Pontosan egy héttel a katasztrófa bekövetkezte után már több mint 1000 igazolt halottja van a nepáli-tibeti határon lecsapó villámárvíznek, ám máig sem sikerült pontosan felmérni a pusztítás teljes mértékét – írja a Scimex.org .

A portálnak megszólaló szakértők szerint az érintett közösségeknek akár évekbe is telhet, mire talpra állnak.

A La Trobe Egyetem munkatársai úgy látják, a túlélőknek hosszú időn keresztül komoly támogatást kell biztosítani, ugyanis nemcsak összedőlt épületeket kell újjáépíteniük, de a kommunikációs, energetikai és ivóvíz-infrastruktúrát is.

Ráadásul sokak otthonuk mellett a megélhetésüket is elvesztették a természeti csapás következtében, és az sem lesz kis feladat, hogy visszaszerezzék biztonságérzetüket.

Egy ilyen jelentős emberveszteség hatásai óriásiak.

A családok, barátok, helyi közösségek és munkahelyek soha többé nem lesznek ugyanolyanok.

Azok a közösségek, amelyek gyakorlatilag eltűntek a térképről, talán soha nem élednek újjá, így a túlélőknek máshol kell újrakezdeniük az életüket, miközben mindezt az őket ért gyász és veszteség mellett kell feldolgozniuk – fogalmazott Dr.

Cameron Anderson mentőorovos.

Erin Smith professzor emellett kiemelte, hogy egy ilyen esemény nemcsak az elhunytak hozzátartozóit, a sérülteket és az otthonukat elvesztőket terheli meg, hanem a mentőalakulatok tagjait is.

A mentésben részt vevő emberek hosszú időn keresztül tartózkodhatnak a katasztrófa helyszínén, ahol folyamatosan szembesülnek a pusztítás következményeivel, a helyiek szenvedésével, ami maradandó pszichológiai következményekkel járhat.

Nepálban és Tibetben összesen csaknem 4500 embert továbbra is eltűntként keresnek, köztük három magyart is .

Joshua Tunley rohammentős szerint az ő élve megtalálásukra továbbra is van esély, hiszen a törökországi földrengéseket követően még majd’ két héttel később is mentettek ki túlélőket a törmelékek közül.

A természeti csapás hátterében feltehetőleg egy magashegyi gleccser leszakadó darabja állhatott , amely mintegy 1200 métert zuhanva ideiglenesen elzárta a Bhotekoshi folyó medrét.

A természetes gát mögött ezalatt rohamosan emelkedett a vízszint, egyes szakaszokon fél óra alatt kilenc métert.

Amikor a torlasz átszakadt, a felgyülemlett víz, jég, iszap és kőtörmelék rendkívüli gyorsasággal zúdult végig a völgyön.

Eközben embereket és járműveket sodort magával, illetve épületeket és hidakat rombolt földig.

A leszakadt gleccserdarab a Himaláján egy tavat is létrehozott , amelyben mintegy 2,5 millió köbméter víz gyűlhetett össze.

A térségben már napok óta erős esőzés tapasztalható, így a héten további 3 millió köbméter víz áramolhat bele.

Kínai mérnökök szerint a csapadék már most fellazította és instabillá tette a tó körüli talajt és kőzeteket, ami miatt nagy a veszélye annak, hogy a víz áttöri a természetes gátat.

Ha ez be is következik, nem kell olyan pusztító villámárvízre számítani, mint amilyen korábban történt.

A tóból kiszabaduló víz ugyanakkor áradásokhoz vezethet, ráadásul tovább erodálhatja a hegyoldalakat, ami veszélyes földcsuszamlásokat idézhet elő.

A szakértők úgy vélik, a klímaváltozás hatására az ehhez hasonló pusztító villámárvizek és földcsuszamlások egyre gyakoribbá válhatnak, ezért a korai figyelmeztető rendszerek kiépítése a veszélyeztetett térségekben elengedhetetlenül fontos lenne.

Ahogy a gleccserek olvadnak és visszahúzódnak a globális felmelegedés következtében , jegük vízzé alakul, amelyet átmenetileg természetes morénagátak tartanak vissza.

Amikor azonban ezek a gátak átszakadnak, hatalmas mennyiségű víz zúdulhat le a völgyekre, mindent elsodorva, ami az útjába kerül.

The post „Évekbe telhet, mire talpra állnak” – több mint 1000 halottja van a nepáli katasztrófának first appeared on 24.hu .