A tartós hőség és a vízhiány következtében mintegy 150 tonna hal pusztult el a rétimajori és rétszilasi halastavakban – derül ki az Aranyponty Halászati Zrt. közleményéből.

A vállalat szerint közvetlen állományveszteség értéke megközelíti a 165 millió forintot, a kár azonban nemcsak gazdasági: Magyarország egyik legjelentősebb, gazdálkodással fenntartott vizes élőhelyrendszere veszélybe került.

A cég azt írja, a tavak vízszintje a rendkívül száraz időjárás, a tartós hőség és az elégtelen vízellátás miatt kritikusan lecsökkent.

Emiatt egyes tavakban teljes vagy részleges halpusztulás következett be.

A rétimajori halastavak hat–nyolc hete érdemi vízpótlás nélkül maradtak.

Eközben ugyanennek a vízrendszernek a felső szakaszán – csökkentett vízmennyiséggel ugyan, de – továbbra is zajlik az öntözéses növénytermesztés, ami miatt a lejjebb fekvő halastavakhoz már nem jut el a halállomány fenntartásához szükséges vízmennyiség.

A válság azonban nem kizárólag Rétimajort érinti.

Magyarország mintegy 27 ezer hektárnyi működő halastóterülettel rendelkezik.

Ezek jelentős része sekély, párolgásnak kitett, csatornákon keresztül ellátott rendszer, amelynek működése a téli feltöltéstől és a nyári vízpótlástól függ.

Fontos élőhelyek kerültek veszélybe A Rétszilasi-tavak országos jelentőségű természetvédelmi terület, Natura 2000-terület, valamint a Ramsari Egyezmény alapján nemzetközi jelentőségű vizes élőhely.

Természetvédelmi kezelője a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság.

Rétimajorban eddig hozzávetőleg 220 madárfaj jelenlétét dokumentálták, amelyek számára a tavak fontos, nehezen helyettesíthető élőhelyet jelentenek.

Egy, az Európai Bizottság megbízásából készült tanulmány szerint halastavak, illetve a halastavi gazdálkodást egyszerre szolgálja a biodiverzitást, a vízvisszatartást, a klímaalkalmazkodást, a vidéki gazdaságot és a kulturális örökség megőrzését.

A cég szerint ezért a meglévő halastavak víztározó képességének helyreállítása nem kizárólag ágazati támogatás lenne, hanem olyan összehangolt vízgazdálkodási és természetvédelmi befektetés, amelynek haszna az egész társadalomnál jelentkezik.

Úgy vélik, három fontos intézkedésre lenne szükség: 1. a halastavakban élő állatállomány életben tartásához szükséges minimális vízigény tényleges figyelembevételére rendkívüli vízhiány idején, 2. a meglévő halastavak rekonstrukciójának, kotrásának, valamint a vízvisszatartási és vízpótlási kapacitások fejlesztésének támogatására, 3. illetve a halgazdaságokra alkalmazható biztosítási, kárenyhítési és ökoszisztéma-szolgáltatási kompenzációs rendszer kialakítására.

Magyarországon az egyre intenzívebb és hosszabb aszályos időszakok hosszú évek óta súlyos problémát jelentenek.

A szakértők ugyan régóta kongatják a vészharangot , az előző kormányok mégsem hajtottak végre olyan érdemi intézkedéseket, amelyek a vízhiány enyhítését célozták volna.

Gajdos László élő környezetért felelős miniszter most azt ígéri, hogy a jövőben ez máshogy lesz.

A vele készült interjúnk, illetve további cikkeink a magyarországi vízhiánnyal kapcsolatban alább olvashatók: Gajdos László: A kormány lelkiismerete akarok lenni „A fák azt üzenik: baj van” – már erdeink sem bírják a hőséget és szárazságot Ezermilliárd forintból lehetne elkezdeni az ország vízpótlását „Nem akarom, hogy a hazámból sivatag legyen” – szegedi civilek fogtak össze a kiszáradó Alföldért Nem az a legnagyobb baj a Balatonnal, hogy kevés benne a víz „Ami most zajlik az országban az katasztrófa.

Sírni tudnék” – szakértők sürgetik a vízhiány elleni összefogást Eltűnnek Magyarország ívóvízkészletei, így menthetnénk meg magunkat a kiszáradástól The post 150 tonna hal pusztult el Rétimajoron a hőség és a vízhiány miatt first appeared on 24.hu .