A török fenyegetés erősödésével már a 14. század végén megjelent a déli határvidék tartós megerősítésének igénye.

Ebből nőtt ki az első magyar végvárrendszer, amely Mohács előestéjéig meghatározó szerepet játszott a Magyar Királyság védelmében.

A várak feladata nem az volt, hogy minden támadást önmagukban megállítsanak.

Akkor is betöltötték szerepüket, ha ostromra kényszerítették és feltartóztatták az ellenséget addig, amíg a felmentő sereg megérkezhetett.

Erre különösen nagy szükség volt, mert az oszmán hadjáratok előkészítése és a magyar mozgósítás üteme között egyre nagyobb különbség alakult ki.

Cikksorozatunk harmadik részében azt mutatjuk be, hogyan épült ki és működött a déli végvárrendszer, majd miként rendítette meg Nándorfehérvár 1521-es elvesztése az ország védelmét Mohács előtt.