Ha nem számítjuk azokat az ünnepnapokat, amelyek mindig hétvégére esnek (húsvét és pünkösd vasárnap), és így a legtöbbeknek nem biztosítanak pótlólagos pihenőidőt, Magyarországon évente 11 ünnepnap van, ami kissé kevesebb 27 EU-tagország 11,4 napos átlagánál.

A tagállamok közül a legtöbb országos ünnepnap Romániában (15), valamint Cipruson és Máltán (14) szerepel a naptárban, míg a legkevesebb Hollandiában és Dániában (8), valamint Németországban (9).

Ezeket az értékeket a valóságban növelik olyan, Magyarországon nem létező kedvezmények, mint a területi ünnepnapok vagy a hétvégére eső ünnepnapok szabadnapként történő kiadása.

Szintén ilyen hatásúak a kollektív szerződések, amelyek az EU nyugati tagországaiban sok munkaviszonyt szabályoznak.

A kevés munkaszüneti nappal rendelkező Hollandiában is fontos szerepük van, meghatározzák többek között a munkaszünettel járó ünnepnapokat (ez a holland jog szerint nem automatikus), az ünnepekhez kötődő további időkedvezményeket vagy a szabadságos napok éves számát.

A nemzetállamnál kisebb közösségek ereje: regionális és helyi ünnepnapok Számos tagállamban a központilag meghatározott ünnepnapokat kiegészítik a területi, tartományi vagy települési ünnepek – ez a helyzet mindenekelőtt Németországban, Spanyolországban, Olaszországban és Portugáliában.

Németországban tartományonként 1-4 ünnepnap növeli a 9 állami ünnepnap számát, a legtöbbet, 13-at Bajorország katolikus többségű településein ünneplik (az evangélikusokban ennél eggyel kevesebbet).

A bajorországi Augsburgban az 1648-as vesztfáliai békéhez kapcsolódóan még egy helyi munkaszüneti nap is van, a békeünnep, amivel Augsburg a legtöbb ünnepnappal (14) rendelkező német városnak számít.

A szövetségi tartományok mintegy felében, az ország északi és – Berlin kivételével – keleti részén, ahol a lakosság többsége protestáns, a reformáció napját ünneplik.

Szintén protestáns ünnep a bűnbánati és imanap, ami ugyanakkor csak Szászországban munkaszüneti nap. 1934 és 1995 között egész Németországban az volt, az utóbbi évben azonban a tartományok lemondtak róla a tartós ápolási biztosítás finanszírozási szükséglete miatt.

Kivéve Szászországot, így az ottani munkavállalók a többi tartományhoz képest valamivel magasabb, a munkáltatók pedig alacsonyabb részt fizetnek ebből a járulékból.

Németországban nem csak valláshoz kötődő tartományi ünnepnapok vannak: a nemzetközi nőnap Berlinben 2019, Mecklenburg-Előpomerániában 2023 óta munkaszüneti nap, és szintén újabb keletű ünnep a gyermeknap Türingiában, amit ott nem májusban, hanem szeptember 20-án ünnepelnek.

Spanyolországban a 10 országos munkaszüneti nap mellé legfeljebb 4 tartományi és 2 helyi ünnepnap társulhat, de a szabadnapok éves száma nem haladhatja meg a 14-et.

Az országos ünnepnapok közül 7 mindenképpen szabadnap, 6 esetében ugyanakkor megvan a tartományoknak a lehetőségük, hogy más – regionális – ünnepnapra cseréljék ki őket (ezekből közel két tucatnyi van az idei naptárban).

A vízkeresztet például mind a 19 autonóm közösség megtartotta idén, a húsvét hétfő és december 26. viszont csak tartományi ünnepnapoknak számítanak, amelyek 7, illetve 2 autonóm közösségben munkaszüneti napok.

A fiesztákra is alkalmat adó helyi ünnepnapok általában a városok védőszentjéhez kapcsolódnak – Madridban a város társvédőszentjéhez is.

Olaszországban sok városnak van munkaszünettel járó ünnepnapja, amelyek szintén védőszentekhez kötődnek.

Szardíniában 1993 óta ünnepnap Szardínia napja, ami a szárdok piemonti uralom elleni eredményes fellázadásának állít emléket.

A kontinentális Franciaországban pótlólagos regionális ünnepnapok csak 3 megyében, az 1871 és 1918 között Németországhoz tartozó Elzász-Moselle-ben vannak, ahol nagypéntek és december 26. (Szent István vértanú ünnepe) is munkaszüneti nap.

A térségnek a Németországhoz tartozás több mint száz évvel ezelőtti hagyományaként speciális jogrendje van, ami nemcsak az ünnepnapok számában nyilvánul meg, hanem abban is, hogy – a vallásszabadság biztosítása mellett – az állam és egyház szétválasztása nem valósult meg.

Regionális, önkormányzati ünnepnapokra Magyarországhoz hasonló méretű országok esetében találhatók példák.

Portugáliában az autonóm régiók közül az Azori-szigeteken 1, Madeirán 3 pótlólagos munkaszüneti nap van a kontinentális Portugáliához képest.

A portugál települések túlnyomó többségének saját, munkaszünettel járó ünnepnapja van, amik a város védőszentjéhez vagy történelmi események évfordulóihoz kapcsolódnak.

Belgiumban közösségi napokat tartanak nyilván (a flamand, a francia és a német nyelvű közösség napja), amely az adott közösség intézményeiben, közigazgatásában jelent munkaszüneti napot, a magánszektorban pedig akkor, ha a munkáltató vagy a kollektív szerződés így rendelkezik.

Hasonló a helyzet Ausztriában, ahol mind a 9 tartomány rendelkezik ünnepnappal.

A tartományok védőszentjéhez – 4 esetben is Szent Józsefhez – kötődő ünnepnapok csak az adott tartomány iskoláiban, hivatalaiban jelentenek automatikusan munkaszüneti napot, a magánszektorban nem.

Ahol a hétvégi napra eső ünnepnap nem vész el, csak átalakul A tényleges munkaszünettel járó ünnepnapok számát az is befolyásolja, hogy egy ország miként kezeli a hétvégére eső ünnepnapokat, kiadja-e azokat szabadnapként vagy sem.

A jelenlegi helyzet szerint a tagállamok mintegy negyedében biztosítják a szabadidőt a hétvége valamelyik napjára eső ünnepnapokra vonatkozóan.

Az EU-tagállamok közül az egyik legérdekesebb szabályozás Belgiumban van érvényben, ahol a hétvégére eső ünnepnapokat az év más részére eső pótünnepnapok révén adják ki. 2027-ben például Szűz Mária mennybemenetelének az augusztus 15-ei vasárnapra eső ünnepe helyett a nagypéntek biztosít szabadidőt március 26-án, míg a szombatra eső december 25-e helyett a – Krisztus mennybemenetelének ünnepnapját követő – május 7-i péntek lesz munkaszüneti nap, létrehozva ezáltal egy négynapos hétvégét.

A munkavállalók számára hasonlóan kedvező a bulgáriai szabályozás, ahol a hétvégére eső ünnepnapokat a rá következő hétfőn szabadnapként kiadják.

Amennyiben karácsony mindkét napja hétvégére esik – mint 2027-ben –, a kedd is munkaszüneti nappá válik.

Írországban a hétvégére eső munkaszüneti napokat illetően a munkáltók eldönthetik, hogy azt az ünnepnapot követő egy hónapon belül kiadják a munkavállalóiknak, jóváírják az éves szabadságkeretükben, vagy pénzben megváltják.

Spanyolországban a vasárnapra eső munkaszüneti napot hétfőn kiadják, amennyiben az autonóm régiók nem határoznak meg helyette más, regionális ünnepnapot.

Luxemburgban a hétvégére eső ünnepnapot 3 hónapon belül szabadnapként ki kell adni az alkalmazottaknak.

A munkavállalók számára a legelőnyösebb szabályozást minden bizonnyal Máltán alkották meg: annyival nő a munkavállaló éves szabadságkerete, ahány munkaszüneti nap az év során hétvégére esik.

Lengyelországban a szombatra eső ünnepnapokat adják ki szabadnapként a munkavállalóknak.

Magyarországon azon 8 ünnepnap közül, amely a hét bármelyik napjára eshet, a valószínűség szerint évente 2 nap (10 év alatt 23 nap) hétvégére esik, ami a jelenlegi gyakorlat szerint elvész. 2027-ben munkavállalói szempontból különösen kedvezőtlenül alakulnak majd az ünnepek, mivel közülük 4 is (a munka és az 1956-os forradalom ünnepe, valamint karácsony 1. és 2. napja) hétvégére esik.

A hétvégére eső munkaszüneti napok ráadásul a hétfőtől péntekig dolgozó többség számára még nehezítik is az életvitelt, mivel bevásárlásra, ügyintézésre nincs lehetőség ezeken a napokon.

Ledolgozós szombati munkanapok szinte már csak Magyarországon vannak Már alig akad olyan európai uniós tagállam, ahol az ünnepnapok miatt szombatra áthelyeznének munkanapokat.

Ennek oka lehet, hogy a termelékenység alacsony ezeken a napokon, és így a gazdasági haszon el is maradhat a társadalmi, családi élet zavarásából adódó hátránytól.

Bulgária 2017-ben meg is szüntette ezt a gyakorlatot, amivel egyidejűleg rendelkezett a hétvégére eső munkaszüneti napok kiadásáról.

Magyarországon kívül már csak Lettországban vannak áthelyezett szombati munkanapok, ott is csak a közszférára kötelezően, a privátszférára ajánlás jelleggel.

Más tagállamokban a munkavállalók szabadnapot vesznek ki a hétfői, illetve pénteki munkanapra, ha négynapos hétvégét szeretnének, de az sem ritka, hogy kollektív szerződések, ágazati megállapodások rugalmasan kezelik ezeket a napokat, különösen az irodai munkakörökben, ahol lehetséges az otthoni munkavégzés. (A köztes napokat egyébként számos nyelven hídnapnak nevezik, a szabadnap kivételére pedig a hidat csinálni a bevett szóhasználat.) A legtöbb tagállamban a vallási ünnepekből van a legtöbb Uniós átlagban az ünnepnapok több mint fele vallási ünnep, negyede nemzeti ünnep és ötöde polgári ünnep.

A vallási ünnepek annak ellenére is abszolút többségben vannak, hogy az ünnepek osztályozásakor a vallási eredetű, de ma már inkább a nemzeti identitást, kultúrát erősítő ünnepeket nemzeti ünnepként tartják számon (mint például a reformáció ünnepe a római katolikus többségű Szlovéniában vagy Szent Patrik ünnepe Írországban).

A vallási ünnepek aránya 20 ország esetében legalább 50 százalékos, a legmagasabb, 88 százalékos arány a nemzeti ünnepet nem tartó Dániára jellemző. (A skandináv országban a cikk kimutatásaiban nem szereplő, június 5-én ünnepelt alkotmány napja csak egyes szektorokban, kollektív szerződések alapján jár munkaszünettel.) Írország ünnepi naptárában a polgári ünnepeké a legnagyobb rész (50 százalék), miután újév napján és a munka ünnepén kívül 3, apropó nélküli ünnepnapot – úgynevezett bank holiday-t – is tartanak, június és augusztus első, illetve október utolsó hétfőjén.

A nemzeti ünnepek aránya csak két országban, Szlovéniában és Csehországban múlja felül a vallásiakét.

Szlovéniában a függetlenné válással kapcsolatban két ünnepnap is van, az egyik a függetlenségi népszavazás eredményének kihirdetésével, a másik a függetlenség kikiáltásával kapcsolatos, továbbá a szlovén kultúra napjáról is munkaszüneti nappal emlékeznek meg.

Csehországban a vallási ünnepek alacsonyabb aránya összhangban van Európa egyik leginkább szekularizált társadalmával – a 2021-es népszámlálás eredménye szerint a nem hívők több mint kétszer annyian vannak, mint a hívők (5,0, illetve 2,3 millió).

Csehországban a nemzeti ünnepnapok számát olyan ünnepek is gyarapítják, mint a csehszlovák állam 1918-as megalapításának évfordulója vagy a szabadságért és demokráciáért történő küzdelem napja – összefüggésben a náci megszállással és az 1989-es bársonyos forradalommal.

A magyar nemzeti ünnepek A három magyarországi nemzeti ünnep (az államalapítás, az 1848-49-es, valamint az 1956-os forradalom és szabadságharc ünnepe) közül a Magyarország születésnapját is jelentő államalapítási ünnep funkcionálhatna örömünnepként is, mert a levert szabadságharcok erre nem nyújtanak jó alapot.

Íme egy javaslatcsomag arra az esetre, ha cél lenne a jelenleginél többféle hátterű nemzeti ünneppel erősíteni a magyar identitást: január 22. – a magyar kultúra napja február 1. – a demokrácia és köztársaság napja, 1946-ban ezen a napon kiáltotta ki a Nemzetgyűlés a 2. magyar köztársaságot április 16. – az Európai Unióhoz történő csatlakozás emléknapja; 2003-ban ezen a napon írták alá a csatlakozási szerződést.

Hátránya, hogy egybeeshet húsvéttal. november 13. – a magyar nyelv napja; 1844-ben ezen a napon vált az állam hivatalos nyelvévé a magyar.

A nyelv a világ bármely részén élő magyarnak közös nevezője, a nemzeti összetartozás napjától eltérően nem kötődik történelmi veszteséghez.

Ünnepek határok nélkül Mindössze két olyan nap szerepel a naptárban, amely mind a 27 EU tagállamban munkaszüneti nap: december 25. és január 1.

A Magyarországon többek által megfogalmazott igény, hogy december 24. is hivatalos ünnepnap legyen, nem jellemző az EU-ban, háromnapos karácsony ugyanis csupán 7 tagállamban fordul elő (6 országban ugyanakkor csak 25-ére korlátozódik).

Az újév ünnepe Romániában és Szlovéniában kétnapos, január 2-án végződik.

Szlovákiában az év első napja elsődlegesen az ország megalapításának évfordulója, így nemzeti, és nem polgári ünnepként vettük figyelembe.

A húsvét hétfő 19 tagországban munkaszüneti nap, ami még az ortodox keresztény naptár szerint ünneplő 4 tagországgal (Bulgária, Ciprus, Görögország, Románia) együtt is kevesebb, mint az a 24 ország, amely a munka ünnepét május 1-jén megünnepli.

Ráadásul Írország is megtartja ez utóbbi ünnepet, csak nem 1-jén, hanem – az Egyesült Királysággal azonos módon – május első hétfőjén, ezzel is biztosítva egy hosszú hétvégét.

A munka ünnepe a tagállamok közül csupán Hollandiában és Dániában nem piros betűs ünnep, Szlovénia ezzel szemben nemcsak az újévet, hanem a munka ünnepét is két munkaszüneti nappal ünnepli, május 1-jén és 2-án.

Nagypénteket 13 tagállamban ünneplik a nyugati keresztény naptár szerint (közülük Dánia – és 17 spanyol tartomány – a nagycsütörtököt is), 4 tagállamban pedig az ortodox naptár szerint. 13 országban munkaszüneti nap a mindenszentek, közülük Litvániában a rákövetkező nap (halottak napja) is szabadnap.

Nyolc tagország emlékezik meg munkaszüneti nappal a második világháború végéről vagy a fasizmus elleni harcról, amelyek között Olaszország és több szomszédunk (Horvátország, Szlovákia és Szlovénia) is megtalálható.

Az antifasiszta küzdelem további ünneplői közül Csehország és Franciaország egyaránt május 8-án emlékezik, utóbbi az egyetlen tagország, amely mindkét világháború végét munkaszüneti nappal ünnepli.

Az első világháború befejezését eredményező fegyverszünetet (Armistice) november 11-én kötötték meg, ami Franciaországon kívül Belgiumban is nemzeti ünnep, és ugyanehhez a 108 évvel ezelőtti naphoz kötődik Lengyelország függetlenségi napja, aminek évfordulója szintén piros betűs ünnep a naptárukban.

Érdekességek az EU-tagok ünnepi naptárából Lettország az egyetlen tagállam, ahol a szilveszter munkaszüneti nap.

Romániában a június 1-jén ünnepelt gyermeknap pihenőnap.

Szlovéniában december 26. nem karácsony, hanem a függetlenség napja miatt munkaszüneti nap.

Szent Cirill és Metód napja Bulgáriában május 24-én, Csehországban és Szlovákiában július 5-én munkaszüneti nap.

Augusztus 20.

Magyarországon kívül Észtországban is ünnepnap, a függetlenségük 1991-es visszaállítására emlékeznek (Tasiseseisvumispäev).

A függetlenség 1918-as megszerzését február 24-én ünneplik (Iseseisvuspäev).

Spanyolország egyik nemzeti ünnepe, a hispán nap (október 12.) Kolumbusz amerikai partraszállásának állít emléket.

Spanyolország másik nemzeti ünnepe az alkotmány napja (december 6.) csupán 2 nappal előzi meg a szintén munkaszüneti nap szeplőtelen fogantatás ünnepét; a kettőt sokszor áthidalják.

Hollandiában a második világháború befejezését csak a lusztrum, azaz 5-tel osztható években ünneplik munkaszüneti nappal, május 5-én (e cikk statisztikáiban nem szerepel).

Bulgáriában a hősiesség és a bolgár fegyveres erők napja (május 6., Szent György nap) munkaszüneti nap.

Luxemburg május 9-én ünnepli az Európa napot, ezzel jelenleg az egyetlen tagállam, ahol az európai integrációt munkaszüneti nappal ünneplik.

A szerző közgazdász, elemző. ]]>