„A terhemre rótt bűncselekményt nem követtem el, a pályázati kiírás valamennyi feltételét teljesítettem, a projekt során büntetőjogi tényállás nem valósult meg” – ezt mondta Filemon Mihály, Nyírmártonfalva volt polgármestere a Debreceni Járásbíróságon szerdán tartott tárgyaláson.

Szerinte mivel fideszes polgármester volt ebben az időszakban, kiemelt figyelem irányult rá, és a sajtóhírek, az ellene folyó „politikai sajtóhadjárat” után indult nyomozás.

Ezzel az úgynevezett „hadjárattal” indokolta, hogy bár szerinte végig mindent szabályosan csinált, nem kért jogorvoslatot közigazgatási eljárásban, amikor 2022 novemberében a Magyar Államkincstár nem teljesítette a kifizetési kérelmét.

A kincstári indoklás akkor úgy szólt: az időközben kitermelt faállomány hiánya miatt a lombkoronaösvény nem teljesíti a funkcióját.

Filemon viszont azt mondta a mostani vallomásában a lombkoronasétány definícióját idézve, hogy a sétánytól az az elvárás: talajszint fölött legyen, általában a fák lombkoronájának magasságában vezessen.

Szerinte ebbe az „általában” kifejezésbe belefér, hogy a látogatók pár hónapig csak a kivágott fák helyét láthatják, és átmenetileg nincs lombkorona a sétány mellett. „Egy erdő attól nem szűnik meg erdőnek lenni, hogy kivágják a fákat” – mondta.

Filemonnak és a II. rendű vádlottnak, H.

J.-nek különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás kísérlete és hamis magánokirat felhasználása vádjával kellett bíróság elé állnia a településnek kétes hírnevet szerző lombkoronasétány ügyében.

A per szeptemberben kezdődött az úgynevezett előkészítő üléssel, de mivel azon egyik vádlott sem ismerte el a bűnösségét , a Debreceni Járásbíróságon ma megkezdődött a tárgyalás.

A vádirat szerint a lombkoronasétányra 63,89 millió forintnyi támogatást ítéltek meg neki úgy, hogy az eljárásban két szabálytalanságot is elkövetett: egyrészt nem felelt meg a támogatási feltételeknek a kérelem benyújtása, mert a kivitelezésre benyújtott ajánlatok között nem volt valódi verseny, másrészt elhallgatta, hogy a sétány megépítésének idejére kivágatta körülötte az erdőt.

Az ügyészség a vádiratban azt állította, hogy Filemon célja a teljes támogatási összeg jogtalan megszerzése volt, valójában nem akarta megvalósítani a beruházást, és valótlanul állította, hogy a létesítmény betölti a funkcióját.

A vádirat szerint a II. rendű vádlott Filemon tevékenységéhez aktív segítséget nyújtott, részt vett a támogatási kérelem előkészítésétől és 2018. januári benyújtásától a csalás minden fázisában.

A lombkoronasétány csak egy elem volt Mostani vallomásában a volt polgármester többször is hangoztatta: szerinte a vádirati tényállás és a vád szerinte megalapozatlan, a beruházást megvalósította, most is működteti.

Erdei kirándulóhely megvalósítására pályázott, többek között erdei játszóterek, kerékpártámaszok, tájékoztató táblák, tűzrakóhelyek, vécék, padok, erdei bútorok kihelyezését vállalta, a projektnek a lombkoronasétány csak egy eleme volt.

Hozzátette azt is, hogy a kivágott erdőt újratelepítette, méghozzá a törvényi kétéves előírással szemben fél éven belül, és 2023 végére a faállomány 4 méter, a múlt év végére már 8 méter magas volt.

Beszélt arról is, hogy az ügyészség állítása, miszerint a közjóléti létesítmény és azon belül a lombkoronaösvény nem teljesíti a funkcióját, nem igaz.

Arról is beszélt, hogy a beruházásról készült egy ÁSZ-jelentés, ám arra az ügyészség nem tért ki, annak megállapítását a vádirat nem tartalmazza.

Vallomását azzal zárta, hogy 2022-ben, amikor az első kifizetési kérelmet benyújtotta, a lombkoronasétány költségeinek megfizetését nem kérte, végül ismét kezdeményezte, hogy tartsanak a helyszínen bejárást, hogy mindenki láthassa: a projekt megvalósult.

Miért nem szólt?

Miért nem jelentette az Irányító Hatóságnak, hogy tarvágás történt, miközben ez a pályázat feltétele volt? – kérdezte a vallomástétel után Lippai Mónika bíró. „Azért nem, mert ez egy folyamat, az erdőnek van egy biológiai körforgása” – mondta Filemon, megismételve, hogy az erdő tarvágott állapotban is erdő.

Később hozzátette, hogy az erdészeti hatóságnak egyébként is bejelentette a dolgot, „hogy a pályázati felhívásnak feltétele volt, azt nem tudtam, hogy ezt külön be kell jelentenem az Irányító Hatóságnak”.

Szerinte ez mondható figyelmetlenségnek, de bűncselekménynek nem.

Filemon 2017-ben nyilatkozott, hogy csereerdősítésre nem kerül sor, idézte fel egy ügyészségi beadvány alapján a bírónő. „Ez egy nagyon fontos dolog, az erdőfelújítás és a csereerdősítés nem ugyanazt jelenti” – mondta Filemon, de Lippai bírónő azzal folytatta: a kérdése arra irányult, hogy ha ennyire részletesen kellett nyilatkoznia az erdő sorsáról, nem érezte-e a tarvágás idején, hogy ezt jeleznie kell.

Filemon erre azt mondta, a megyei erdészeti szakhatóság illetékesét, Sipos Ákost megkérdezte, kivághatja-e a fákat, és azt a választ kapta, hogy igen.

Sipos tanúként beidézést a tárgyalás során kezdeményezte is Filemon védője.

Mikor és hogyan ismerte meg H.

J.-t, a II. rendű vádlottat? – ezt is megkérdezte a bírónő, hiszen a vád szerint a projektet nem előzte meg valódi verseny, mert mindhárom ajánlattevő mögött ugyanaz a vállalkozó állt.

A válasza szerint csak 2021-ben ismerkedtek meg, a projekt menedzselésére pályázati tanácsadóként egy erdőmérnököt kért fel, aki sokáig dolgozott kormányhivatalban, ismerte a jogszabályokat.

Bár nem adott neki szabad kezet, a vádlotttársa ezzel a megbízottjával tartotta a kapcsolatot, nem vele.

Az árajánlatok beszerzése ugyanakkor az ő feladata volt, de a projektet menedzselő tanácsadója segített benne.

Azt elismerte, hogy az árajánlatokkal találkozott ő is, de nem tűnt fel neki, hogy a három függetlennek gondolt ajánlat ne lenne az.

Filemon Mihály vallomástétele után a per a II. rendű vádlott kihallgatásával folytatódik.

Ő szintén tagadja az ellene felhozott vádakat.

Így jutottunk el a mai tárgyalásig A Nyírmártonfalvát 2019-2024 között a Fidesz-KDNP politikusaként vezető – korábban önkormányzati képviselő, majd 2024-ben már független polgármester-jelöltként újrainduló, de csak 32 százalékos támogatottságot elérő – Filemont idén januárban hallgatta ki gyanúsítottként a NAV, majd márciusban emeltek vádat ellene.

Az ügy azonban jóval korábban kezdődött. 2023-ban írta meg az Átlátszó , hogy Filemon 60 millió forintos uniós támogatásból épített egy lombkoronasétányt, aminek az építése közben tarra vágták a körülötte található erdőt.

A hír megjelenése után úgy próbálta megmagyarázni a dolgot, hogy nem volt feltétele a lombkoronasétánynak, hogy erdő, azaz lombok legyenek körülötte.

Az ügy nyilvánosságra kerülése után megfenyegetett egy közmunkás nőt egy facebookos szmájli miatt, majd néhány hét gondolkodás után kitalálta , hogy mivel szerinte őt vérig sértették és lejáratták, minden médiumot beperel, amely beszámolt az ügyről.

Az Átlátszótól követelt is helyreigazítást és bocsánatkérést, de végül el sem ment a tárgyalásra, ahol el is bukta a pert.

Mindeközben az tény, hogy a térségi turizmust fellendítette, illetve a nem egészen kétezer fős települést, ahogy mondani szokás, feltette a térképre.

Az úgynevezett lombkoronasétányt az akkori amerikai nagykövet is saját szemeivel akarta látni – szép látvány, mondta –, illetve az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF is vizsgálatot indított az ügyben.

A támogatást egyébként Filemon erdőtulajdonosként még 2018. január 2-án, tehát még polgármesterré választása előtt igényelte meg.

Egészen pontosan egy lombkoronasétányt is magában foglaló erdei kirándulóhely megépítésére igényelt 64 260 151 forintos, nyolcvan százalékos támogatást a részben hazai, részben uniós forrásokból finanszírozott Vidékfejlesztési Programból a pályázata szerint 80 325 188 forintos beruházásra.

A pályázat bírálata picit lejjebb vitte az összegeket, 79 853 715 forintban állapította meg a projekt értékét, így a 2021. május 21-én kelt támogatási okirattal 63 882 972 forintot ítéltek meg Filemonnak.

A pénzt azonban végül nem kapta meg, mert miután az ellenőrző hatóság észlelte a szabálytalanságot, a támogatás kifizetését megtagadták – ezért van a vádban csalás kísérlete, és nem csalás. ]]>