Ligeti Miklós , a Transparency International magyarországi jogi igazgatója úgy fogalmazott, jelenleg egy „foglyul ejtett Alkotmánybírósággal” állnak szemben, amely sok esetben nem jogállami irányban, gyenge érvanyaggal, nem az elesettek oldalán állva működött. „Vissza kell adni a testület méltóságát” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ebben ő segíteni tudna, mivel az elmúlt 14 évben tapasztalatot szerzett abban, milyen, amikor a hatalom nem tartja tiszteletben a jogszabályokat.

A bizottság meghallgatta a szintén a Tisza Párt által jelölt Chronowski Nóra egyetemi tanárt, alkotmányjogászt, a Magyar Tudományos Akadémia doktorát is.

Chronowski arról beszélt: alkotmánybíróként ő egy törvény megsemmisítését a sikeres alkotmányos átalakulás bizonyítékának, és nem kudarcnak tekintené.

Chronowski az alkotmányosság legfőbb értékének a demokratikus jogállamot és az emberi méltóságot nevezte, amelyek mentén értelmezni kell szerinte az alkotmányt.

Egy bíró számára nincs felemelőbb és megtisztelőbb feladat annál, mint hogy a Sólyom László rendszerváltó Alkotmánybírósága által megteremtett magyar alkotmányosság joggyakorlatát újraélesztheti – ezt pedig a szintén a Tisza Párt által jelölt Kovács András György mondta a meghallgatásán.

Kovács András György szerint az Alkotmánybíróság a Sólyom-féle joggyakorlatot továbbfejlesztheti annak érdekében, hogy egy hosszú távon is működő, konszolidált, demokratikus jogállam legyen Magyarországon.

Az Alkotmánybíróság iránti bizalom visszaállításában a hiteles és független tagokat tartja a legfontosabbnak Orosz Árpád Gábor, a Tisza Párt negyedik jelöltje.

Orosz elmondta, azt vallja, hogy mindig a törvény betűje mögé kell nézni, „lelket kell lehelni” a szavakba, ugyanakkor tisztán kell látni a kereteket, senki sem lehet önkényes jogfejlesztő.