Éles hangú nyílt levélben fordult Gajdos László élő környezetért felelős miniszterhez az Országos Erdészeti Egyesület (OEE), miután a tárcavezető az ATV Egyenes Beszéd című műsorának november 11-i adásában kijelentette, hogy az elmúlt 16, 30, sőt száz évben „ész nélkül vágtuk ki az erdőket Magyarországon”.

Az 1866 óta működő szakmai szervezet szerint a miniszter kijelentése hamis képet fest a magyar erdőgazdálkodás elmúlt évszázadáról, és számos erdészt személyesen is megbántott.

Az egyesület közölte, hogy a televíziós interjú után sok tagjuk és szakmabeli kereste meg őket azzal a kérdéssel, reagálnak-e a miniszter szavaira.

A szervezet végül úgy döntött, hogy nyílt levélben, konkrét adatokkal cáfolja Gajdos állítását.

Az Országos Erdészeti Egyesület szerint a miniszter kijelentésének éppen az ellenkezőjét mutatják a hazai erdőgazdálkodás adatai.

Mint írták, Magyarország erdőterülete 1921-ben még 1,1 millió hektár volt, 2024-re azonban 1,96 millió hektárra növekedett.

Ez közel 80 százalékos gyarapodást jelent.

A szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a hazai erdőkben található faállomány mennyisége ma már meghaladja a 400 millió köbmétert, ami több mint másfélszerese a negyven évvel ezelőttinek.

Az egyesület adatai szerint 2000 óta a fakitermelés minden évben az éves növedék kétharmada alatt maradt, 2025-ben pedig annak mindössze 58 százalékát tette ki.

Ráadásul a száz évnél idősebb erdők területe az elmúlt két évtizedben megduplázódott: 71 ezer hektárról 140 ezer hektárra emelkedett.

Az erdészek szerint ezek az adatok egyértelműen cáfolják azt a képet, amelyet Gajdos László felvázolt.

A szakmai szervezet emlékeztetett arra is, hogy a trianoni békeszerződés után Magyarország évtizedeken át tűzifaimportra szorult, és csak az 1970-es évek elején vált önellátóvá ezen a területen.

Az erdőterület növekedése szerintük nem magától következett be: erdészek és erdőtulajdonosok nemzedékei telepítették, nevelték és gondozták a magyar erdőket.

Az egyesület hangsúlyozta, hogy a magyar erdőgazdálkodás történetében számos olyan szakember dolgozott, aki nemcsak az erdők gyarapításáért, hanem a természetvédelem fejlődéséért is sokat tett.

Példaként említették Kaán Károly erdőmérnököt, aki a trianoni békeszerződés után meghirdette az Alföld fásításának programját, és akinek szakmai elképzeléseire az 1935-ös, erdőkről és természetvédelemről szóló törvény is épült.

Felidézték Roth Gyula soproni professzor munkásságát is, aki már 1936-ban a folyamatos erdőborítást biztosító gazdálkodási módszerekkel kísérletezett.

Ez éppen annak a szemléletnek az előfutára volt, amelyet Gajdos László is előnyben részesítene.

A szakmai szervezet ugyanakkor nem vitatja, hogy a magyar erdőgazdálkodásban változtatásokra van szükség.

Mint hangsúlyozták, korábbi közleményükben maguk is elismerték a kritikák egy részének jogosságát.

Szerintük azonban különbséget kell tenni a szakmai reformok szükségességének elismerése és az elmúlt évszázad erdészeti munkájának általános elítélése között.

Az Országos Erdészeti Egyesület azt is kifogásolta, hogy Gajdos László televíziós interjújában a civil természetvédő szervezetekkel való együttműködés fontosságáról beszélt, az erdészeket azonban nem említette partnerként.

Pedig a miniszter augusztusban, az egyesület 156. vándorgyűlésén még arról beszélt, hogy az erdők ügyében nem lehet tartós eredményt elérni az erdészek nélkül.

A szervezet most arra kéri a tárcavezetőt, hogy a gyakorlatban is tartsa magát ehhez az állásponthoz.

Az egyesület szerint az erdőgazdálkodás átalakítása nem történhet egyik napról a másikra.

A folyamatot egy tartályhajó megfordításához hasonlították: a kormányt gyorsan el lehet fordítani, a hajó azonban csak lassan változtat irányt.

Az erdészek ugyanakkor több kérdésben egyetértenek a miniszterrel.

Támogatják például a fával fűtő családok biztonságos ellátását, a hazai faipar működésének biztosítását, az erdőtelepítéseket, valamint az erőművi faégetés felülvizsgálatát.

A szervezet két konkrét kérést fogalmazott meg: a kormány a természetvédő civilek mellett az erdészeti szakma álláspontját is vegye figyelembe a döntéseknél, továbbá Gajdos László személyesen is egyeztessen az egyesület képviselőivel.

Ehhez akár egy félnapos erdei sétát is felajánlottak a miniszternek, amelyen bemutatnák, hogyan dolgoznak az erdészek, és miért igényelnek évtizedeket bizonyos erdőgazdálkodási változtatások.