Miután a Fidesz és a KDNP is kritizálta Baka Andrást a tatai sortűzper miatt (erről bővebben itt és itt), megszólalt a Tisza képviselője.

Sopov Ildikó Éva azt írta: Baka András köztársasági elnökké jelölése óta a Fidesz folyamatos bírálatokkal illeti a megválasztott államfőt, rendszeresen felemlegetve az 1956-os tatai sortűz ügyét és annak Baka András korábbi bírói tevékenységével kapcsolatos vonatkozásait.

Sem tataiként, sem pedig országgyűlési képviselőként nem tudok amellett szó nélkül elmenni, hogy az a párt támadja Baka Andrást, amelynek korábbi kampányfőnöke, Orbán Balázs az első sorban állva adta volna meg magát 1956-ban az elnyomóknak.

Orbán Balázs, aki azóta már a “bűnös város”, Brüsszel vendégszeretetét élvezi EP-képviselőként, mai napig nem rendezte az 1956-hoz való viszonyát.

Beszéljünk az oly sokszor emlegetett perről is, amely az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) előtt folyt.

Baka András 1994-2008 között három ciklusban az Emberi Jogok Európai Bíróságának a tagja volt.

Posztjára 2001-ben a Fidesz kormány jelölte, és a jelöltek közül bíróvá az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése választotta meg.

Itt jegyzem meg, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségére történő megválasztásakor a Fidesz-KDNP előzetesen támogatta a Baka András jelölését, majd a sikeres szavazáson 309 igen és 36 nem szavazatot kapott, ami kétharmados többséget jelentett.

De térjünk vissza Tatára.

A sortűz ügyében az EJEB nem mentette fel Korbely Jánost.

Nem is tehette volna.

Korbely nem vádlottként, hanem kérelmezőként fordult az EJEB-hez a magyar állammal szemben.

Baka András valóban a többségi álláspontot képviselte az ügyben.

Azonban a per nem az ’56-os bűnök relativizálásáról szólt, hanem arról, hogy összeegyeztethető volt-e az Emberi Jogok Európai Egyezményének 7. cikkével („nincs büntetés törvény nélkül”), hogy a magyar bíróságok az 1956-os események kapcsán emberiség elleni bűncselekményként ítélték el Korbely Jánost.

A strasbourgi bíróság kifejezetten rögzítette, hogy nem feladata a kérelmező egyéni büntetőjogi felelősségének megállapítása, hanem annak vizsgálata, hogy a cselekmény az elkövetés idején kellően előrelátható módon bűncselekménynek minősült-e a nemzetközi jog alapján.

A Nagykamara 2008-ban arra jutott, hogy sérült az Egyezmény 7. cikke, mert nem bizonyított, hogy a cselekmény 1956-ban előreláthatóan emberiség elleni bűncselekménynek minősült volna.

Ezért Strasbourg nem „felmentette” Korbelyt, hanem egyezménysértést állapított meg a vele szembeni magyar ítélet nemzetközi jogi minősítésével kapcsolatban.

Kapcsolódó Baka András egyszerre lehet megosztó és biztonságot nyújtó – szakértőket kérdeztünk arról, egyesítheti-e a nemzetet a Tisza államfőjelöltje Miért lesz könnyű és miért lesz nehéz dolga következő államfőként Baka Andrásnak?

Erre kerestük a választ Galgóczi Eszterrel és Zárug Péter Farkassal.

The post Megjött a Tisza válasza arra, hogy a Fidesz a tatai sortűzper miatt támadja Baka Andrást first appeared on 24.hu .