Az elmúlt két évben robbanásszerűen terjedt Magyarországon, az aranyszínű sárgaság , a szőlő egyik legpusztítóbb betegsége, mára a hazai borvidékek szinte mindegyikét elérte.

A fertőzésre nincs orvosság, a beteg tőkéket ki kell vágni.

Ám három hazai kutatóintézet most kidolgozott egy programot, amellyel gátolható lehet a terjedése.

Az aranyszínű sárgaság jellegzetes tüneteiről kapta a nevét: a lombozat nyáron hirtelen besárgul vagy bevörösödik, a levelek szélei begöngyölődnek, a fürtök elszáradnak, a vessző nem érik be rendesen.

A tünetek mögött egy apró, baktériumszerű kórokozó, a Candidatus Phytoplasma vitis nevű fitoplazma áll, amelyet egy Amerikából behurcolt, Magyarországon először 2006-ban észlelt amerikai szőlőkabóca terjeszt.

A szakértők szerint a betegség teljes felszámolása már nem reális cél, a terjedés lassítása és a károk mérséklése azonban még elérhető.

A HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont és az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársai szerint ennek érdekében három, egymásra épülő feladatot kellene végrehajtani: a gyors diagnosztikát és a betegség terjesztőinek pontosabb monitoringját; a fertőzési források, terjedési láncok és kockázatok feltárását; valamint olyan védekezési eljárások fejlesztését, amelyek csökkentik a kabóca egyedszámát, illetve a környezetterhelést.

A gyors diagnosztikát a kutatók egy, akár a szőlőben helyben is elvégezhető genetikai előszűrési protokoll fejlesztésével segítenék, amely néhány órán belül, a növényi DNS kivonása nélkül is meg tudná különböztetni az aranyszínű sárgaságot egy hasonló tüneteket okozó, de veszélytelenebb rokon betegségtől.

Ez jelentősen felgyorsítaná a döntéshozatalt a jelenlegi, hetekig elhúzódó laboratóriumi vizsgálatokhoz képest.

A terjedési láncok feltárásához a gazdálkodók, a hatóságok és a különböző adatbázisok bevonásával készült elterjedési térképeket, kockázatbecsléseket, ökológiai és járványmatematikai modelleket hoznának létre.

A kabócák egyedszámának csökkentésének egyik sarokköve a rovarok hatákony irtása.

Ám a kabócák elpusztítása önmagában nem elég, ha közben még van idejük továbbfertőzni a szomszédos tőkéket.

A szakértők ezért egy különleges, a rovarok táplálkozását aprólékosan rögzítő módszerrel azt is vizsgálnák, hogy a jelenleg engedélyezett rovarölő szerek milyen gyorsan állítják meg a kórokozó továbbadását.

A kutatók szerint jelenlegi járványt megállítani már nem lehet, de megfelelő háttértudás mellett kezelni még igen.

Fent ismertetett programjuk pedig akár a jövőben várhatóan megjelenő további, kabócák által terjesztett növényi kórokozók ellen is bevethető lehet majd.

Kapcsolódó Így tarolja le az aranyszínű sárgaság a hazai szőlőket Az aranyszínű sárgaság idén látványos pusztítást vitt végbe a hazai borvidékeken, a betegséggel szembeni védekezés rendkívül nehéz.

The post A szakértők szerint így lehetne fellépni a magyar szőlőt pusztító betegség ellen first appeared on 24.hu .