A kora őszi utazási szezon kellős közepén kapta meg Európa a legrosszabb hírt az energiapiacról: a kontinens repülőtereit kiszolgáló finomítói hálózatok kerozinkészletei hétéves mélypontra süllyedtek.

A negyedik negyedévben kritikus üzemanyaghiány sújthatja a légikikötőket.

Közép- és Kelet-Európa, köztük a belgrádi Nikola Tesla repülőtér már megkongatta a vészharangot, és a dominóhatás pillanatok alatt elérheti a többi repteret.

Járatkimaradások, kényszerű technikai tankolások és drasztikus jegyáremelkedés fenyegeti az európai légiközlekedést.

A nemzetközi energiapiaci elemzések alapján a Reuters hírügynökség arról számolt be, hogy a jelenlegi krízis nem egyetlen elhibázott döntés, hanem egy strukturális folyamat eredménye.

Európa saját finomítói kapacitásai az elmúlt években folyamatosan zsugorodtak.

A környezetvédelmi átállás és a szigorú uniós szabályozások miatt a finomítók egy részét bezárták vagy átalakították, a megmaradt üzemek pedig képtelenek kiszolgálni a világjárvány utáni, rekordmagas szinten ragadt utazási keresletet.

A helyzetet tovább súlyosbítja a geopolitikai helyzet.

Az orosz nyersolaj és a kész finomított termékek európai kitiltása óta a kontinens az ázsiai és közel-keleti importra utalta magát, csakhogy a közel-keleti háború miatt a tartályhajók nem kockáztatnak, így kénytelenek megkerülni Afrikát.

Ez a kerülőút minimum 10-14 nappal meghosszabbítja a szállítási időt, és csillagászati magasságokba emeli a szállítási díjakat.

Bár Dél-Korea az elmúlt hetekben rekordmennyiségű kerozint indított útnak Európa felé, ez a mennyiség csupán tűzoltásra elég, a strukturális hiányt nem képes megállítani.

Belgrád már riasztott, veszélyben Budapest is?

A válság elsőként a sérülékenyebb közép- és kelet-európai régiót érte el.

A belgrádi Nikola Tesla repülőtér üzemeltetői már figyelmeztették a légitársaságokat, hogy az üzemanyag-ellátási láncok akadozása miatt korlátozásokra kényszerülhetnek.

A régió többi fontos csomópontja (Bécs, Prága, Bukarest) egyelőre küzd a helyzettel, de a szakértők szerint egyik reptér sem dőlhet hátra.

Ha ugyanis az egyik légi kikötő bedobja a törölközőt, a légitársaságok a maradék helyeken akarnak majd tankolni.

Amennyiben a finomítók készletszintje a következő hetekben sem emelkedik, a légitársaságoknak drasztikus lépéseket kell tenniük a működésük fenntartásához.

Kénytelenek lesznek alkalmazni például az úgynevezett tankering eljárást.

Ez azt jelenti, hogy a repülőgépek a kiindulási állomásukon (például Londonban vagy Dubajban) annyi extra üzemanyagot vesznek fel, ami a visszaútra is elég, így nem kell a hiánnyal küzdő közép-európai repülőtereken tankolniuk.

Csakhogy a nehezebb gép jóval több kerozint fogyaszt, ami gazdaságtalan és környezetszennyező.

A hosszabb járatoknál pedig be kell iktatni egy extra, nem tervezett technikai leszállást egy olyan repülőtéren, ahol van üzemanyag – ez órákkal növeli meg a menetidőt.

Ha egy repülőtéren teljesen elfogy a kerozin, a gépek egyszerűen nem tudnak felszállni.

Első körben a rövid távú, fapados járatokat törölhetik.

Mivel a kerozin a légitársaságok működési költségének közel 30-40 százalékát teszi ki, a szűkös kínálat miatti áremelkedést azonnal átterhelik a fogyasztókra.

Az őszi városnézések és a téli ünnepi időszak repülőjegyei így rekordáron kelhetnek el.

Azt már eddig is tudni lehetett, hogy az európai dízel- és kerozintartalékok történelmi mélyponton állnak a téli főszezon előtt.

Ha a finomítók tervezett őszi karbantartásai elhúzódnak, vagy az időjárás hirtelen hidegebbre fordul – ami a lakossági fűtőolaj-keresletet is megdobja –, Európa légiközlekedése könnyen megbénulhat. (MNO)