A mohácsi csatát feldolgozó sorozatunk előző részében a régészeté volt a főszerep, a csata helyszínének meghatározásáról és a hadifoglyok kivégzésének kegyetlen módjáról volt szó.

Az 500 évvel ezelőtti események kronologikus fonalát ott engedtük el, hogy I.

János király sorozatos vereségeket szenvedett el Habsburg Ferdinándtól , ezért 1528-ban szövetséget kötött az Oszmán Birodalommal, a következő év nyarán a magyar király személyesen hódolt a szultán előtt, kézcsókkal köszöntötte Szulejmánt .

Szapolyai és országa török vazallus lett.

Szomorú és megalázó jelenetek sora következett, gátlástalan katonabárók emelkedtek fel, egy velencei kalandor szerzett óriási hatalmat, mígnem János és Ferdinánd 1538-ban megegyezett: Szapolyai halálával a Habsburg király kezén egyesült az ország.

Azzal folytatjuk, hogy ehhez bizony Szulejmánnak is volt néhány szava, mert lépéskényszerbe került.

Budát nem ődöngő janicsárok foglalták el, az 1541-es megszállást hosszú Habsburg-ostrom előzte meg, majd a magyar főváros megszerzésével kezdődött a török hódoltság területének kialakítása, amely hosszú, pusztító háborúk sorozatával járt.

Sudár Balázs történésszel, turkológussal, az ELTE HTK Történettudományi Kutatóintézet tudományos főmunkatársával beszélgettünk.

Nem adtuk harc nélkül – érkezik a könyv a mohácsi csatáról A 24Extra legfrissebb kiadványaként már előrendelhető a Mohács: Nem adtuk harc nélkül Magyarországot című kötet a BookLab gondozásában, amely a nagyívű cikksorozatunkra alapozva térképekkel, forrásszövegekkel és fotókkal bővítve mutatja be a csata történetét az első török-magyar összecsapásoktól a máig ható következményekig.

A Balkán sorsa árulkodó The post Így taposta el Szulejmán Magyarországot first appeared on 24.hu .