Meglepő folyamat játszodott le az Antarktiszon 2021 és 2023 között: a kontines keleti részén olyan mértékű jégtömeggyarapodás zajlott, ami átmenetileg lelassította az antarktiszi jégtakaró teljes tömegvesztését.

A különös jelenséget több szakértő is probálta megmagyarázni, most egy magyar kutató, Topál Dániel közreműködésével készült tanulmány választ találhatott a rejtélyre.

A rangos Nature folyóirat címlapjára került kutatás szerint a folyamat hátterében egy több ezer kilométerre fekvő trópusi óceáni térség szokatlanul tartós felmelegedése, és az általa elindított légköri folyamatok álltak – derül ki a HUN-REN közleményéből .

A kirívó melegedést a Csendes-óceán nyugati része és az Indiai-óceán keleti része közötti óceáni régióban, az úgynevezett „ warm pool ” területén figyelték meg, ahol a felszíni hőmérséklet rendszeresen meghaladja a 28 Celsius-fokot.

A térség felmelegedése úgynevezett légköri Rossby-hullámokat indított el, vagyis magas és alacsony nyomású légköri képződmények váltakozó sorozatát, majd magasnyomású anomália kialakulásához vezetett a Kelet-Antarktisz felett.

Ez a szubtrópusi területekről érkező nedvességgel és a helyi topográfiai viszonyokkal együtt megnövekedett csapadékmennyiséget, azaz havazást eredményezett, ezzel növelte a jégtakaró tömegét.

Wang et al. (2026) / HUN-REN A trópusi Csendes-óceán nyugati részének szokatlanul meleg vizei konvekciót (1) és bolygóléptékű légköri hullámokat (Rossby-hullám) váltanak ki (2).

Ezek a Déli-óceán felett váltakozó magas és alacsony nyomású területeket hoznak létre, amelyek becsatornázzák az Indiai-óceánról származó nedvességet úgynevezett légköri folyók (atmospheric rivers) formájában (3), amely fokozott havazást eredményez a Kelet-Antarktiszon (4), ezzel átmenetileg lassítva az antarktiszi jégtömeg csökkenését.

A Kelet-Antarktiszról származó jégmagok és klímamodell-szimulációk elemzése arra utal, hogy ez a két távoli térség éghajlati változásait összekapcsoló jelenség körülbelül tízévente egyszer fordulhat elő.

A jégtakaró tömegének növekedése ezért valószínűleg csak átmeneti.

Topál Dániel szerint ez a felfedezés azért is jelentős, mert segít jobban megérteni azokat a légköri mechanizmusokat, amelyek nemcsak az Antarktiszon, hanem Európában is befolyásolhatják az időjárási eseményeket.

A trópusi változások ujjlenyomatai a légkördinamikán keresztül az északi félteke éghajlati változásaiban is megmutatkoznak, és most azon is dolgozunk, hogy az európai időjárási szélsőségek mechanizmusait pontosabban leírjuk.

A globális éghajlati folyamatok kutatása tehát nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a regionális éghajlati változásokat, mint például az aszályos nyarakat, is megértsük – fogalmazott a kutató.

További magyar vonatkozású tudományos eredményekről alábbi cikkeinkben írtunk: Megtalálták Nyénye, az elveszett középkori magyar település maradványait Magyar kutatóról neveztek el egy új állatfajt Magyarázatot találtak a részecskefizika egyik legnagyobb rejtélyére Olyan kapcsolót találtak, ami leállítja a tumorok növekedését Magyar kutatók dolgoznak a világ legnagyobb digitális fényképezőgépével The post Magyarázatot találtak egy különös antarktiszi jelenségre first appeared on 24.hu .