Magyar Péter miniszterelnök augusztus 1-én, pár perccel este hat óra után jelentette be egy Facebook-bejegyzésben , hogy megjelent a rendelet , amely lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról, ha nem hajtják végre az elvárt fogyasztáscsökkentést.

A miniszterelnök emellett megjegyezte, hogy a rendelet augusztus 1-én 19:00-kor hatályba is lép.

Mi szerepel a rendeletben?

A rendelet pontosan meghatározza a hálózati válsághelyzetek különböző fokozatait, valamint a rendszer stabilitásának megőrzése érdekében felállított Krízis Munkabizottság feladatait és összetételét.

Különös figyelmet fordít a nagyfogyasztókra, akiket kritikus időszakban terheléscsökkentésre kötelezhet az átviteli rendszerirányító, miközben korlátozza a szolgáltatók kártérítési felelősségét.

A jogszabály emellett rögzíti az ideiglenes betáplálási jogosultságok szabályait és az alapvető fogyasztók védett körének felülvizsgálati folyamatát.

Az előírások célja a hazai energetikai hálózat ellenálló képességének növelése a piaci bizonytalanságokkal és a nemzetközi üzemzavarokkal szemben.

A villamosenergia-ellátási válsághelyzetnek, illetve az azt megelőző állapotoknak a rendelet szerint az alábbi fokozatai és szintjei léteznek: Válsághelyzet veszélye I. fokozata – Ez az állapot akkor áll fenn, ha az alábbi esetek közül legalább egy teljesül: Olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány lép fel, amely miatt a rendszer maradó teljesítménye a 750 MW és 250 MW közötti sávba csökken.

A földgázszállítási rendszerirányító felhasználói korlátozást rendel el.

A kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 100 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik.

A villamosenergia-rendszer legalább 6 órát meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.

A jelentős zavar 30 napon belül legalább három alkalommal következik be.

Válsághelyzet veszélye II. fokozata – Súlyosabb veszélyt jelentő fokozat, amely akkor áll be, ha az alábbi esetek valamelyike megvalósul: Olyan tartós erőművi vagy import teljesítményhiány jelentkezik, amelynél a rendszer maradó teljesítménye 250 MW vagy az alatti, de még a 0 MW feletti sávba esik.

A földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás több mint 24 órán keresztül fennáll.

A kisfeszültségű közcélú elosztóhálózatra csatlakozó legalább 200 000 felhasználási hely a nagyfeszültségű hálózat üzeme miatt legalább 36 órán át ellátatlanná válik.

A villamosenergia-rendszer legalább 9 órát meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.

A jelentős zavar 30 napon belül legalább öt alkalommal következik be.

Válsághelyzet – Ez a legsúlyosabb szint (krízis), amely a jogszabályi alapértelmezett eseteken túl akkor áll fenn, ha: A villamosenergia-rendszer maradó teljesítménye 0 MW-ra vagy az alá csökken.

A földgázszállítási rendszerirányító által elrendelt felhasználói korlátozás több mint 48 órán keresztül fennáll.

A jelentős zavar 30 napon belül hét alkalommal következik be.

A közcélú hálózatra csatlakozó felhasználási helyek legalább 50%-a ellátatlanná válik.

A villamosenergia-rendszer egy napot meghaladó időtartamban elszakad a szinkronterületi működéstől.

Milyen korlátozások vonatkoznak a nagyfogyasztókra?

A rendelet szerint nagyfogyasztónak a legalább 0,5 MW lekötött teljesítménnyel rendelkező felhasználók minősülnek.

Az ő hálózati villamosenergia-vételezésük korlátozására (azaz a terheléscsökkentésre) két különböző szinten kerülhet sor a krízishelyzet súlyosságától függően: 1.

Terheléscsökkentési javaslat Mikor alkalmazható?

Jelentős zavarral fenyegető helyzetben alkalmazható, tényleges jelentős zavarban, valamint a válsághelyzet veszélyének I. és II. fokozatában.

Hogyan működik?

Az átviteli rendszerirányító közvetlenül vagy a területileg illetékes elosztón keresztül, e-mailben vagy rögzített telefonos értesítés útján javaslatot tesz a fogyasztás csökkentésére.

A fogyasztó kötelezettsége: A nagyfogyasztónak a villamosenergia-ellátás biztonságos fenntartásához fűződő kiemelt közérdekre tekintettel, a tőle elvárható mértékben kell teljesítenie a javaslatot.

Pénzügyi vonzat: A javaslat teljesítése nem keletkeztet megtérítési igényt a nagyfogyasztó oldalán az esetlegesen bekövetkező vagyoni hátrányokért a rendszerirányítóval vagy a hálózati engedélyessel szemben. 2.

Terheléscsökkentési utasítás Mikor alkalmazható?

Jelentős zavar, a válsághelyzet veszélyének I. vagy II. fokozata, illetve tényleges válsághelyzet esetén az átviteli rendszerirányító kötelező érvényű utasítást adhat a terheléscsökkentésre.

Mértéke: A nagyfogyasztó köteles a vételezést az utasításban meghatározott mértékben csökkenteni.

Azonban a csökkentés alsó határa a berendezéseinek károsodástól való megóvásához elengedhetetlen, minimális működési szint.

Vagyoni hátrányok viselése: Jelentős zavar vagy válsághelyzet veszélye esetén az utasítás teljesítéséből eredő vagyoni hátrányt a nagyfogyasztó maga viseli.

Tényleges válsághelyzet esetén a hálózati engedélyest (ha elvárhatóan járt el) kártalanítási kötelezettség nem terheli.

A kötelezettség megszegésének szankciói: Pénzügyi megtérítési igény (200%-os ár): Ha a fogyasztó nem csökkenti a terhelését az előírt mértékig, a rendszerirányító megtérítési igényt érvényesíthet.

Ennek mértéke a megengedett feletti többlet-vételezés után az adott időszakra vonatkozó átlagos HUPX másnapi negyedórás piaci ár 200%-a.

Ezt a mérlegkör-felelősön keresztül számolják el, a büntetés megfizetéséért pedig a mérlegkör-felelős és a nagyfogyasztó egyetemlegesen felelnek. 2 órás felszólítás és kikapcsolás: Nem megfelelő teljesítés esetén a rendszerirányító – a katasztrófavédelem bevonásával – közvetlenül megkeresi a nagyfogyasztót, és felszólítja, hogy 2 órán belül hajtsa végre az utasítást.

Ha a felszólítás bármilyen okból eredménytelen marad, a rendszerirányító kezdeményezheti a nagyfogyasztó teljes kikapcsolását a villamosenergia-szolgáltatásból a krízishelyzet teljes időtartamára.

Milyen feladatai vannak a Krízis Munkabizottságnak?

A Krízis Munkabizottság (KM) az átviteli rendszerirányító által létrehozott testület, amelynek feladatait és működési kereteit a rendelet az alábbiak szerint határozza meg: Fő feladatok a krízishelyzet során Intézkedések előkészítése: Előkészíti a krízis megelőzésére szolgáló és a krízis idején teendő intézkedéseket.

Javaslattétel a döntéshozóknak: Javaslatot tesz a Kormány és a Hivatal részére a krízis idején a hatáskörükbe tartozó intézkedések meghozatalára.

Nemzeti válságkoordináció: Ellátja az (EU) 2019/941 európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nemzeti válságkoordinátori feladatokat.Kivétel a koordináció alól: A valós időhöz közeli, azonnali beavatkozást igénylő üzemirányítási intézkedések vonatkozásában a nemzeti válságkoordinátori feladatot a KM helyett közvetlenül az átviteli rendszerirányító látja el.

Feladatok a válsághelyzet lezárásakor Összefoglaló jelentés készítése: A válsághelyzet megszűnését követően az átviteli rendszerirányító a KM tagjainak bevonásával készíti el a válságkezelésről szóló összefoglaló jelentést, amelyet megküld a Hivatal részére.

Szervezeti és működési jogkörök A KM maga határozza meg a saját ügyrendjét, szervezetét és az ülésein részt vevő meghívottak körét.

Az üléseket a KM elnöke (az átviteli rendszerirányító vezérigazgatója) hívja össze, akinek az összehívásról előzetesen értesítenie kell a minisztert, a kijelölő hatóság vezetőjét, valamint a Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal elnökét (akik jogosultak jelen lenni és tájékoztatást kérni).

The post Itt a rendelet, amely lehetővé teszi az ipari nagyfogyasztók lekapcsolását az áramellátásról first appeared on 24.hu .