinet várakozásai szerint 2026-ban 1,7 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság.

A beruházások 5,7, az export 4,4, a háztartások fogyasztási kiadásai pedig 4,1 százalékkal növekedhetnek.

Az inflációt három százalék körülire várják.

A kormány a befagyasztott uniós források felszabadítására is épít: a tervek szerint 2027-ben csaknem 930 milliárd forinttal emelkednek az uniós támogatásból megvalósuló fejlesztések kiadásai.

A költségvetés a GDP 4,9 százalékának megfelelő hiánnyal számol, szemben a 2026-ra tervezett 7,5 százalékkal.

A hiány csökkenésének egy része az egyszeri kiadások kieséséből, másik része a tartós bevételnövelő és kiadáscsökkentő intézkedésekből származna.

Az államadósság-ráta a 2026 végére várt 77,5 százalékról 2027-ben 77,2 százalékra csökkenhet.

A kormány hosszabb távú célja, hogy 2030-ra megteremtse az euró bevezetésének gazdasági és költségvetési feltételeit.

A kabinet a költségvetést október végén nyújtja be, azzal indokolva az időzítést, hogy így frissebb gazdasági előrejelzésekre és a tárgyévi költségvetés végrehajtásának részletes adataira támaszkodhat.

The post Benyújtották a költségvetést: indul a nyugdíjas SZÉP-kártya, marad a 13. és 14. havi nyugdíj egyheti összege first appeared on 24.hu .