Kissé romlott a hangulat, de kitart az optimizmus a magyar gazdaságban – így foglalható össze a K&H hétfőn bemutatott nagyvállalati növekedési indexe.

A mutató a választás után, az idei második negyedévben csaknem öt év után ugrott pozitív tartományba, az akkori 17-es szint most 10-re csökkent, de ez is a 2020 óta mért második legjobb adat – az Orbán-rendszer utolsó bő öt évében egyszer volt pluszban, 2020 harmadik negyedévében 5-ös szinten állt.

Tavaly a nagyvállalatok voltak a legpesszimistábbak, ez mostanra az ellenkezőjére fordult – mondta az adatokat ismertetve Bodor Tibor, a bank vállalati üzletágának vezetője.

A szeptember első két hetében felvett felmérésük adatai szerint a vállalatok által megnevezett három legfontosabb, a gazdálkodást befolyásoló tényező az árfolyamváltozás, a beszállítói árak és a hazai vevők – mindez azért figyelemreméltó, mert az előző negyedévben még kiugróan magas értéke volt a kormányzati gazdaságpolitikával összefüggő várakozásoknak, most viszont ez már csak a negyedik legfontosabb tényező.

A kutatásban részt vett cégek 25-39 százaléka az árbevétele növekedésére számít – minél nagyobbak árbevétel alapján, annál bizakodóbbak –, míg makrogazdasági körülmények, mutatók javulását a teljes minta 64 százaléka várja egyéves, 79 százaléka hároméves időtávlatban, ez utóbbi mutató még az előző negyedévesnél is jobb.

Bodor Tibor szerint ugyanakkor a beruházási szándékban és a hiteligényekben nincs jelentős változás, vagyis nem nőtt a beruházási hajlandóság – ez a mutató évek óta folyamatos visszaesésben van.

Bár a gazdasági növekedés gyorsulása látszik, és várható az év hátralévő részében, illetve a következő éveiben, nem történt meg a nagyon várt beruházási fordulat, ezt emelte ki Németh Dávid, a bank vezetője elemzője.

Ez talán 2027-ben jöhet el, jelentős részben abból eredően, hogy ismét jönnek az országban európai uniós források.

A GDP azonban az elmúlt évek stagnálása után így is emelkedni kezd: a bank erre az évre 1,7 százalékos gazdasági növekedést vár, míg jövőre 2,4 százalékosat, 2028-ra 2,8 százalékosat.

A vállalati digitalizáció lehet az egyik olyan terület, ami segítheti a bővülést, ez ugyanis olyan terület, ahol a legnagyobb cégeket leszámítva a magyar vállalkozások nagyon le vannak maradva az uniós társaiktól.

A beruházási ráta olyan alacsonyan van, hogy már azt a szintet karcolja, amikor az amortizációt sem pótolja vissza, mondta Németh Dávid.

A világgazdasági körülmények továbbra sem kedvezőek, az energiaárak tartósan magasan maradhatnak, az olajipari alapanyagok és üzemanyagárak arra a szintre emelkedtek, ahol az orosz-ukrán háború kirobbanásakor voltak.

A bank szerint az olajár 2027-re is a 80-110 dolláros tartományba ragad be.

Ez az ár előbb-utóbb be fog épülni a szállítmányozási árakba, ami lassítja a gazdaságot, és meg fog jelenni az inflációs mutatókban.

A magyar gazdaságnak komoly terhet jelent a túl gyors béremelés.

A bérek nagyon mennek fel, miközben a profit kevéssé tud nőni, ez egy idő után nem lesz fenntartható – mondta az elemző, és mutatott egy ábrát a bérdinamika és a termelékenységnövekedés alakulásáról.

Ez a két index, amiknek az egyensúlyi állapotban nagyjából azonosnak kellene lenniük, így alakult 2020-2025 között a régió országaiban.

Vagyis csak a magyar gazdaság az, ahol a termelékenységet jócskán meghaladóan emelkedtek a bérköltségek (míg a cseh gazdaságban pont ellentétes irányú folyamat játszódott le).

Az elemző arról is beszélt, hogy a forint mostanra túlértékelt lett, ami rontja az exportőrök piaci helyzetét.

Ugyanakkor a K&H szerint idén további kamatcsökkentés nem várható, jövőre viszont igen, 2027 végére akár 4,5-4,75 százalék is lehet az alapkamat.

Ez attól is függ, milyen lesz a jövő évi államháztartási terv, amit októberben mutatnak be – ha a költségvetési törvényben 5 százalék körüli deficittel számol a PM, az megágyazhat a további kamatcsökkentésnek. ]]>