Több mint hárommilliárd forint tisztára mosásával és 660 millió forintos adócsalással gyanúsítják a koronavírus-járvány idején állami megrendeléseken meggazdagodott céghálózat szereplőit.
A NAV október 27-én több helyszínen razziázott, az ügy egyik irányítóját nemzetközi elfogatóparanccsal keresik.
Az Átlátszó már a járvány alatt és az azt követő években is rendszeresen foglalkozott a lélegeztetőgép-beszerzések körüli milliárdos üzletekkel.
Feltártuk a beszállítók üzleti és személyi kapcsolatait, a hatalmas nyereségeket, az indokolatlanul dráguló beszerzéseket és azt is, hogy a közel 300 milliárd forintért vásárolt készülékek jelentős része használat helyett raktárakban kötött ki.
Összehangolt akciót hajtott végre a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2026. október 27-én Magyarország több pontján és Ausztriában.
A hatóság szerint egy céghálózat a koronavírus-járvány idején lélegeztetőgépek és egészségügyi maszkok állami értékesítéséből többmilliárdos haszonra tett szert, majd fiktív számlákkal és külföldi pénzmozgásokkal próbálta eltitkolni a jövedelmek egy részét.
A NAV közleménye szerint a céghálózat 2020-ban a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal kötött szerződéseket.
Az üzletek keretében 800 lélegeztetőgép és hárommillió egészségügyi maszk érkezett Kínából, amelyekért összesen 15,6 milliárd forintot fizetett a magyar állam.
A nyomozók szerint a társaságok valótlan tartalmú, informatikai szolgáltatásokról kiállított számlákkal csökkentették adófizetési kötelezettségüket.
A haszon egy részét az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett vállalkozáshoz utalták, másik részét pedig Magyarországon készpénzben vették fel.
Az eljárás során 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve vettek zár alá.
Egy férfit Ausztriában fogtak el európai elfogatóparancs alapján, további tizenegy embert gyanúsítottként hallgattak ki, közülük kettőt őrizetbe vettek.
A hatóságok a szervezet egyik feltételezett irányítóját nemzetközi elfogatóparanccsal keresik; a férfi a hatóságok feltételezése szerint Indonéziában tartózkodhat.
A rendőrségi körözés alapján a sajtó Májer Bálintot, a korábban tőzsdén jegyzett OTT-One Nyrt. egykori vezérigazgatóját azonosította a keresett személyként.
Az OTT-One a járvány idején jelentős állami egészségügyieszköz-megrendeléseket kapott, az Átlátszó pedig egy korábbi cikkében már bemutatta a társaság üzleti kapcsolatait.
Az ügynek azonban nem csak az adóelkerülés miatt lehetnek következményei.
A Nemzeti Nyomozó Iroda külön eljárásban, hűtlen kezelés gyanújával vizsgálja a beszerzéseket, különös tekintettel a túlárazásokra és a megvásárolt berendezések alkalmazhatóságára.
Az OTT-One már korábban is felbukkant az Átlátszó kutatásaiban Az OTT-One története különösen érdekes, mert az informatikai profilú, korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalkozás a koronavírus idején vált az egészségügyi eszközök egyik jelentős állami beszállítójává.
Ahogy 2026 júniusában, a hazai kriptovaluta-piac szereplőiről szóló cikkünkben megírtuk , az OTT-One 500 lélegeztetőgép beszerzésére 4,7 milliárd forintos megbízást kapott a Külgazdasági és Külügyminisztériumtól.
A társaság később a külügynek és az Állami Egészségügyi Ellátó Központnak is szállított maszkokat, lélegeztetőgépeket és más eszközöket, összesen több mint 12 milliárd forintért.
A kriptopiacot is leuralta a NER, az új kormány megszüntetné a túlszabályozást A megrendelések hatására a vállalkozás árbevétele jelentősen megugrott, a későbbi működése azonban már korántsem alakult ilyen sikeresen.
A Magyar Nemzeti Bank a megfelelő pénzügyi jelentések hiánya miatt intézkedett a céggel szemben, részvényeit később törölték a tőzsdéről, majd felszámolás indult ellene.
Az OTT-One neve más, a járványhoz kapcsolódó állami üzletekben érintett vállalkozásokkal is összekapcsolódott.
A kínai vakcinák beszerzésének céghátteréről szóló 2021-es cikkünkben bemutattuk, hogy a Pannon Cargo and Sped Trans Kft., amely hatmilliárd forintos megbízást kapott a lélegeztetőgépek üzembe helyezésére, személyi szálon is kapcsolódott az OTT-One-hoz: a Pannon Cargo ügyvezetője és tulajdonosa a beszerzések idején az OTT-One felügyelőbizottságában is helyet foglalt.
Színjáték lehetett a kínai vakcinát beszerző, zavaros hátterű magyar cég tulajdonosváltása Az azeri pénzmosási botrány egyik szereplője is milliárdos megrendeléshez jutott Az Átlátszó már 2020 novemberében beszámolt arról, hogy az azeri pénzmosási botrány egyik magyarországi kulcsszereplője, Hiszem János is jelentős haszonélvezője lett a lélegeztetőgép-beszerzéseknek.
A Hiszemhez köthető vállalkozás 79 millió euró értékben szállíthatott lélegeztetőgépeket és más egészségügyi felszereléseket a magyar külügyminisztériumnak.
Az azeri feketekassza magyarországi kulcsembere tízmilliárdokat szakított a lélegeztetőgép-bizniszen Hiszem János neve nem először került elő nemzetközi pénzmozgásokkal összefüggésben.
Az Átlátszó az OCCRP nemzetközi oknyomozó hálózattal együttműködésben már 2017-ben feltárta, hogy az azeri pénzmosási rendszerhez kapcsolódó offshore vállalkozástól jelentős összegek érkeztek magyarországi bankszámlákra.
A korábbi ügy különösen érdekes volt annak fényében, hogy a járvány alatti magyar állami megrendeléseket olyan közvetítő vállalkozások is megkaphatták, amelyek hátteréről és tényleges tevékenységéről csak korlátozott információk álltak rendelkezésre.
Húszmilliárdos nyereség, majd végelszámolás A járványbeszerzések egyik legfeltűnőbb gazdasági következménye a közvetítő cégek kiugró nyeresége volt.
A Fourcardinal Tanácsadó Kft. például több mint 17 milliárd forintért értékesített ezer kínai lélegeztetőgépet a külügyminisztériumnak, a vállalkozás pedig két év alatt összesen mintegy húszmilliárd forintos profitot realizált.
A Fourcardinal üzleti eredményeiről és későbbi megszüntetéséről 2022 novemberében írtunk részletesen .
A hatalmas nyereséget termelő társaságnál ugyanis végelszámolást kezdeményeztek.
Eddig 390 millió forintot emésztett fel a 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek parkoltatása A vállalkozás tulajdonosi körében a járványbeszerzések idején az SRF Silk Road Zrt. is megjelent.
Utóbbi társaság 2021-ben önmagában nyolcmilliárd forint adózott eredményt ért el.
A Silk Roadhoz és a kínai vakcinákat beszerző Danubia Pharmához kapcsolódó személyi és üzleti összefüggésekkel 2026 júniusában ismét foglalkoztunk .
A koronavírus idején tehát nemcsak a lélegeztetőgépeket forgalmazó cégek árbevétele ugrott meg, hanem több, a beszerzésekben részt vevő vagy azokhoz kapcsolódó társaság nyeresége is.
A kiugró profit és az ezt követő végelszámolás önmagában nem bizonyít törvénysértést.
Az azonban továbbra is közérdekű kérdés, hogy a magyar állam miért ilyen árakon vásárolta meg a berendezéseket, és a közvetítők milyen tényleges szolgáltatást nyújtottak a jelentős haszonért.
Félmilliárddal drágult meg egy korábbi beszerzés Már a járvány első évében találtunk olyan szerződésmódosításokat, amelyek jelentősen megemelték a lélegeztetőgépek eredetileg kialkudott árát. 2020 júliusában írtuk meg , hogy a CECZ Közép-Európai Kft. által szállított, közel kétszáz lélegeztetőgép utólag mintegy félmilliárd forinttal többe került az államnak.
Utólag majdnem félmilliárddal drágultak a koronás liblingbeszerző lélegeztetőgépei Az eredeti beszerzést a Semmelweis Egyetem bonyolította le, a szerződést 2020. március 16-án kötötték meg 3,25 millió eurós értékben.
A CECZ verseny nélküli, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban nyerte el a megbízást.
A koronavírus-járvány idején a sürgősség számos esetben lehetővé tette a szokásos közbeszerzési eljárások mellőzését.
A jogszabályi felhatalmazás azonban önmagában nem jelentett garanciát arra, hogy az állam a lehető legkedvezőbb áron jutott hozzá az eszközökhöz.
Tízmilliárdért vásároltak magyar gyártású gépeket, amikor már tele voltak a raktárak A kínai beszerzések mellett a magyar kormány hazai lélegeztetőgép-gyártási programot is támogatott.
Ennek egyik kiemelt szereplője a holland–izraeli hátterű, Vácott működő Celitron Medical Technologies Kft. lett.
A 2023 februárjában megjelent cikkünkben közérdekű adatigénylések alapján bemutattuk, hogy a külügyminisztérium ezer Panther 5 típusú készüléket rendelt a cégtől, darabonként nettó 29 ezer euróért.
A megrendelés értéke akkori árfolyamon mintegy 10,4 milliárd forint volt.
A készülékeket 2020 októbere és decembere között szállították le, amikor a magyar államnak már több mint 15 ezer, korábban külföldről vásárolt lélegeztetőgépe volt.
Tízmilliárdos hazai lélegeztetőgép-biznisz: akkor kezdték őket szállítani, amikor már 15 ezer kínai gép állt a raktárban A Celitron számára az állami megrendelés milliárdos nyereséget hozott 2020-ban.
A társaság azonban 2021-ben ismét veszteségessé vált, üzemi eredménye mínusz 348 millió forint volt.
A beszerzések részleteit később egy izraeli bírósági ügy is új megvilágításba helyezte. 2023 májusában szivárogtatott iratok és egy tel-avivi bírósági kereset alapján írtuk meg , hogy egy izraeli hátterű kaliforniai vállalkozás és a magyar Celitron közötti üzlet miatt pereskedés kezdődött.
A kereset szerint az amerikai társaság akár hatmilliárd forintot meghaladó nyereséghez is juthatott a magyar állami megrendelésből.
Ez a perben megfogalmazott állítás volt, nem bíróság által megállapított nyereség.
Milliárdos per lett Izraelben abból, hogy kihagyták a tiszteletbeli magyar konzult a magyar lélegeztetőgép-bizniszből A Celitron-szerződés körülményei azt is megmutatták, hogy a lélegeztetőgép-beszerzésekből származó haszon nem feltétlenül annál a cégnél jelentkezett, amellyel a magyar állam közvetlenül szerződött.
A gépek jelentős része soha nem jutott el a kórházakba A beszállítók mellett folyamatosan vizsgáltuk azt is, hogy mi történt a több százmilliárd forintért megvásárolt berendezésekkel.
A magyar kormány 2020-ban mintegy 300 milliárd forintot költött lélegeztetőgépekre.
A mennyiséget a várható járványügyi szükségletekkel indokolták, az egészségügyi szakemberek azonban már a beszerzések idején figyelmeztettek arra, hogy önmagában a gépek száma nem határozza meg az ellátórendszer lélegeztetési kapacitását. 2021 júniusában közérdekű adatigényléssel derítettük ki , hogy az állam által beszerzett készülékek jelentős többsége használat nélkül, raktárakban állt: 13 404 gépet tároltak raktárban, és 3 288 gépet osztottak ki az egészségügyi intézményeknek.
A készülékekből külföldre is jutott.
Megtudtuk, mi lett a 16 ezer lélegeztetőgép sorsa: főként raktárban állnak, de jutott külföldre is A raktározás szintén jelentős közpénzkiadással járt.
Az állam két vállalkozással kötött szerződést az eszközök tárolására: a Waberer’s-Szemerey Logisztika Kft.-vel és a Victoria Ingatlanhasznosító Kft.-vel. 2022 novemberében megírtuk , hogy a raktározás 2020 októberétől számítva addigra mintegy 390 millió forintba került, és a bérleti kiadások továbbra sem csökkentek érdemben.
A beszerzési költségeken túl tehát az államnak a fel nem használt eszközök tárolásáért is folyamatosan fizetnie kellett.
Eddig 390 millió forintot emésztett fel a 300 milliárdért beszerzett lélegeztetőgépek parkoltatása A karbantartási szerződéseket is nehezen adták ki A járvány után az is kérdésessé vált, hogy ki, milyen feltételekkel és mennyiért tartja karban a megvásárolt készülékeket. 2023 augusztusában számoltunk be arról , hogy az Országos Kórházi Főigazgatóság először azt állította, nem rendelkezik a lélegeztetőgépek karbantartásával kapcsolatos adatokkal.
Letagadta a 10 milliárd forintért beszerzett lélegeztetőgépek karbantartására kötött szerződést a kórházi főigazgatóság Hosszas adatigénylési eljárás után azonban megkaptuk a szerződést, amelyből kiderült, hogy egy szombathelyi vállalkozás közbeszerzés nélkül vállalta a Celitron által gyártott gépek kötelező felülvizsgálatát.
A vállalkozás a kínai berendezések ellenőrzésében is részt vett.
Az eszközök alkalmazhatósága, szükséges karbantartása és hosszú távú használhatósága azért is fontos kérdés, mert a járványbeszerzések megítélését nem lehet pusztán a leszállított gépek számából levezetni.
A mostani nyomozásokban éppen ez a szempont került elő ismét: a Nemzeti Nyomozó Iroda vizsgálata a beszerzett berendezések használhatóságára is kiterjed.
Hat évvel később is kérdés, kik és mennyit kerestek a járványbeszerzéseken A lélegeztetőgép-üzletek egyik legfontosabb sajátossága az volt, hogy a rendkívüli járványhelyzetben az állam rövid idő alatt hatalmas összegeket költött el, miközben a beszerzések gazdasági hátteréről csak korlátozott információkat lehetett megszerezni.
Az Átlátszó vizsgálataiból az elmúlt években kiderült, hogy több közvetítő vállalkozás kiugró nyereséghez jutott, egyes beszerzések jelentősen megdrágultak, a gépek jelentős része pedig soha nem került tényleges kórházi felhasználásra.
Az érintett intézmények titkolóztak, a közérdekű adatok megszerzése sokszor hónapokig tartott. 722 milliárd forint közpénzt költött el a kormány a Covid alatt közbeszerzés nélkül A 2026 októberében megindult látványos hatósági akció először eredményezett ilyen nagyságrendű nyilvánosságot kapó pénzügyi nyomozati lépéseket a járványbeszerzések egyik céghálózatával szemben.
A NAV által vizsgált 15,6 milliárd forintos üzlet ugyanakkor csak egy szelete a közel 300 milliárdos állami lélegeztetőgép-beszerzési programnak.
Az összefoglalót és a címlapképet mesterséges intelligencia segítségével készítettük.
Vélemények és hozzászólások
Vitatkozz a témáról kulturáltan. A hozzászólásokra a közösségi irányelveink és az adatvédelmi tájékoztató vonatkozik.