A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ tájékoztatója szerint Magyarországon évente mintegy nyolcezer új rosszindulatú emlődaganatos megbetegedést tartanak nyilván.² Kockázati tényezőnek minősül minden, ami növeli a betegség kialakulásának esélyét.

Van néhány dolog, például az alkoholfogyasztás, amin lehet változtatni.

De a kockázati tényezők közé tartoznak olyan dolgok is, amelyekkel együtt kell élni, ilyen például a genetika, az életkor előrehaladása és a családi kórtörténet.³ A WHO megállapítása mögött egy fontos szemléletbeli alapvetés áll: a mellrák kockázata nem mindig magyarázható egyetlen jól azonosítható tényezővel.

A National Cancer Institute (NCI) szerint a kockázati tényezők megléte nem jelent automatikus betegséget, és fordítva: sok emlőrákos esetben nem mutatható ki ismert kockázati faktor.³ Ezért a „nálunk nem volt” , „fiatal vagyok” , vagy „egészségesen élek” típusú gondolatok hamis biztonságérzetet kelthetnek, hiszen önmagukban nem biztosítanak védettséget.

Astrazeneca Prof.

Dank Magdolna, az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója Prof.

Dank Magdolna , az Országos Onkológiai Intézet főigazgatója a minap egy kerekasztal beszélgetésen arról mesélt, a diagnózis után sokan azt kérdezik, mit rontottak el.

Az emlőrákot nem lehet megelőzni, de megfelelő életmóddal lehet tenni az egészségért – mondta .

A fiatalabbak is lehetnek érintettek A 20–44 éves korosztályban is előfordulhat emlőrák – az Európai Rákinformációs Rendszer (ECIS) 2022-es becslései szerint az Unióban az újonnan diagnosztizált emlőrákos nők 11%-a ebből a korcsoportból kerül ki.⁴ Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai is azt mutatják, hogy a fiatalabb korosztály érintett, az újonnan diagnosztizáltak 10,5%-a ugyanis 45 év alatti.5 Az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérésben a válaszadók mindössze 57%-a tudta, hogy a mellrák fiataloknál is előfordulhat.⁶ Különböző lépések életkor és élethelyzet szerint A tudatosság és a korai felismerés nagyon fontos, de ezeket nem egyetlen tevékenységre szűkíti a modern szemléletet.

A következő lépés nem minden esetben ugyanolyan, hiszen másról beszélünk egy tünetmentes, egy éppen elváltozást észlelő, vagy egy már kezelés alatt álló személy esetében.

Fiatalabb korban különösen fontos: hogy ismerjük a saját testünk és mellünk megszokott állapotát, és ha változást észlelünk, ne várakozzunk indokolatlanul, hanem forduljunk orvoshoz.

Éljünk a népegészségügyi emlőszűrésen való részvétel lehetőségével, a 45–65 éves, tünetmentes nőket kétévente hívják be ilyen vizsgálatra.² Viszont fontos, hogy 65 év felett és 45 éves kor alatt is törekedjünk a ‘mell-tudatosságra’.

Egy hazai tanulmány szerint a szűréssel felfedezett betegeknél a kezelés kezdetén ritkábban fordult elő, hogy a daganat már a test távolabbi részeire is átterjedt, és a kilátásaik is jobbak lehetnek, mint azoknál, akiknél a betegséget nem szűrés során fedezték fel.⁷ Bár az önvizsgálat nem helyettesíti a mammográfiát, mégis nagyon fontos: az AstraZeneca megbízásából 2025-ben készült reprezentatív felmérésben a 39 év alatti kitöltők mindössze 52%-a értett egyet azzal, hogy a rendszeres mell-önvizsgálat fontos szerepet játszhat a korai felismerésben.

Ebben a korcsoportban minden ötödik megkérdezett (21%) nő válaszolta, hogy végez rendszeresen önvizsgálatot.⁶ Tóth Krisztina , az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke szerint ebben az edukációnak is kulcsszerepe van : A betegek jó része egészségtudatos, de a társadalom másik része kevésbé – őket kell edukálni.

Egyértelmű, hogy már a középiskolában is oktatni kell.

A szűrés jelentőségét hazai adatok is alátámasztják.

Egy friss, NEAK-adatokon alapuló vizsgálatban a szűréssel felfedezett eseteknél a kezelés kezdetén ismert szervi áttét aránya 3,7% volt, míg a két éven belül nem szűrt csoportban ennek közel négyszerese (14,4%).

Az egy- és hároméves halálozás szintén alacsonyabb volt a szűréssel diagnosztizált betegek körében. ⁸ Tóth Krisztina, az Egészség Hídja Összefogás az Egészségért, a Mellrák Ellen Egyesület alelnöke Cselekvés, de mikor?

Bármilyen magas is a lakosság tudásszintje, a gyakorlati lépések gyakran késnek vagy elmaradnak.

Ennek pszichológiai és társadalmi okai is lehetnek: a halogatás mögött állhat félelem (mert „Mi lesz, ha találnak valamit?” ), időhiány, a vizsgálattal járó kellemetlenségtől való tartás, a bizonytalanság, illetve az a gondolat, hogy „velem ez nem történhet meg” .

AstraZeneca Az október a mellrák elleni küzdelem hónapja, ennek alkalmából a közelmúltban szakértők és érintettek vettek részt egy kerekaszatlbeszélgetésen.

A korai felismeréshez az egyéni motiváción túl a család, a párkapcsolat, a baráti kör és a közösség is hozzájárulhat: megkönnyíthetik a következő lépés megtételét.

A korai felismerésnek és az orvostudomány fejlődésének köszönhetően ma már egyre több beteg él hosszabb ideig együtt a betegséggel, ezt támasztja alá egy 2011–2020 közötti időszakot vizsgáló tanulmány statisztikája is.⁸ Az előrehaladott betegséggel élők támogatása szintén közös felelősségünk.

Egy beszélgetés is lehet segítség Az egészségügyi ellátórendszer mellett a családnak és a közösségeknek is fontos szerepük van.

Az AstraZeneca felmérése szerint a nők 36%-a az orvosa mellett elsősorban családtagjaival vagy házastársával beszéli meg a mellrákkal kapcsolatos gondolatait.⁶ A következő lépés mindenkinek más lehet: ismerjük meg és rendszeresen ellenőrizzük mellünk megszokott állapotát, a szűrési korcsoportban éljünk a szervezett szűrés lehetőségével, panasz esetén pedig forduljunk orvoshoz.

Dank Magdolna szavaival élve: Az ember legyen önző!

És az odafigyelést saját magáért tegye meg!

És ne csupán magunkra gondoljunk: egy beszélgetéssel másokat is segíthetünk a következő lépés megtételében.

Készült az AstraZeneca támogatásával.

HU-13267 Lezárás dátuma: 2026.10.19.

Hivatkozások: 1/ World Health Organization (WHO): Breast cancer.

Fact sheet, 3 July 2026. https://www.who.int/news-room/fact-sheets/detail/breast-cancer 2/ Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ / hazai népegészségügyi emlőszűrés: 45–65 éves, tünetmentes nők kétévenkénti meghívása. https://nngyk.gov.hu/hu/nepegeszsegugyi-celu-szuresi-koordinacios-osztaly/emloszures.html 3/ National Cancer Institute: Breast Cancer Causes and Risk Factors. https://www.cancer.gov/types/breast/causes-risk-factors 4/ European Cancer Information System (ECIS), JRC–IARC: Breast cancer in the EU, 2022 estimates.

Age differences: women aged 20–44 = 11.1% of estimated incident cases. https://ecis.jrc.ec.europa.eu/sites/default/files/2024-01/jrc_Breast_cancer_2022_Oct_2023.pdf 5/ Nemzeti Rákregiszter (https://stat.nrr.hu/).

Frissítve: 2026. január. 6/ AstraZeneca megbízásából készült reprezentatív felmérés, 1000 fő, 18+ magyar lakosság; adatgyűjtés: 2025.09.15–19. (Pulzus Kutatás). 7/ Belicza É. és mtsai: A hazai mammográfiás szűrőprogram eredményessége.

Orvosi Hetilap, 2025;166(43):1689–1705.

DOI: 10.1556/650.2025.33400. 8/ Darida M. et al.: Improvement in breast cancer survival across molecular subtypes in Hungary between 2011 and 2020: a nationwide, retrospective study.

Frontiers in Oncology, 31 March 2025.

The post Beszélgessünk a mellrákról first appeared on 24.hu .