Török Gábor is reagált a közösségi oldalán arra a fejleményre, hogy az ÁBLT elismerte: informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve a november 4-én elstartolt, ügynökaktákat tartalmazó adatbázisban.

Török a hiba kapcsán úgy foglamazott: a múlt megismerése alapvető érdek, de a nyilvánosságra hozatalánál elkövetett technikai és szakmai hibák a társadalmi bizalmat rombolják le.

A politikai elemző csütörtökön közzétett bejegyzésében arra reagált, hogy az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) technikai hibára hivatkozva kért elnézést, miután Lezsák Sándor volt fideszes országgyűlési képviselő neve tévesen jelent meg a hálózati személyek között.

Mindig azt gondoltam, hogy ha többet tudunk a múltról, jobban fogjuk érteni: azaz legyen minden nyilvános és kutatható.

De nagyon nem mindegy, hogyan történik a nyilvánosságra hozatal.

A kapkodás, a félmunka, az adagolás és különösen a hiba képes minden megölni.

Különösen a legfontosabbat: a bizalmat – fogalmazott bejegyzésében az elemző.

Az ÁBTL csütörtök reggeli közleménye szerint a nyitottaktak.hu adatbázisában informatikai hiba miatt jelent meg Lezsák Sándor neve, aki a valóságban nem hálózati személyként, hanem megfigyeltként szerepel a mágnesszalagokon.

Az intézmény megkezdte az érintett adatbázisrész felülvizsgálatát.

Az MDF alapítója a hiba kiderülése előtt kikérte magának a kommunista ügynöki múltat, és jogi lépéseket helyezett kilátásba azokkal szemben, akik ezt terjesztik.

A hivatalos adatbázist szerda délelőtt aktiválták, az eseményen Magyar Péter miniszterelnök is sajtótájékoztatót tartott.

A most közzétett felület mintegy 60 ezer nevet tartalmaz.

Az eddig nyilvánosságra hozott dokumentumokban több ismert közéleti szereplő neve is feltűnik, többek között: Nógrádi György fideszes elemző, Patyi Miklós alkotmánybíró, Szita Károly kaposvári fideszes polgármester.

Előkerült továbbá Surányi György volt jegybankelnök neve is, aki a 24.hu-nak nyilatkozva mondta, el megdöbbenve értesült a fejleményekről, és elmesélte, hogyan akarták beszervezni 1986 nyarán.

Cseh Gergő Bendegúz , az ÁBTL főigazgatója már a dokumentumok közzététele előtt arra figyelmeztetett , hogy az állambiztonsági iratokat repedezett forráskritikával kell kezelni, mivel az ügynökakták nem mindig felelnek meg maradéktalanul a valóságnak.

Kapcsolódó Az első Orbán-kormányban lehetett a legtöbb érintett – régi és új nevek bukkantak föl a most megnyílt ügynökaktákban 36 évvel a rendszerváltás után megnyíltak az ügynökakták.

Bár a korábbi szt-tiszt, Medgyessy Péter nem szerepel az adatbázisban, több kormánytag igen, ahogy egyházi vezetők is.

The post Török Gábor az ügynökaktákról: A kapkodás képes megölni a bizalmat first appeared on 24.hu .